Az Úr Jézus gyógyítása.
--Nem tudunk gyorsan tovább lépni - ami a mi számunkra fontos lehet itt, most, ebben, a mi világunkban, azt kimerítjük ebből a különleges történetből, ahogyan itt az Úr cselekedett.
Itt vannak a jegyzeteim, ahogy nagyjából haladtunk (a múltkori találkozás végén feladtam Házi feladatként, nézzük végig: "mivel rendelkezünk", mi az, amink "VAN", amit kaptunk a mi Urunktól, amivel ÉLHETÜNK, ameddig itt élünk ezen a földön - ezeket áttekintettük, közösen, és utána a jegyzet mentén haladtunk tovább, nagyjából) 🙂
Apcs 3:6 Péter pedig mondta: Ezüstöm és aranyam nincsen nekem. Hanem AMIM VAN, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! 7 És őt jobb kezénél fogva felemelte, és azonnal megerősödtek az ő lábai és bokái.
1./ Van, amim nincs. És van, amim van. Fontos, hogy tudd: NEM az határoz meg téged, amid „nincs”, hanem amid VAN!
a./ Más szóval: lehet, hogy ez a világ lenézhetne anyagi helyzeted, státusod, elért eredményeid miatt – de az, amit KAPTÁL, amid VAN, ami oda van adva neked, hogy azzal rendelkezhess, és azt átadhasd másoknak, pótolhatatlan. Ha látják, ha nem látják, ha értik, ha nem értik... a TIÉD, mert megkaptad.
b./ Emlékszel rá, amikor Elízeus megkérdezte a két gyermekes özvegyet, egy korábbi „prófétafi” volt feleségét, hogy MIJE VAN otthon? Az asszony (2Kir 4) úgy jött oda hozzá, hogy valamit segítenie kell, mert a hitelező már a fiaira feni a fogát... és ő nem tud fizetni neki. Katasztrófa lesz, ha nem kap valami segítséget. És elhalt férje Elízeus prófétai iskolájához tartozott, hűséges volt, szerette az Urat. S Elízeus (nem pusztán a földi helyzetet látva) megkérdezte: „Mit tegyek veled?” De nem állt meg itt, mert jött a mennyei gondolat (az Úr egy lépést adott elé, és ehhez tovább kérdezett) – „Mondd meg nekem, mi van a házadban?” – másként: mid van otthon? Mi az, amid VAN? S a válasz a „szokásos” volt, vagyis így indult: „A te szolgálólányod házában NINCS egyéb, CSAK egy korsó olaj.” A „nincs”-csel indult. De hála az Úrnak, végül a „van”-nal zárult, bár hozzátette: „csak”. De ez már ELÉG volt a menny számára, Elízeus szívében azonnal meg is jelent a megoldás ... a mennyei megoldás. Ahogy a CSODA meg fog indulni. Ennyi elég volt: „mid van otthon”? Mi az, amivel RENDELKEZEL! 🙂
c./ Mid van, amit ne kaptál volna – természetesen: alázatosan mondjuk, hiszen mindent kaptunk. (1Kor 4,7.)
--De ez NEM foszt meg attól, hogy TUDJUK, hogy mit kaptunk.
2./ Mid van? Mi az, ami a TIÉD? Ha kaptad is, (mert mit ne kaptál volna, mindenünk, amink van, ajándék, kaptuk), akkor is a TIÉD. Nálad van, ott van, hogy igénybe vehesd, és járhass benne. A tiéd, és azért kaptad, hogy ÁLDÁS legyen – neked is, a környezetednek is, a tágabb környezetednek is. Kaptad.
a./ Egy csomó dolog lehet „nálad”, amire eljutottál életed során, eddigre:
--Tanultság, olvasottság, bevésett információk, rálátás, jó gondolkodásmód, bölcsesség... a tiéd, (lehet, hogy drága szüleid „öröksége”, mert ők járattak megfelelő iskolába, vagy kapcsoltak össze megfelelő tanárokkal, példát jelentő személyekkel – de most már a tiéd).
--Edzettség, jó testi erőnlét, kiállás, fizikai teherbírás, szívósság, a munkában való jó helytállás? Ügyesség? Kézügyesség? Ebben is tanultság, hogy tudod, mit, hogyan kell elvégezni, mihez hogyan kell hozzákezdened?
--Pénzügyi ügyesség? Rálátás az anyagi dolgokra, érzék, hogyan tudod megsokszorozni azt, amid van?
--Kapcsolati tőke? Ismerőseid vannak, jól tudsz kapcsolatokat teremteni? Olyan ember vagy, aki, ha belép valahová, máris valahogy megszeretik?
--Munkahelyeden, vagy szélesebb kihatással vezető vagy? Rád néznek többen? Vagy talán sokan is? Van szavad? Van kihatásod?
--Tapasztalatok aranybányájával rendelkezel? Sok helyzetet átéltél, megőrizted magad a keserűségtől, önsajnálattól, s a dolgokhoz hálásan és készséggel állsz hozzá? Van mennyei bizalmad is, miközben tapasztalatokkal rendelkezel?
--S máris ott vagyunk, amivel mindannyian rendelkezhetünk, a MEGVÁLTÁS nyomán... hiszen valamennyien örökösök vagyunk. 🙂
b./ Örökösök vagyunk: Jézus Krisztus a MEGVÁLTÁS során örökössé tett bennünket. S azok, amiket kaptunk, mind a MIÉINK... lehet, hogy egyelőre „potenciálisan”, úgy, hogy Ő megígérte, „kiharcolta”, és nyújtja neked, s te a HIT által kell átvedd ezeket, egyiket is, másikat is, egyiket esetleg a másik után, vagy van, amit „egyszerre” is megkapsz – de a TIÉD, ajándékképpen, felhatalmazásképpen, használatra, hogy örülj, hogy boldog légy és munkatársként tudj hozzáállni az élethez.
Mid van tehát így, a megváltás alapján?
--Jn 14,27 – az Ő békességét megosztotta velünk. Az Ő örömét is: Jn 15,11. „megmaradjon bennünk az Ő öröme”... Jn 17,13 – „ők az én örömömet teljesen bírják magukban”. Ereje: Fil 4,13 – és az Ő öröme a mi erősségünk... ott dolgozik bennünk Isten országának ereje is (Neh 8,10.) Ő az Ő országát is megosztotta velünk – az Ő országának örömüzenetével együtt: Lk 22,29. „adok nektek... országot...”. Mt 24,14 – az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon... méghozzá úgy, hogy az Úr „együtt munkálkodik velünk”, akik hirdetjük az Ő evangéliumát (Mk 16,15-20.) 🙂
--Nekünk ígéreteink vannak – 2Kor 1,20 – Mert az Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és Őbenne lett ámenné az Isten dicsőségére mi általunk. Vagyis, ezt Ő végezte el, nyitotta meg az ígéretek tárházát, és mi járunk ezekben az ígéretekben, s így látszanak meg ezek a gyakorlatban. Az emberek így ismerik fel ezeket, látják meg, és dicsőítik Istent ezekért. 🙂
--Közösségünk van Ővele, velünk van minden nap a világ végezetéig. 1Kor 1,9. Mt 28,20. Zsid 13,5-6. 🙂
3./ No, ezek között volt, amit Péter és János átadott. Amivel ők, ott, akkor rendelkeztek, és ezt tudták is, és ki is mondták, és át is adták.
Amim van, azt adom neked – a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!
--Ez az övé volt. Jézus Krisztus neve. És az Ő hatalmának ereje.
--Pál apostol azért imádkozott, hogy mi megismerjük, mit kaptunk, mivel rendelkezünk: Ef 1,14-23. 🙂
--Ezzel természetesen a HIT által élünk – figyelünk Őreá, és amire ott nyit kaput, azt mondjuk és tesszük meg. Nem „recept-szerűen”, hanem figyelve Őreá.
--De nem engedjük, hogy az ördög megfosszon attól, amink van, hitetlenséget, kicsinyhitűséget, félelmet, kisebbségi érzést támasztva bennünk. A menny mindig harcban lesz az ellenséggel szemben és az emberi-vel szemben is. 🙂
Apcs 3:6 Péter pedig mondta: Ezüstöm és aranyam nincsen nekem. Hanem amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! 7 És őt jobbkezénél fogva felemelte, és azonnal megerősödtek az ő lábai és bokái.
4./ Kelj fel, és járj! – más szóval: gyógyulj meg, álljon helyre teljesen az egészséged. Jézus Krisztus nevében.
a./ Itt NEM imádkozott, hanem felhívott a cselekvésre.
--Felhívott a HIT gyakorlására.
--Felhívta ezt az embert, hogy LÉPJEN a HIT által, engedjen az Úr Jézus indításának, és így NYERJE meg a gyógyulást. Legyen az övé, ami amúgy is neki volt elkészítve.
b./ Ennek az embernek az engedelmessége, készsége, s a gyakorlati lépése – engedett a felrántásnak – RÉSZE volt annak, hogy az övé lett a gyógyulás, ami neki volt elkészítve.
--Elméletileg lett volna arra is esély, hogy NEM enged ennek a felhívásnak? Igen. S a gyógyulás elmaradt volna? Szerintem igen.
--Bár biztos, hogy vannak, akik úgy tekintik, hogy Isten akarata mindenképpen megvalósul. De egy-egy ilyen HIT-helyzetben nagyon sok múlik azon, hogy az ember enged-e Isten szavának: pl. a MANNÁT időben kellett felszedni.
--Aki kiment, kapott. Aki nem? Hát, szerintem annak nem jutott, főleg, ha napkelte után ment ki érte. Megmondta az Úr, hogy mikor kell menni.
--Vagy egy másik példa: Mózes és A BOT KINYÚJTÁSA – ki kellett nyújtsa, hogy Isten véghez vihesse, amit akart. Pl. a Vörös tenger kettéválasztását. Megmondta Mózesnek, nyújtsa ki a botját (még azt is mondta, hogy „válassza ketté” a tengert... valójában Ő volt, Aki szelet támasztott, Ő cselekedett, Ő választotta ketté – de nem úgy, hogy Mózes „ráhagyta”... hanem úgy, hogy KI-KI A MAGA RÉSZÉT megtette a dologban).
Ha Mózes nem enged, vagy félbehagyja? Hát... az Úrnak NAGY terve volt ez a tenger-szétválasztás... fontos volt, nagyon... EZÉRT bízta Mózesre, mert TUDTA, hogy Mózes meg fogja cselekedni. 🙂
--De van egy másik példa is Mózes életéből, ahol sokkal jobban lehet ezt látni: a 2Móz 17-ben, amikor Mózes botjának, illetve annak, hogy Mózes a HIT által felemeli, és felemelve tartja a botját, még jobban látszott a JELENTŐSÉGE.
Amikor Józsué lent a harctéren küzdött az Amálekita hadsereggel. Mózes pedig a hegyen, rátekintve a harci síkra, felemelte a kezét az Úrhoz, és ebben ott volt a botja is, és ameddig FELEMELVE tartotta, Józsué győzött.
Amikor Mózes elfáradt, és leeresztette a kezét a bottal, Amálek visszanyerte az erejét, és a harci helyzet átfordult, Amálek került győztes pozícióba. S ezt Mózes látta, látta Húr is és Áron is, ezért segítettek Mózesnek helyt állni: követ gördítettek alá, és két kezét ketten, két oldalról, alátámasztották, hogy TUDJA tartani a benne levő bottal együtt.
S így – EZEN AZ ÚTON – Józsué győzött... Amálek már nem tudta visszaszerezni a kezdeményezést. Végül ott maradt a harci síkon, holtan, vagy sebesülten, vagy elmenekült. Minden esetre Józsué „leverte őket fegyer élével” – ahogy az Ige fogalmaz.
--Tehát a KETTŐ ÖSSZEFÜGGÖTT itt, ennél a számunkra olyan világosan feljegyzett történetnél – NEM véletlenül. Látnunk kell annak a jelentőségét, hogy az Úr előtt állunk, hogy az Úr Jézus nevében MEGTESSZÜK, amit Ő mond, amire indít, és akkor a KETTŐ össze fog dolgozni: a HIT általi jelképes cselekedet (a HIT szava), és az, amit az Úr tesz, a szabadítás. (Pl. gyógyítás, vagy helyreállítás, vagy anyagi gondoskodás, stb.) 🙂
c./ Úgyhogy itt, Péter, NEM „kért az Úrtól” (ki tudja, korábban már mennyit kért, és mennyire ott volt az Úr előtt, egész napjában), hanem PARANCSOLT, kimondta az Úr szavát, egy mennyei BIZONYOSSÁGGAL, a HIT által.
--Ezt látjuk akkor is, amikor az Úr tanítja a tanítványokat arra, hogy parancsoljanak a „hegynek”, hogy ugorjon a tengerbe, és ha HISZNEK, meg lesz.
„És Péter visszaemlékezve, mondta neki: Mester nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt. 22 És Jézus felelvén, mondta nekik: Legyen hitetek Istenben. 23 Mert bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! – és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz neki, amit mondott. 24 Azért mondom nektek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz nektek.” (Mk 11,22-24.) 🙂
--Nyilván nem „receptre” vesszük ezt, nem parancsolgatunk a Gellérthegynek, hogy ugorjon a Dunába. De lehetnek olyan helyzeteink, amikor kértünk valamit az Úrtól, s Ő azt mondja: „Hajrá. Mondd ki. Tedd meg. Lépj!” – s rajtunk múlik, hogy megtesszük-e. Pl. egy betegségnek, depressziós hullámnak, vagy más nehézségnek (mint „hegynek”) parancsolhatunk, hogy ugorjon a „tengerbe”, vagyis térjen ki az utunkból, hagyjon el bennünket... s meg lesz. A HIT által. 🙂
d./ A HITNEK más jelképes cselekedeteiről is olvasunk az Igében, s ezek biztathatnak bennünket, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe, sőt, vagyunk is, rendszeresen, amikor pl. az Úrvacsorát vesszük.
--Az is a HIT egyik „jelképes cselekedete” – s ez maximálisan a tiéd, az Úr Jézus parancsa alapján. (Pl. lehet, hogy egy alkalommal, „mint gyógyszert” veszed be, gyógyulást kérve az Úrtól. Vagy a szabadításhoz való ERŐ lesz benne, és így veszed igénybe.)
--Ugyanígy mondja az Úr Jézus a Mkt 16,15-20 verseiben, hogy „betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak”. Ez is a HIT cselekedete, s ebben az értelemben a HIT „jelképes cselekedete”, ahogy ezt olvassuk az Úr Jézusról, Aki volt, hogy így gyógyított (pl. a Lk 4,40-ben „mindenkire rávetette kezét”... a Mk 8,23-ban a vak szemeibe köpött és kezét rátette, és megkérdezte, lát-e valamit. S mivel még nem volt teljes a gyógyulása, ISMÉT rávetette a kezeit a szemeire, és megint megkérte, tekintsen fel... s a gyógyulás teljes lett... vagy a Lk 13,13-ban, ahol a 18 éve meggörbedt asszonyra vetette kezeit – felegyenesedett, és dicsőítette Istent... s vele kapcsolatban az Úr Jézus azt is mondta, hogy a sátán kötözte meg eddig az időig), vagy így áldotta meg pl. a gyerekeket (Mk 10,16.).
--De ugyanígy bibliai alapon az olajjal való megkenés is a HIT egyik (jelképes) cselekedete. A „jelképes” kifejezés NEM lekicsinylő, hanem azt jelenti, hogy TÖBBET hordoz magában, mint ami csak látszik belőle. A mennyel ÖSSZEKÖTTETÉSBEN történik. S a menny erejét, hatalmi működését hozza be ide a fizikai világba, a HIT által. (Jak 5,14 – a gyülekezet véneinek felelőssége, hogy megtegyék a HIT által. A tanítványok is megtették: Mk 6,13. „És sok ördögöt – démont – űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.”) 🙂
--Az Ószövetségben egyik történet a másik után jut eszünkbe: pl. Illés az 1Kir 17,21-ben ráborult, háromszor is a halott gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz: „Én Uram, Istenem, térítsd vissza egy gyermek lelkét őbelé.” Elízeusról pedig azt is olvassuk a 2Kir 4,34-ben, hogy száját a halott gyermek szájára tette, szemeit a szemeire, kezeit a kezeire, és így megmelegedett a gyermek teste. Utána fel és alá járt a házban, majd újra felment és ráborult. Akkor a gyermek trüsszentett vagy hétszer, és kinyitotta a szemeit. 🙂
--Elízeus sót szórt Jerikónál az ártalmas vízbe, illetve lisztet a mérgező növényből főzött ebédbe, és az ártalom eltűnt. (2Kir 4,41.) A HIT által tette ezeket, a Szentlélek vezetése alapján, NEM a fizikai dolog hozta be a változást, hanem az Úr tett csodát, de a fizikai lépés, az anyag, amit felhasznált, HOZZÁ tartozott a csodához. 🙂