--Itt visszautaltam kicsit az előző versekre, és átvettük kicsit, azok összefüggésében, a Szentlélek ajándékaival kapcsolatos üzeneteket.
--Megnéztük, mit jelenthet ez: "a hit szabálya szerint teljesítsük" 🙂
--Végignéztük röviden az itt említett ajándékokat, szolgálatokat és ezek "gyengéit", vagyis azt, hogy mire kell ügyelni ezekkel kapcsolatban az Ige alapján. 🙂
--Külön volt szó a diakóniáról, előtte a próféciáról, a tanításról, az intésről... a többiről is, de ezek kicsit jobban kidomborodtak. 🙂
--Utána a Róma 12,9-11 jött. Ezt jó részletesen átvettük, gyakorlati példákkal.
--A gonosztól való iszonyodás és a jóhoz való ragaszkodás jó alaposan előkerült. A gyöngédség és az egymás megelőzése a tiszteletadásban, szintén. De, amit a legjobban élveztem, az a "szpoudé" üzenete volt, a buzgóságé, s a hozzá kapcsolódó "forrásban élt élet" üzenete, amikor az Úr szolgálatáról van szó. (Itt jött elő az "átfúrt fülű rabszolga" is.) 🙂
Innentől a jegyzetek következnek:
„Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nekünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint [teljesítsük]. 7 Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban. 8 Akár intő, az intésben; az adakozó szelídségben; az elöljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vidámsággal [művelje].” (Róma 12,6-8.)
--Ahogy a test tagjai működnek (különbözőek, összhangban, egymásért felelősséggel, speciális szerepüket betöltve, egymásért, egymásra tekintettel) – úgy működnek az ajándékok is.
--A testben különböző tagok vannak – funkciójuk is más – ugyanígy, az ajándékok, amiket fentről kapunk, szintén funkciókat jelentenek. Amikkel szolgálunk egymásnak – és másoknak, „kifelé” is.
--Ajándékokról szó van az 1Kor 12-ben és az 1Péter 4-ben is. Ez a három fő hely, plusz még az 1Kor 7 – cölibátussal.
--Összeadhatod az ajándékokat, nem ütik egymást, nem kizárólagos a felsorolásuk, sem itt, sem ott.
--Minden ajándéknak van valami sajátossága, amire ügyelni kell. Mondjuk, az ajándékot gyakorlónak ÜGYELNIE kell rá, hogy ne engedjen kísértéseknek, bizonyos pontokon, nem szabad, hogy jelleme ott gyenge legyen. Tehát vannak „veszély-pontok”. Pl. az elöljáró ne engedje el magát, gondolva arra, hogy „neki már szabad”, őt esetleg „nem kérik számon”. Vagy, a könyörülő NE keserűséggel, fogcsikorgatással, „kénytelen-kelletlen” végezze a maga szolgálatát. Az adakozó pedig ne versengjen, ne verje nagy dobra, hogy ő milyen nagyszerű és értékes szolgálatban van, illetve, hogy „nélküle” megállna az élet...
--Nem csak ezek a szempontok kell szemünk előtt legyenek, de az 1Kor 13 szempontjai is. És az 1Kor 12 és 14 szempontjai is.
„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. 10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők [legyetek]. 11 Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek]; az Úrnak szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak; 13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek]; a vendégszeretetet gyakoroljátok.” (Róma 12,9-13.)
--Ne csak látszat legyen a szeretet.
--Ez itt az agapé szeretet – ami teljes odaadást, önfeláldozást jelent, „értelmetlen” szeretetet, „annak-ellenére-való” szeretetet.
--Nem csinálunk úgy, mintha szeretnénk, közben utálunk.
--De a szeretet döntés kérdése – nem érzés kérdése. Tehát lehet, hogy döntöttél, úgy cselekszel, szeretsz, de közben nem érzed (túlságosan), ettől ez még NEM képmutatás. Viszont nem panaszkodsz rá, hogy „szeretned kell”, és nem beszéled ki, vagy nem keserűsködsz ellene.
„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. 10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők [legyetek]. 11 Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek]; az Úrnak szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak; 13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek]; a vendégszeretetet gyakoroljátok.” (Róma 12,9-13.)
--A gonosztól iszonyodni – bensőnkben történik.
--Undorodást jelent, irtózást, hányingert, gyűlöletet is...
--Elhatárolás ez. Radikális kizárása annak, hogy gonosz gondolatok megtelepedjenek, vagy megkísérthessenek. Nem engedsz ennek, még, ha csábítanak is ezek.
--A ragaszkodás kifejezése: a „kollaó” – az összeragasztást, összetapasztást jelent. „Elszegődik valaki valakihez...”
--A ragaszkodás nagyon kapaszkodó hozzáállást takar. Nem akarod elengedni. Akármit tapasztalsz. Lehet, hogy sokan elfordulnak a szeretettől – Mt 24,12 – meghidegül a szeretet sokakban, de TE NEM – odakapcsolódsz, nem engedsz belőle... mintha az életed függne tőle.
--Aki ragaszkodik a JÓ-hoz, fogja megismerni azt, minden helyzetben. Nem mindegy, mit választasz. A választásod, az, hogy döntesz a JÓ mellett, nagymértékben azon fog múlni, hogy BELÜL mihez kötődsz, mit ÁPOLSZ magadban, miben GYÖNYÖRKÖDSZ, miről GONDOLKODSZ, mit hordozol magadban.
--Ezért mondja az Ige, mitől iszonyodj, mihez ragaszkodj.
--Amúgy a kettő kiegészíti egymást – ha iszonyodsz a gonosztól, könnyebb lesz ragaszkodni a jóhoz... ha a jóhoz ragaszkodsz, könnyebb lesz iszonyodni a gonosztól.
„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. 10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők (proégeomai – elöl haladás, útmutatás) [legyetek]. 11 Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek]; az Úrnak szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak; 13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek]; a vendégszeretetet gyakoroljátok.” (Róma 12,9-13.)
--Atyafiúi szeretet – filadelfia. A gyöngédség pedig filosztorgosz.
--Mit értesz a gyakorlatban azon, hogy „gyöngéd”? Közel van az udvariassághoz, a beleérző képességhez (empátia) és ugyanakkor tudatosan választja azt, hogy NEM akarja megbántani a másikat, jól kommunikál (érzelmi és kommunikációs intelligenciának is mondják), tudatosan keresi, hogyan tudja JÓL kifejezni magát, hogy ne legyen félreérthető. Amire szüksége van a másiknak – pl. gyerekek esetében, ringatás, megértés, felemelés, odaölelés, biztatás, segítség – azt adja meg, és azt MEGADJA neki. (Önzés ellenében történik mindig. Nem te vagy a középpontodban, nem sértődött hangnemet ütsz meg, amikor pedig előzőleg esetleg éppen megbántottak téged – talán valaki más... nem adod tovább, el tudod különíteni ezt a helyzetet az előzőtől... egyszerűen szeretsz, és ezért TEKINTETTEL VAGY a másik emberre.
--A tiszteletadás pedig előrébb bekövetkező tiszteletadást jelent. Előrébb jársz. Megteszed, ha veled nem tennék is meg.
„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. 10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők (proégeomai – elöl haladás, útmutatás) [legyetek]. 11 Az igyekezetben (szpoudé) ne [legyetek] restek (oknérosz – halogató, hanyag, lusta); lélekben buzgók (dzeó – forrongó, buzgásban van) [legyetek]; az Úrnak szolgáljatok (douleuó). 12 A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak (proszkartereó); 13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek]; a vendégszeretetet gyakoroljátok.” (Róma 12,9-13.)
--Szpoudé – buzgalom, igyekezet. 2Pét 1,5. Zsid 6,11. Lk 1,39 – odasietett Erzsébethez… aki megérthette. Mk 6,25 – rossz buzgalom, Salomé buzgalma, a fejet követelte azonnal.
--Proszkartereó – folyamatosan tart, készenlétben tart (mint a hajót a tanítványok, Jézus kérésére: Mk 3,9.). Foglalatosnak lenni, elfoglaltnak valamiben – Acs 1,14 – az imádságban foglalták el magukat. Acs 2,42 – az apostolok tudományában foglalták el magukat, s a másik háromban. Acs 2,46 – kitartottak a gyüli mellett… abban, ami éppen volt, részt vettek, jelen voltak. Az apostolok felmérték, miben kell foglalatosak legyenek: Acs 6,4. Imádságban, igehirdetésben. Acs 8,13 – Simon magus kitartott Filep mellett. Acs 10,7 – kegyes vitézek, akik Cornelius rendelkezésére álltak – készenlétben voltak ott. Kol 4,2 – az imádság állhatatossága. 🙂
Az Úr Jézus áldása legyen rajtad, ahogy meghallgatod, és ahogy megvalósítod a jó Igéket, hétköznapjaidban. Ámen. 🙂