Az Apcsel 2,1-14 verseit olvastuk végig. Ismétléssel, kibővítéssel, meggazdagítással - nagy örömmel. 🙂
Megpróbálom írásban is visszaadni, amiről szó volt:
1./ Ismétlés - Acs 2 három fő része.
2./ Pentecoste - ötvenedik nap. Mire utal?
--Az ünnepek.
--A várakozás. Mire? Miért? Hol? Kik? Hogyan?
3./ Hogyan történt a pünkösd? HIRTELEN. Váratlanul. Készséggel vártak - s egyszerre megtörtént.
--Új Test születéséről van szó - Istentől való a KÖZÖSSÉG... egymásra utaltak vagyunk. 🙂
4./ Utána újra és újra és újra megtörtént.
--Üdvtörténeti fordulópont - Pünkösd.
--Utána még megtörtént ugyanígy: Acs 8. 9. 10. 19. (pici áttekintéssel) 🙂
--A tanítványok újra és újra beteljesedtek, akik Pünkösdkor először megkapták - s újra és újra beteltek emberek "elsőre", mint ők is Pünkösdkor... s utána megint és megint... (Acs 4,31. Acs 7 - István. stb.)
5./ Pünkösd üdvtörténeti fordulópont - mint a kereszthalál (Nagypéntek) és a feltámadás (Húsvét) is - és innentől a "rendelkezésünkre áll", érvényes és hatályos az életünkben. Acs 3,38-39. A miénk is.
--Ez a válasz arra, amikor felvetik: "Pünkösd csak 'egyszer' volt..." - igen, pont úgy, mint Nagypéntek is, és Húsvétvasárnap is. De érvényes, és mi IGÉNYBE VEHETJÜK - úgy a bűnbocsánatot, a megváltást, az újjászületést (feltámadást) mint a - SZENTLÉLEKKERESZTSÉGET és a Szentlélekkel való beteljesedést újra és újra.
--"Egyszer" volt, de érvényes és hatályos azóta is. Igénybe vehetjük.
6./ A Szentlélek "Isten lehelete" - pnoé - theopneustos (2Tim 3,16) - így adja vissza az Úr a szelet. 🙂
--Ő volt benne, Ő "lehelte" a Szentlelket.
--Közben hevesen fújó szél hangja volt. Zendült... 🙂
7./ ÜLTEK - ne izgulj, hogy most nem térdelsz, vagy épp a konyhában vagy... betölthet a Szentlélek. 🙂
--Szabadság!
--Pl. kedves nazarénus néni egy lelkipásztornak - maguk nem tudják, hogy kell imádkozni (fejkendőben). De azért fejkendő nélkül is meghallgat az Úr Jézus, és betölt a Szentlélek. 🙂
8./ Mindenkire kitöltetett a Szentlélek. Ki mindenkire? Akik csak ott voltak... 🙂
--Férfiak, nők, fiatalok, idősek, vezetők és nem vezetők, akik végig Jézussal jártak, akik nem... a tizenkettő is és a többi 108 is. 🙂
--Akik várták Őt és készek voltak... 🙂
9./ Magukon kívül voltak az emberek. Csodálkoztak (megütköztek, megzavarodtak, csak álltak, és néztek), existemi-vel teljesen magukon kívül voltak.
--Itt végignéztük azt a négy kifejezést, amit a "csodálkozás"-ra, a "megzavarodás"-ra stb. alkalmaz itt az Ige. (Acs 2,6-7.12.) 🙂
--Teljesen "ki voltak akadva". Nem tudtak "elmenni" amellett, amit az Úr tett. Elhűltek - mit mondhatunk erre? Ezek nem mind galileaiak? Hogy beszélnek a mi születési nyelvünkön? (16 nyelvi hátteret említ itt az Ige.)
10./ A zsidók szempontjából négy nagy kör volt:
a./ Született zsidó.
b./ Prozelita. (Körülmetélkedett - így elhagyta a pogányságot. Újonnan becsatlakozott.)
c./ Isten félő ember. (Eljár a zsinagógába, nem imádja már korábbi bálványisteneit, de nem metélkedett körül. Nyitott volt Izráel Istenére.)
d./ Pogány ember.
11./ Az "időknek teljessége" volt itt, amikor a Megváltó eljött. Kairosz - a múló idő és az Úr beavatkozásának találkozása speciális időpontban.
--Az Úr Jézus eljövetelének ideje volt (Gal 4,4.)
--Az Evangélium továbbterjedésének ideje.
--Róma világa. Földközi tenger "Róma medencéje". Körben mindenhol római világ volt.
--Római utak, védelem, kalózok és rablók kiiktatása. Kereskedelem, eszmék áramlása.
--Közös nyelv - koiné görög.
12./ Itt volt most egy nagy sokaság, teli prozelitákkal, Istenfélő emberekkel. És persze zsidókkal is.
--15 vagy 16 nyelv (és kultúrális háttér).
--Isten nagyságos dolgait imádatban, dicsőítésben MONDTÁK el... 🙂
--Dadogásnak tűnhetett a nyelvet nem értők számára.
--Ézs 28,9-16. Parancsra új parancs, szabályra új szabály. Elesnek, összetöretnek - EZÉRT az Úr "dadogó ajakkal, idegen szavakkal (nyelven) fog szólni e néphez" (Ézs 28,11.) Itt a nyelveken szólás az Ószövetségben.
--Mert nem akarják hallani, EZÉRT ilyen módon szól - csodálatosan. És egy KÖVET tett le Sionban. Próbakövet, drága szegletkövet. (A "botránkozás kövét".) 🙂
13./ Most a tizenkettő lesz a tanúskodás köre.
--Péter előállt, és mögötte a 11.
--Most TÉNYEKET rögzít le. "Tudjátok meg" (vegyétek nagyon komolyan!).
--Idézi Joel próféciáját. Ez a BEAZONOSÍTÁS.
--"Ez az" - amiről Joel beszélt. MINDENKIRE kiönti a Lelkét. Társadalmi különbségre tekintet nélkül.
14./ A Templomot felépítette Salamon. Utána könyörgés. S ahogy befejezte: az Úr dicsősége betöltötte. A papok sem állhattak meg benne. (Köd és tűz.)
--A Szent Sátrat is így.
--És most, itt az Újszövetségben: egy emberekből felépülő Templomról van szó. Ezt is be kell töltse a Szentlélek. Így lesz benne Isten dicsősége. Személyenként és közösségileg.
--Az Úr emberekből álló templomot épített - ezt s be kellett tölteni Szentlélekkel.
15./ A Szentlélek "szimbólumai" - képek, amik a Szentlélekről beszélnek. 🙂
A Szentlélekről több kép, megjelenés, szimbólum is beszél az Igében. Így, a „szél” és a „tűz”, ami itt az Apcselben megjelenik, szintén összekapcsolódott a Szentlélekkel, megjelenésével.
a./ Keresztelő János is mondta: abban higgyenek, akik majd jön, aki nagyobb nála, aki Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni. (Ő ELŐRE mondta ezt, amikor még nem történt meg – a prófécia bizonyító ereje innen fakadt.)
--A tűz a tisztításnak, az ítéletnek is a jelzése a Bibliában (1Kor 3,11-15. és itt is, Jánosnál: Mt 3,12. „megégeti olthatatlan tűzzel”. 🙂
--Gondolsz rá, hogy az Acs 19-ben, amikor megtértek az efézusi emberek, akik korábban varázslással foglalkoztak, mit tettek varázsló könyveikkel? Elégették őket... a tűz ítéletet is kifejez és meg is tisztít (Acs 19,19.)
--Ézsaiás nyelvét mi tisztította meg az Ézs 6,7-ben? Egy izzó parázs, amit az oltárról vettek el. És idetartozik talán a Péld 17,3 is, ahol látod, hogy a mi Istenünkben levő tűz megpróbálja, megtisztítja, kipróbálttá teszi az embert... az ezüstöt tégelyben, az aranyat kemencében próbálják meg (tisztítják meg), de az ember szívét az Úr, maga próbálja, tisztítja meg. (1Pét 1,7 – itt a CÉLRÓL is olvasunk... jó lesz!) 🙂
b./ Az Úr Jézus beszélt a szélről, ami fúj, ahová akar, és annak zúgását hallják, de nem tudják, honnan jön és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektől született. (Jn 3,7-8.)
--Sőt, az Úr Jézus RÁJUK IS LEHELT, amikor feltámadása után találkoztak vele, és ezt mondta: „Vegyetek Szentlelket.” (Jn 20,22.) Biztos, hogy vették is... DE UTÁNA még megparancsolta, hogy VÁRJÁK BE a Szentlelket, a mennyei felruházást erővel... (Lk 24,49.) s ezek szerint ez még ODÉBB volt, de itt már előre rájuk lehelt.
--Szerintem itt az újjászületésük történt meg... s utána jött a Szentlélek keresztség. S a Szentlélek keresztségre ugyanúgy szükségük volt – és megparancsolta nekik, hogy VÁRJÁK IS BE! Enélkül NE menjenek el a missziós küldetést betölteni.
--Ha belegondolsz, az ÉLET Lelke fújt végig a csontok és izmok, bőrrel bevont, de még nem eleven sereg felett is, Ezékiel próféta látomásában: Ef 37,9-10.
--Ami még nagyon szép: nem a klasszikus „szél” kifejezést használja Lukács evangélista, az Apcsel írója, ami az „anemos” lenne, hanem a „pnoé” szót, ami lehelletet is jelent, amellett, hogy szelet, és ez a lehellet a „Theopneustos”, az Istentől ihletett szóban is ott van – „Istentől lehelt”... (2Tim 3,16.) Ezt a heves szelet is Isten „lehelte”, bocsátotta ki. Tőle jött „lehelet” 🙂
De az itteni beteljesedésen túl, a Szentlélekre még utalnak szimbólumok:
c./ Olaj, a Lélek felkenésének munkája. (1Jn 2,27. 2Kor 1,21.)
d./ A víz is, nem csak vízbe merülünk be, hanem a Szentlélekre is mondja az Ige. Jn 7,38-39. – az Úr Jézus mondta a „Lélekről, amelyet veendők voltak...” 🙂
e./ A galamb is a Szentlélek jelenlétéről beszélt (Mt 3,16. Jn 1,32-33.) Talán, mert a tisztaságot is jelképezi és a szelídséget is? (Mt 10,16.)
f./ A pecsét a biztonság képe – 2Kor 1,22. El is pecsételt, és a Lélek zálogát is adta. 🙂 Ef 1,13. és Ef 4,30
g./ A zálog a birtoklásé (2Kor 1,22. Ef 1,14. Aki záloga a mi örökségünknek...) 🙂