Acs 11
Amit a Mindenható meg tud tenni a "lehetetlen helyzetekben" is... NEM vagy egyedül. A gyülekezet imádkozik, az Úr cselekszik, s az ember, csak csodálkozik... MA IS.
Jegyzeteim:
APCSEL TANULMÁNYOZÁS – 12.
Apcs 12:1 Abban az időben pedig Heródes király elkezdett (epiballó) kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.
1./ Heródesek az Újszövetségben.
Melyik Heródes lehetett?
a./ Nagy Heródes (Kr.e 37/40-4-ig.) Edomita. Kegyetlen. Második feleségét és jó csomó fiát megölette. A Betlehemi gyermekgyilkosság is az ő kezéhez tapadt.
b./ Heródes Antipasz (Nagy Heródes fia – Kr.e 4-Kr.u 39.) „Mondjátok meg annak a ’rókának’...” (Lk 13,32.) Ő végeztette ki Keresztelő Jánost. Őhozzá küldte el az Úr Jézust Pilátus, amikor szabadulni akart az illetékesség kapcsán rákerülő ítélkezési kényszertől az Úr Jézus ügyében. (Lk 23,7.) Az Úr Jézus csak hallgatott a jelenlétében. Heródes semminek állította Őt.
c./ I. Heródes Agrippa király, Nagy Heródes unokája (Kr.u 41-44.) Ő végeztette ki Jakabot. Ez pedig kb. 44-ben történt.
d./ II. Heródes Agrippa király, az előző fia, akit csak „Agrippa” néven említ az Újszövetség, konkrétan az Acs 25 és 26. fejezet. Nagy Heródes dédunokája. Ő előtte tett bizonyságot Pál apostol az Acs 26-ban.
2./ Ez az „epiballó” azt is jelenti, hogy „elkezdett”, de azt is jelenti, hogy becsap (pl. hullám a hajóba), vagy rádob, rátesz, megragad... tehát valami olyasmi, ami „történik velünk”, ami egyszer csak valahogy kitör, megtörténik.
A múltkor is ilyet láttunk – az Acs 11-ben, ahol az István kapcsán „támadt” (ginomai) üldöztetésről volt szó. Egyszerűen megjelenik. Néha lehet érezni az előszelét – de van, hogy „csak egyszerűen lecsap”.
Annyira jó, hogy még egy ilyen váratlan helyzetben sem vagy egyedül. Megígérte, hogy VELÜNK lesz... az ilyen helyzetekben is.
Heródes:
1) Héródész (Károlinál: Heródes), görög eredetű tulajdonnév, jelentése: hősies. 2) I. (Nagy) Heródes zsidó-edomita király (Kr.e. 40/37 – 4) bátran hadakozó, képzett katona, ugyanakkor gyanakvó és kegyetlen uralkodó, aki több családtagját megölette, akiket azzal gyanúsított, hogy meg akarják szerezni a trónját. Kivégeztetett minden két évnél fiatalabb fiúgyermeket Betlehemben és annak környékén, hogy megakadályozza Mik 5:2 beteljesedését. 3) Heródes Antipasz, Nagy Heródes fia, Galilea és Perea tetrarkhája (Kr.e. 4 – Kr.u. 39) 4) I. Heródes Agrippa király, Nagy Heródes unokája (Kr.u. 41 – 44)
Heródes = "hősies" - Heródes 1) I. (Nagy) Heródes zsidó-edomita király, Kr.e. 40/37 – 4-ben uralkodott. Apjának, az Idumeából (ld. G2401) származó, edomita-zsidó származású tehetséges hivatalnoknak sikerült a rómaiak kegyeibe férkőznie. Heródest Pompeius emelte hatalomra, később Augustus megerősítette őt. Edomita származása miatt a zsidók számára elfogadhatatlan volt uralma, így csak véres küzdelmek árán tudta biztosítani trónját. Saját családjának több tagját kiirtotta; második feleségét és három fiát is megölette. Gyűlölt voltát bizonyítja, hogy szarkofágját apró darabokra törve találták meg Heródionban. Fia volt többek között Heródes Arkhelaosz (ld. G745), Philipposz (ld. G5376) és Heródes Antipasz is. 2) Heródes Antipasz (Nagy Heródes fia) Kr.e. 4 – Kr.u. 39. Galilea és Perea tetrarkhája (negyedes fejedelme), aki apja minden rossz tulajdonságát örökölte. Az Újszövetség csak Heródes néven nevezi. (Jézus „a róka” névvel illette őt.) Ő volt Keresztelő János kivégzője, és Jézus perének egyik szereplője is. 3) I. Heródes Agrippa király (Nagy Heródes unokája) (uralk. Kr. u. 41 – 44.) (az Apostolok cselekedetei 12. fejezetének szereplője)
Etimológia: a hérósz-ból (hős)
Agrippa:
1) Agrippa, izraeli uralkodócsalád neve Jézus Krisztus idejében. A név jelentése bizonytalan: lehet „vadló”, G66 + G2462 összetételéből, más ókori etimológiák szerint „beteg lábú” vagy „nehezen született”. 2) I. Agrippa (I. Heródes Agrippa Kr.e.10 – Kr.u. 44), nagy Heródes unokája, aki megölette Jakabot és elfogatta Pétert. (Csel 12,1-21 csak Heródesnek nevezi) 3) II. Agrippa (II. Heródes Agrippa élt Kr.u. 27 – 92), nagy Heródes dédunokája, I. Heródes Agrippa fia, akinek Pál apostol bizonyságot tett Cézáreában. (Csel 25-26. fej.)
Agrippa = ? (bizonytalan: ókori etimológiák szerint "beteg lábú" vagy "nehezen született") 1) I. Heródes Agrippa (Kr.e. 10 – Kr.u. 44) nagy Heródes unokája. Több évet Rómában töltött, de mivel részt vett egy Tiberius elleni összeesküvésben, bebörtönözték. Caligula engedte szabadon a trónra lépésekor (37.), és kinevezte tetrarchává (negyedes fejedelemmé) Heródes Philiposz ill. később Heródes Antipász területén (ez Galileát és Pereát jelentette). 41-ben Claudius rábízta Júdeát és Szamariát is. Uralkodása során üldözte a keresztényeket (Jakab kivégzése, Péter bebörtönzése. Halálának körülményeiről Josephus Flavius is beszámolt. Az Újszövetség Heródes néven nevezi őt (ld. G 2264 3.) 2) II. Agrippa (Kr.u. 27 – 92), előbbi fia. (Az Újszövetség az Agrippa elnevezést csak őrá alkalmazza.) Agrippa 52-ben foglalta el országát, székhelye Caesarea Philippiben volt. Az udvarában élt húga, Bereniké is, akivel minden valószínűség szerint vérfertőző kapcsolatban élt. A zsidó vallási kérdésekkel nem sokat törődött; jeruzsálemi palotájában viszont építtetett egy tornyot, hogy onnan nézhesse az áldozatok bemutatását, amely komoly konfliktusok forrása lett. Pál igehirdetése megérintette őt. Az első zsidó háború (Kr. u. 66-73) elején a rómaiak oldalára állt. Kb. 85-ben érhetett véget uralkodása.
Apcs 12:2 Megölette pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
1./ Jakabok az Újszövetségben:
Jakab az Úr testvére. (3)
Jakab János testvére. (2)
1) Iakóbosz (Károlinál: Jakab), héber eredetű tulajdonnév, G2384 -osz végződéssel ellátott formája, jelentése: megfogja a sarkát; cselvető, csaló. 2) Jakab, Zebedeus fia, a tizenkét apostol egyike, János apostol testvére. (Mk 1,19-20. Lk 5,10. Mt 4,21. Mk 3,17. Mk 5,37. Lk 9,54. Mt 17,1. Mk 10,35. Mk 13,3. Mk 14,33. Acs 12,2.) 3) Jakab, Jézus féltestvére, a jeruzsálemi gyülekezet vezetője. (Mk 6,3. Mt 13,55. Mt 27,56. Mk 16,1. Acs 15,13. Acs 21,18. 1Kor 15,7. Gal 1,19. Gal 2,9. Gal 2,12. Jak 1,1. Júd 1,1.) 4) Jakab, Alfaiosz (Alfeus) fia (Mt 10,3.), a tizenkét apostol egyike. 5) Jakab, Józsefnek, Jézus nevelőapjának apja. 6) Jakab, Mária fia (esetleg azonos a 2-vel). 7) Jakab, Júdás apostol apja.
A 12 közé elhívott Jakab, János testvére – ő az, akit elfogatott I.Heródes Agrippa és ki akart végeztetni Kr.u. 44-ben.
Elhívásuk, utána helyük a 3 között: „Péter, Jakab és János”. Mit tudunk még róla.
2./ Van egy pont, ahonnan szinte már „természetes”, hogy elfogják a keresztényeket és kivégzik. Egy idő, ameddig ide eljutnak, de egy idő után már az emberek „hozzá szoknak”, már nem is számít „hírnek” – s ez egyre inkább elterjed.
Apcs 12:3 És látva, hogy ez tetszik (aresztosz) a zsidóknak, föltette magában (prosztithémi), hogy elfogatja Pétert is. (Voltak pedig a kovásztalan kenyerek napjai.)
--Az uralkodói cselekedetek indítékai közt ott van ez is: támogatókat nyerni, eleget tenni a népi kívánalmaknak, háttér-szimpatizáns-tömegbázist építeni.
--Ahogy eléri a visszacsatolás, jön a következő ötlet, amivel továbbmehet a szimpátiával körülvett úton.
--S ebben a gondolkodásban helye nincs az igazságosságnak, jogosságnak, méltányosságnak.
Apcs 12:4 Kit el is fogatva, tömlöcbe vetett, átadva négy négyes (tetradion) katonai szakasznak, hogy őrizzék őt. Húsvét után akarva őt a nép elé vezettetni.
Kérdések:
1./ Mit jelent ez a „négy négyes katonai szakasz”?
2./ Sikerrel járnak a gonosz uralkodók cselekedetei Isten emberei ellen?
Lehetséges ilyen?
--Fáraó ellenében 10 csapás – ennyi kellett, hogy megtörje. Voltak gonosz intézkedései. Még elődjének is, aki kitétette a fiú gyermekeket – köztük Mózest is.
Az Úr Mózest támasztotta, hogy kiszabadítsa alóla Izráel népét.
Az Úrnak KELL valamit tennie, hogy megakadályozza az ilyen cselekményeket, vagy, hogy kihozza alóluk szeretteit.
--Illés elleni üldözés, menekülnie kellett.
--Jeremiást pöce gödörbe vetették.
--Keresztelő Jánost lefejeztették.
--Péter börtönbe került – korábban is elfogták (Acs 4) megfenyegették (Acs 4), majd megint elfogták és megverették. Most is elfogták, és ki akarták végeztetni.
(Zsid 11 vége.)
3./ Meg tudja tenni a hatalom?
--Néha elrejti az Úr az Övéit – ha hallgatnak Rá. Pl. Pellába menekültek az első keresztények 70-ben, amikor időlegesen visszahúzódtak a római légiók... mert hallgattak a próféciákra.
--Ugyanígy az örmény keresztények, akik hallgattak a próféciára, megmenekültek.
Illést is megmentette, a sareptai özvegynél talált elrejtésre.
--Elízeus is az ostromlott városban, kijelentés által tudja, hogy a „gyilkos” hozzá küldetett.
--Az Úr Jézus is megőrizte magát ill. az Úr adott neki erőt, hogy átmenjen az őt megkövezni akaró tömegen (Lk 4,30 – a letaszítani akaró tömegen. Jn 8,59 – megkövezni akaró tömegen.)
Apcs 12:5 Péter azért őriztetett a fogságban. A gyülekezet pedig szüntelen könyörgött az Istennek őérte.
1./ Két helyszín.
a./ Két színen futó események. A börtön és a gyülekezet.
--Az Úr mindkét helyszínt látja. Mindkét helyszínen OTT VAN.
--A harmadik helyszín a menny. Ahová az imádságok eljutnak. Ahonnan a természetfeletti szabadító munka kiindul.
b./ A mi életünk is így zajlik: vannak helyszíneink. A miénk, a szeretteinké, azok a helyszínek, ahol a „döntések történnek felettünk”, a helyszínek, ahol a missziót szeretnénk végezni, vagy épp végezzük is. Van helyszíne a felkészülésnek, van helyszíne a pihenésünknek, a hétköznapi életünknek. S ezek a helyszínek MIND összeköttetésben vannak a mennyel is. S ezt JÓ, ha tudjuk... felszabadít, és imádságra indít.
2./ MIÉRT imádkozott a gyülekezet?
Mit gondoltak, mi volt a szemük előtt?
Miért lehet egy ilyen helyzetben imádkozni?
a./ Az Úr szabadítsa ki Pétert természetfeletti módon.
b./ Az Úr szabadítsa ki Pétert, könyörületre, vagy jó belátásra indítva rabtartóit – pl. Heródest.
c./ Vannak, akik elsősorban azért imádkoznak, hogy Péter „jól bírja” a helyzetet, pl. legyen alázatban, maradjon szelíd, tudjon hosszútűrő lenni, szeresse ellenségeit, legyen jó reménységben, és ha kivégzik, legyen hűséges mindvégig, s az Úr Jézus tanúságtevője.
--Igen. Lehet ilyesmiért is imádkozni.
--De azért, az itteni imádság kapcsán IGENCSAK lehet a szabadulásért is (az Úr csodáiért, természetfeletti megnyilvánulásért) imádkozni. Sőt... a MINTA pontosan ez.
d./ NEM „szégyen” szabadulásért imádkozni, ha valaki bajban (itt: börtönben, büntetőeljárás alatt, kivégzés előtt) van. Ez NEM „szellemietlen”, egyáltalán NEM „testi” jellegű dolog... hanem NORMÁLIS, ami hozzá tartozik teremtettségünkhöz.
--Ahhoz, hogy MIRE alkotott bennünket az Úr, és hogy mi alapvetően SZEREJÜK az életünket, és védjük is az életünket.
--Ki akarna magának „feleslegesen” fájdalmat? Vagy megvetést? Vagy elhallgattatást... SENKI.
--Ha pedig ezt NEM szeretjük, akkor miért gondolnánk, hogy a mártír testvérek szeretik ezt. Pl. most itt Péter apostol. Mert ő „annyira szent”, hogy nem törődik az életével sem? NEM így van.
Bár békében aludt az éjjelen, de azért Ő SEM akart meghalni (jóllehet, talán a meghalást is letette az Úr kezébe, és békességgel el tudta fogadni) – nem „kereste” magának a halált.
Szóval, ne átalld a szabadulásért való imádságot. Zsid 4,16. 2Kor 2,14. és következő versei. Ebben benne van, hogy BÁTRAN lehet kérni a szabadulást – hiszen alapvetően EZ volt az Úr Jézus hűséges gondoskodása is... a tanítványokat megszerette, és akarta, hogy ITT LEGYENEK ezen a földön, képviseljék Őt, és ELVÉGEZZÉK minden körülmények között az Ő akaratát, betöltsék a tervét, tehát NEM az volt az Ő gondolata, hogy „korai halállal” kelljen meghalnunk, és félbehagyjuk az Ő munkáját... nem.
--Egy igei alap: „Egyúttal pedig készíts nekem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért (!) nektek ajándékoztatom.” (Filemon 1,22.)
Tehát: VAN jelentősége a mi imádságainknak. Az Úr meghallgatja, és megmutatja, hogy NEM volt hiábavaló az imádságunk.
e./ Vannak, akik még konkrétan angyali ügyességért, mennyei bölcsességért, Szentlélek elrejtésért, vezetésért imádkoznak, hogy TÚLÉLJE, megmenekülljön, aki bajban van... s az Úr pedig mások szemében is csodálatossá legyen, megtartóvá. „Hadd lássák meg” – és higgyenek!
--Ez is jó. S az Úr pedig, ha FELETTE cselekszik annak, mint amit mi kértünk, akkor felette fogunk csodálkozni is, és bőségesen fogjuk dicsérni, s megosztani azt, amit hallottunk és láttunk.
Apcs 12:6 Mikor pedig Heródes őt elő akarta vezettetni, azon az éjszakán aludt Péter két vitéz (sztratiótész) között, megkötözve két lánccal. És őrök őrizték az ajtó előtt a tömlöcöt.
Nos, akkor itt a MÁSIK helyszín.
1./ Milyen körülmények között volt Péter a börtönben?
Hát, nem túl rózsás körülmények vették körül.
a./ Le volt láncolva.
b./ Szorosan mellette két őr volt.
c./ Az ajtó előtt is őrök őrködtek.
d./ Sőt, volt egy „második őrs” is, ami rá volt hivatva vigyázni.
e./ Vaskapu választotta el a várostól, egy lezárt vaskapu.
f./ Másnap pedig ki akarták végezni őt – egy irányított büntetőjogi tárgyalás után. A kihallgatás csak része volt egy koncepciós pernek, s mindez a nép jelenlétében zajlott volna. (A népharag is részét képezte az ítélethozatalnak: „ti akartátok, ti fejeztétek ki a kívánságotokat, hogy elítéljük ezt a gonosztevőt... megteszem értetek...” (Acs 12,4.)
g./ A börtön sem lehetett egy szívderengető építmény, a cellája pedig minden bizonnyal a megfosztás helye lehetett. A kifosztás, a földbetaposás, a megalázás helye, ahol még WC-re menni is csak az őrök „jelenlétében” lehetett.
2./ Mit csinált Péter?
Hát, aludt. Mivel éjjel volt.
--Ezek szerint nem aggódott? Szerintem: nem. A dolgait, az életét, a testi épségét, a jelenét és jövőjét mind, csak EGYETLEN kézbe teheti le. S ha letette, biztonságban van. A biztonságban levő ember pedig könnyebben alszik.
Ő is aludt.
--„Békességben fekszem le, és legott elaluszom, mert Te Uram, egyedül adsz nekem bátorságos lakozást.” (Zsolt 4,9.)
Apcs 12:7 És íme az Úrnak angyala eljött, és világosság fénylett a tömlöcben. És meglökve Péter oldalát, felköltötte őt, mondván: Kelj föl hamar! És leestek a láncok kezeiről.
Angyalok az Apcsel-ben:
1./ Feltámadáskor és azt követően itt, a mennybemenetelkor. Szólnak, mire ügyeljenek az apostolok.
2./ Acs 5,19-20 - az angyal, aki megnyitotta a börtön ajtaját, aki kihozta őket, útmutatást is adott: „hirdessék az Igét („ez életnek minden beszédét”) a templomban” – vagyis félelem nélkül, ugyanott, ahol elfogták őket, azt cselekedve, amit letiltottak a vallási vezetők.
Az angyal útmutatást ad, de nyilván, amit mond, abban ott a hatalom is, amivel kihozta őket a tömlöcből.
3./ Angyal szól Filepnek, a gázai útra irányítva őt, ami járatlan (Acs 8,26.). Ott már a Szentlélek szól. S utána Filep beszél.
4./ Corneliusnak is angyal ad világos útmutatást: Pétert hívassa magához. Közben Péternek látomást ad, de itt nincs angyal. Viszont a százados küldöttei világosan hivatkoznak az angyali útmutatásra.
5./ S most itt vagyunk: a börtönben világosság fénylik, az angyal MEGBÖKI Péter oldalát, és ÍGY kelti fel álmából. Szól, és közben cselekszik is, mert a láncok „maguktól” leesnek róla.
Nagyon érdekes, amennyire „természetes”, ahogy az angyal cselekszik. Ahogy szól, és amilyen módon bejön a fizikai körülmények közé.
Apcs 12:8 És mondta neki az angyal: Övezd fel magadat, és kössed fel saruidat. És úgy cselekedett. És mondta neki: Vedd magadra felsőruhádat és kövess engem!
Apcs 12:9 És kimenve, követte őt. És nem tudta, hogy valóság az, ami történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.
Péternek is annyira természetes volt, hogy azt hitte, nem is valóságos dolog, hanem valami látomásban részesült.
--A látomás ennyire természetes volt a számára.
--Ami történt olyan „természetes” és mégis elképzelhetetlen volt – „ez csak látomás lehet”.
--Az angyal világos útmutatásokat ad, az öltözetre nézve, a követésre nézve, egyszerűen Ő JÁRT előtte, és ő volt, aki elrejtette az őrök szeme elől.
Apcs 12:10 Mikor pedig átmentek az első őrsön és a másodikon, jutottak a vaskapuhoz, mely a városba visz, mely magától megnyílt előttük. És kimenve, egy utcán előre mentek, és azonnal eltávozott az angyal őtőle.
Az angyal CSAK EGY DARABIG cselekedett, utána Pétert magára hagyta, hogy végezze, amit kell tennie.
--Az embertől az Úr NEM veszi el a szabadságát döntésére, sőt, LEHETŐVÉ teszi azt... eddig tart a cselekedete. Innentől Péter fogja feldolgozni azt, ami történt, és meghozza a következő lépésekhez a megfelelő döntéseket. Pl. azt, hogy HOVÁ fog menni.
Apcs 12:11 És Péter magához térve mondta: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az Ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.
Szóval, az Úr SZABADÍTÓ. És Neki NINCS LEHETETLEN. De az időzítés, a beavatkozások mértéke és fajtája ÖSSZEKAPCSOLÓDIK az Ő tanítványai lehetőségeivel, lépéseivel, s ez a mennytől egy fajta „önmérsékletet” kíván... NEM old meg mindent „automatikusan” az Úr, hanem HAGY nekünk is feladatokat és döntési lehetőségeket.
--Ha Vele együtt járunk, egy akaraton, akkor amit mi teszünk, BELE fog illeszkedni az Úr cselekedeteibe.
--Ő megteszi, ami nekünk lehetetlen lenne, mi megtesszük, amire ezek útján MEGNYITOTTA előttünk az utat.
--Kell, hogy felfogjuk, mi történt, levonjuk a következtetést, és Őreá hangolódjunk, és a lehető legjobb döntést hozva, a további folytatást véghez vigyük... mi, magunk, az Ő akaratában elrejtőzve, mégis, Vele együtt, egy akaraton... bízva az Ő beavatkozásában, és figyelve Őreá, hogy folyamatosan összhangban maradjunk Vele, miközben cselekszünk.
Apcs 12:12 És miután ezt megértette, elment Máriának, a János anyjának házához, aki Márknak neveztetik. Ahol sokan voltak egybegyűlve és könyörögtek.
--Hova mész, ha örömöt akarsz mondani, vagy az Úr szabadításáról akarsz bizonyságot tenni? Hová mész, ha a következő lépéseket fontolgatod, ha tanácsra vagy imatámogatásra van szükséged? Egyáltalán, hová mész, ha családi közösségre van szükséged? Hát a gyülekezetbe.
Péter is így tett.
S most jön az Újszövetség egyik legviccesebb jelenete – ami ugyanakkor a HIT korlátozottságáról is beszél.
--Imádkozol, de magad sem hiszed, hogy meghallgattatást nyerhetsz. Akár egész éjjel imádkozol, és mégis totál kételkedés van benned.
--Másutt is vannak vicces jelenetek a Bibliában: pl. a fáraó lánya neveli fel Mózest, aki majd népe szabadítójává lesz Egyiptommal szemben.
Máshol még hol látsz ilyesmit?