Apcs 4:5 Történt pedig, hogy másnapra egybegyűltek azoknak fejei, vénei és írástudói Jeruzsálembe. 6 És Annás, a főpap, és Kajafás és János és Sándor, és akik csak főpapi nemzetségbeliek voltak.
1./ Ez egy szabályos kihallgatás és bírósági eljárás.
--Amúgy a törvényhozás és az ítélethozatal (bírósági eljárás) ma külön van választva, sőt, ettől is külön van választva a végrehajtás (pl. a büntetésvégrehajtás, vagy a közigazgatás, pl. útlevél ügyintézés, vagy adóbehajtás).
--Akkoriban nem volt ez ennyire különválasztva. A főhatalom mindhárom területet magában foglalta és gyakran ugyanazok a személyek döntöttek mindhárom területen. A Főtanács – a Szanhedrin – szerepköre átfogta e három döntési területet. Szabályozott, ítélkezett és döntött a végrehajtás ügyében is (végre is hajtatott). Vagyis a hatalom koncentrálódott a Főtanács kezén. Ami ahhoz vezetett, hogy ha valami elcsúszás következett be – pl. az Úr Jézus perében – akkor „kritika nélkül” végbemehetett az egész eljárás, a kihallgatástól az ítélethozatalig (s István esetében a tényleges végrehajtásig – megkövezésig).
2./ Kik voltak ezek az emberek? Hol találkoztunk velük korábban?
--Ugyanazok, akik az Úr Jézust hallgatták ki és ítélték el alig több, mint két hónappal korábban. Ismerték a helyzetet, a körülményeket, megkapták a híreket az Úr Jézus feltámadásáról, talán voltak, akik arcról is ismerték, vagy ismerhették a tanítványokat.
--Ugyanazok, akikre tekintettel Péter AKKOR megtagadta az Úr Jézust – nem is egyszer, hanem háromszor. Félelmetes, megfélemlítő emberek, akik a hatalmukkal a „rómaiak kegyéből” élnek, de mindent megtesznek, hogy az emberek ezt elfelejtsék, s őket úgy tekintsék, mint akik „egyeduralmat gyakorolnak”.
--Az ilyen emberek nagyon vigyáznak a látszatra, „jók akarnak lenni” mindenki szemében, és különösen ügyelnek arra, hogy amennyire lehet, ne éleződjenek ki a konfliktusok, ne legyen tumultus, ne nőjön fel semmi népmozgalom. Amit lehet, „csírájában kell elfojtani”.
--Pláne, ha „vallási köntösben” jelentkezik valami, mert ez az ő hatalomgyakorlásukat „belülről” kezdhetné ki és ingathatná meg.
3./ Képzeld el, ahogy Péter ugyanazon az udvaron megy át, ahol két hónapja megtagadta az Úr Jézust. Talán épp ugyanazok a szolgák és szolgáló lányok vannak a környéken. Talán fel is ismerik őt... de MENNYIRE MÁS a helyzet most. Szentlélekkel teljesen, a feltámadás bizonyosságával felfegyverezve... 🙂
Apcs 4:7 És mikor őket a középre állították, tudakozták: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?
1./ Miért PONT EZT kérdezik?
--Ez, ugye, jótett volt. Önmagában nem lenne érdemleges.
--És ráadásul NEM volt még csak szombat sem, hogy szombatrontásnak lehetett volna értékelni (mint az Úr Jézusnál történt – pl. Lk 6,5-11. a száradt kezű meggyógyítása esetében).
2./ Akkor mi volt, ami KIKEZDTE a béketűrésüket?
--Hát a NÉV, és a HATALOM, amivel a csoda történt.
--És miért volt ez annyira fontos?
--Mert az Úr Jézust szerették volna már „halottnak látni” és az Ő ügyét „elintézettnek tekinteni”. De most ISMÉT beleütköztek, hogy az Ő nevében történik csoda, és hogy a tanítványok Őróla úgy beszélnek, mint Aki él, mert feltámadt, és cselekeszik, és hogy az Ő elítélésében ők lennének a bűnösök. Ez így nagyon rossz fényt vetett rájuk.
a./ Nem is olyan régen, UGYANEZEK az emberek az Úr Jézustól kérdezték ugyanezt:
„És történt azok közül a napok közül egyen, mikor Ő a népet tanította a Templomban, és az evangéliumot hirdette, előálltak a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt. 2 És mondták Neki, így szólva: Mondd meg nekünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, aki neked ezt a hatalmat adta? 3 Felelvén pedig, monda nekik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, mondjátok meg azért nekem: 4 A János keresztsége mennyből volt-e, vagy emberektől? 5 Azok pedig tanakodtak maguk közt, mondván: Ha [ezt] mondjuk, „Mennyből”, [azt] fogja mondani, „Miért nem hittetek tehát neki?” 6 Ha pedig [ezt] mondjuk „Emberektől”, az egész nép megkövez minket, mert meg van győződve, hogy János próféta volt. (Vagyis: ügyeskedtek a válaszukkal. Nem az igazságot mondták, nem is azt, amiről meg voltak győződve, vagy amiben bizonytalankodtak, hanem azt, amiről úgy gondolták, a legkevésbé árthat a helyzetüknek. Kikerülték a kérdésben eléjük állított igazságot. Ezzel pedig jellemükről, indítékaikról tükröztek hű képet.) 7 Feleltek azért, hogy ők nem tudják, honnét [volt]. 8 És Jézus mondta nekik: Én sem mondom meg nektek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.” (Lk 20,1-8.)
--Ez, akkor ennyiben maradt.
--Ki akarták kezdeni az Úr Jézust – Ő pedig AZÉRT nem adott választ, mert látta, hogy milyen indítékkal kérdezik. Mint a kutyafalka, akik azonnal rátörnek, ha bármit mond, amit meg tudnak ragadni. Ez az Úr Jézus részéről bölcsesség volt, nem az igazság előli elrejtőzés.
b./ Láttuk, hogy Nikodémus előtt NEM rejtette el az igazságot, mert látta, hogy ő tiszta indítékkal jött hozzá (pedig a Főtanács tagja volt ő is, és farizeus – Jn 7,32-45-50!-52.).
„Volt pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere. 2 Ez jött Jézushoz éjjel, és mondta Neki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket Te teszel, hanem ha az Isten van vele. (Annyit látott és hallott, mint a többiek a Szanhedrinből, de a szíve tiszta volt, és az indítékai rendben voltak. Tartott is a többiektől, ezért jöhetett éjjel.) 3 Felelt Jézus és mondta neki: Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. 4 Mondta Neki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-e az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-e? 5 Felelt Jézus: Bizony, bizony mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. 6 Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az. 7 Ne csodáld, hogy azt mondtam neked: Szükség nektek újonnan születnetek. 8 A szél fúj, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jön és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektől született. 9 Felelt Nikodémus és mondta Neki: Mimódon lehetnek ezek? 10 Felelt Jézus és mondta neki: Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11 Bizony, bizony mondom neked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot, és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. 12 Ha a földiekről szóltam nektek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok nektek? 13 És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, Aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, Aki a mennyben van. 14 És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. 15 Hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,1-16.) 🙂
--Megkapta a választ Nikodémus, amiért jött?
--Igen. És többet is kapott.
--Miért?
--Mert úgy jött, mint aki KÉSZEN áll elfogadni, készen áll változni, készen áll lépni az Úr Jézus felé. Készséges szívvel, alázatosan és nyitottan.
--KULCSKÉRDÉS az indíték: „Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják... (Mt 5,8.) Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5,6.) 🙂
c./ Itt, az Acs 4-ben a Főtanács tagjai NEM voltak készek, hanem támadóak voltak. Megakadályozni akarták az Úr Jézus munkáját, és elhallgattatni akarták a tanítványokat, akik az Úr Jézusról tettek bizonyságot. Megfélemlítéssel léptek fel, és az övéiktől való elszakítással.
--S mégis: MEGKAPTÁK a választ, amit amúgy nem akartak elfogadni.
--Ez itt egy MÁSIK helyzet volt, egy MÁSIK időszak, amire az Úr Jézus felkészítette tanítványait:
„De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket], adván a gyülekezetek elé, és tömlöcökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért. 13 De ebből nektek lesz tanúbizonyságotok. 14 Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre. 15 Mert én adok nektek szájat és bölcsességet, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magukat ellenetekbe vetik.” (Lk 21,12-15.) 🙂
d./ EZ TÖRTÉNIK most itt.
aa./ Ez ELŐKÉPE annak, ami majd a következő 20 évszázadban fog történni egészen az Úr Jézus visszajöveteléig.
bb./ És BÁTORÍTÓ bemutatása annak, ahogy az Úr Jézus OTT VAN az Övéivel és ahogy MÉGIS, mindennek ellenére, „nekik lesz bizonyságukra” az, amit mondanak és ahogy hallgatják őket. Az Úr JÓRA fordítja az egészet, az Ő országának előretörésére. 🙂
3./ Mi volt még benne ebben a kérdésben (számonkérésben)?
--Az, hogy LETAGADHATATLAN volt a CSODA, ezt nem tudták megkérdőjelezni.
--Ott állt velük a meggyógyult ember is. (Acs 4,14.) 🙂
--Sokszor, ahogy számon kérnek téged, ha FIGYELSZ a Szentlélekre, megmutatja, hogy valójában a szívükben – bármilyen haragosak is, vagy bármennyire próbálnak is felülről kezelni téged – ott van egy mély meggyőződés, hogy van itt valami TÉNY, amivel NEM tudnak mit kezdeni. Az életed, a viselkedésed, a hozzáállásod, a bizonyságtételed, amit elmondtál, vagy amit láttak megvalósulni az életedben.
--Az emberek sokszor lelkiismeretük ELLENÉBEN próbálják áthúzni Isten cselekedeteit, létezését, indításait, amiket belül ők is éreznek.
--Emlékszel Saulusra? „Nehéz néked az ösztöke ellen rugódoznod.” (Acs 9,5 – „kentron” – szúró eszköz, ami a kemény bőrű állatok megfékezésére vagy ösztökélésére készült és került használatba. NEM „ösztön”, vagyis nem „születéstől fogva jóság”, ami ellen rugódozik az ember... hanem „ösztöke”, ami útján az Úr jelez, és indít a jóra, a készségre, önmagunk megalázására, és arra, hogy megadjuk magunkat Istennek.)
--Sokszor azért (próbálják áthúzni Isten cselekedeteit, létezését, indításait, amiket belül ők is éreznek), mert „túl drága” lenne nekik, ha engednének Istennek, vagy büszkeségük nem engedi őket elismerni, hogy Istennek van igaza. Ilyenkor NEM te vagy a fő „cél”, hanem az Úr, Akit te képviselsz. Ne félj. Ő az, Aki harcol érted és az Ő tervéért, hogy az igazság meggyőzze ezeket az embereket is. 🙂
--Bátran láthatod így azokat, akik elé odavisz az Úr, hogy bizonyságot tegyél nekik. (Néha egyáltalán nem keresed, de az Úr adja a helyzeteket. Máskor kéred Őt, és várod, hogy kaput nyisson...) 🙂
Apcs 4:8 Akkor Péter, Szent Lélekkel megtelve, mondta nekik: Népnek fejedelmei és Izraelnek vénei!
1./ Figyelj! Hogyan beszél itt Péter?
a./ Szentlélekkel megtelve.
--Van, hogy „úgy általában” tölt be a Szentlélek. Pl. amikor imádkozol ezért. Vagy, amikor dicsőíted Őt. Vagy, amikor tanulod az Igét. Vagy, amikor egy Igét megértesz, kapsz egy üzenetet, élő Igét... egyszerűen ÁTJÁR az Úr öröme, ereje, betölt a Szentlélek, ahogy mondjuk.
--De van, amikor SPECIÁLISAN tölt be, egy konkrét helyzetre nézve.
--Pl. itt, a bátor és bölcs válaszra, Isten Igéjének VILÁGOS meghirdetésére, lerögzítésére, egy ellenséges helyzetben.
--Vagy van, amikor egy gyógyulással kapcsolatban tölt be, vagy egy személyes bizonyságtételre, vagy próféciára, amikor az Úr akar szólni általad. (Vagy épp szellemi harcra, mint Acs 13,9-ben Pál telt meg Szentlélekkel és vetette szemeit Barjézusra... s szólt. Vagy, mint István telt be Szentlélekkel – „teljes volt Szentlélekkel, a mennybe függesztette szemeit – atenidzó – látta Istennek dicsőségét és Jézust állni az Isten jobbja felől...” s mondta is...)
--Csodálatos, amikor az igehirdetésre tölt be, vagy közben jár át – lelkesedéssel, tűzzel, Jézus iránti szeretettel, mennyei irgalmassággal, az Ige bátorságával... ezt az Úr csinálja.
b./ Megígérte az Úr Jézus, korábban:
--„De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket], adván a gyülekezetek elé, és tömlöcökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért. 13 De ebből nektek lesz tanúbizonyságotok. (Vagyis: akármit próbálnak kihozni ezekből az eljárásokból, az Úr úgy fordítja, hogy az IGAZSÁG bontakozzon ki, és MEGERŐSÍTSE az Ő igazságát, s még a kihallgatók szívét is átjárja ez... a bevádoltak MELLETT fog állni az Úr, az Ő Igéje és a Szentlélek.) 14 Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre. 15 Mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magukat ellenetekbe vetik.” (Lk 21,12-15.) 🙂
--„ Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok. 12 Mert a Szentlélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.” (Lk 12,11-12.) 🙂
--Más szóval: Ő fogja adni a bölcsességet és a szót, aminek nem fognak tudni ellene szólni sem ellene állni, akik magukat nektek ellenetekbe vetik. 🙂
c./ Egy másik fontos szempont: TISZTELETTEL szól.
--Annak ellenére, hogy jogtalanul (méltánytalanul, az elhallgattatás céljával) állítják őket bíróság elé, NEM „ember haragja” irányítja. Mert az NEM hagyna helyet Isten szavának, ítéletének, a mennyből érkező szónak, próféciának. (Jak 1,20.) 🙂
--NEM a „méltánytalanság” indít bennünket, hanem ENGEDÜNK teret az Úrnak... az Ő indításának és mennyei indítékainak. 🙂
--Szóval: MEGSZÓLÍTJA kihallgatóit.
--Ahogy akkor is megszólította az embereket, Pünkösd napján, amikor összeverődtek a csodát hallva (szélzúgás) és látva (öröm és nyelveken imádkozás). S ahogy Pál apostol is meg fogja szólítani, tisztelettel a kihallgatóit az Acs 26-ban.
--Ahogy MEGSZÓLÍTOD az embereket, úgy veszed kezedbe a beszélgetés (beszéd) fonalát, és úgy állítod irányba, vagy legalábbis potenciálisan úgy állítod irányba az egészet... javadra lesz, és azok javára, akik hallgatnak. (Még, ha ők más irányt is akarnának venni, NEM fognak kifogást találni a tisztelettudó viselkedésedben. Nem lesz ürügyük a rosszra.) 🙂
2./ NEM kereste magának ezt a helyzetet, sem Péter, sem János, sem pedig a meggyógyult ember.
--Az Úr hozta létre, (jóllehet az ellenség indítására fogták el őket).
--Ők úgy állnak itt, mint akik ISTENNEK engednek, Őneki felelősek, az Ő ügyében jártak el, és bármi veszi is körül őket, ezen a TÉNYEN ez nem változtat.
--Ez az, amire Pál apostol a későbbiekben biztatja tanítványát:
„Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, Aki ítélni fog élőket és holtakat az Ő eljövetelekor és az Ő országában. 2 Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmas, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. 3 Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. 4 És az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez (mítoszokhoz) odafordulnak. 5 De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.” (2Tim 4,1-5.) 🙂
--Ez a helyzet itt nem valami „alkalmas”.
--De ALKALMASSÁ TESZIK azzal, ahogy FELHASZNÁLJÁK.
--Valójában az Úr ott áll a háttérben, és Ő ADJA, hogy ez a helyzet is alkalmassá váljon. Csak TE is add magad ehhez hozzá. Péter és János odaadták magukat erre az „alkalmasságra”. 🙂
--Ez itt van a háttérben. Adják magukat, NEM dühösködnek, nem zúgolódnak – EZÉRT tudja betölteni őket a Szentlélek. Ezért tudnak tisztelettudóak maradni a méltánytalanság ellenére.
--EZ szabadítja fel őket a bátor igehirdetésre és arra, hogy az embereknek nagyon VILÁGOSAN rögzítsék le az igazságot. Nem kell félniük... 🙂
Apcs 4:9 Ha e mai napon mi egy nyavalyás (aszthenész – beteg, gyenge) emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki, mi által gyógyult meg ez. 10 Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és az Izrael egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, Akit ti megfeszítettetek, Akit Isten feltámasztott halottaiból, Az által áll ez ti előttetek épségben.
1./ A kiindulás: a kérdést világossá tesszük.
--Nem hagyjuk, hogy félretereljenek.
--„Ez itt a kérdés” – és erre adunk választ.
--Az „ügy” nem „takarható el” a másodlagos kísérő jelenségekkel, azzal, hogy „mi, hogy néz ki”, vagy „ki mit állított”, stb. – hanem KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTJUK azt, ami a LEGFONTOSABB, ami a középpontba való. Vagyis: a Megváltó személye és cselekedete. Ez az, amiről beszélünk! 🙂
--Minket is sokszor akarnának elterelni... TUDSZ ilyen „általában felmerülő elterelő” hadműveleteket? (Pl. egyház bűnei... papok bűnei... kereszteshadjáratok... miért gondoljátok magatokról, hogy csak nektek lehet igazatok... miért van szenvedés a földön, ha Isten jó... stb.)
--Szóval, bennünket is sokszor el akarnának terelni – de NEM hagyjuk elterelni magunkat... 🙂
--Ahogy találkozol ezzel az eltereléssel egy-egy „vita-helyzetben”, vagy bizonyságtétel, beszélgetés során, mit teszel?
--Igen, ha szükséges, adunk felvilágosítást, megerősítünk az igazsághoz tartozó dolgokat, vagy akadályozó kérdésekre adunk feleletet (amennyire tudunk) – de a LÉNYEGTŐL nem hagyjuk eltéríteni magunkat. Jézus menti meg az embereket – és nekik erre a megmentésre szükségük van. Tehát Ő áll a középpontban (mint a pünkösdi prédikáció során is, Acs 2-ben). 🙂
2./ A tények „kiborítják” a hallgatókat. De mi NEM félünk lerögzíteni az igazságot.
--Jézus Krisztus feltámadt. Él. Ő cselekszik.
--Emellett tény, hogy meghalt a bűneinkért. (Itt világos, hogy épp a kihallgatók ítélték el és adták keresztre Őt. S ez „beduplázza” a feszültséget.)
--Itt NEM lehetett ezt kikerülni – ők maguk ítélték el, két hónapja itt állt előttük a Megváltó... és most itt a BIZONYÍTÉK, hogy Ő feltámadt és cselekszik.
Apcs 4:11 Ez ama kő, Amelyet ti építők megvetettetek, Amely lett a szegletnek fejévé. 12 És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk.