--Jákóbbal végig az életútján - de úgy, hogy közben megnézzük az Újszövetség üzenetét is mindazzal kapcsolatban, amit itt látunk, olvasunk.
--Az 1Móz 29-et elmeséltem (hogyan kapta végülis Jákób a "feleségeit", hogyan csapták be, hogyan járt pórul, hogyan tudott végülis megegyezni Lábánnal, úgyhogy, "rajta kívül álló módon" már "két felesége lett egyszerre", s azt is megláttuk) mi lett a következménye ennek a balul sikerült házasságkötési napnak, s az utána következő időszaknak. A versengés beindult. Szomorú, senki nem irigyelné a helyzetét, de neki át kellett mennie ezen, pontosabban, ha már benne volt, végig kellett élnie.
--Vannak törvényszerűségek, amik elől nem tudsz kitérni. Egyszerűen, döntéseidnek lesznek következményei. Rövid és hosszú távon is.
--Láttuk a hölgyek nagyon nehéz helyzetét - itt különösen Leára figyeltünk, megláttuk, mennyire igyekezett férje szerelmét megnyerni ("kiérdemelni" - mert, hogy a "teljesítmény" útján indult el) - és mennyire nem sikerült ez neki.
--Azután a következő fejezetben láttuk a mi Urunkat, ahogy a sok rossz lépés közepette és ellenére, GYAKOROLJA az irgalmasságot, és az ígéretét speciális módon tölti be... meghallgatja a Hozzá szóló imádságokat, még, ha rosszul viselkednek is, akik imádkoztak. De a HITET látja, és a könyörgést is, és Ő képes és kész "TÚLLÉPNI" a helytelenségeken, a bűnökön is, és felette annak, mint mi várnánk, beavatkozik azok javára, akik kérik és várják Őt. Itt is cselekedett, mindkét asszony életében, Ráhel is megkapta, amit kért, de közben sok rossz dolog is történt. MEGTÉRÉS NÉLKÜL az ember hibát hibára halmoz. Utána is előfordulnak a helytelen döntések, de legalább lehet neki szólni... itt viszont sok minden halmozódott fel bűnrendezés nélkül.
--Azután láttuk, ahogy az Úr HIT által Jákób ellátásába, jövőjének megalapozásába is beleszól. Áldást ad ott, ahol nagy a kiszolgáltatottság. És Jákób nem marad magára - ahogy az Úr megígérte. (Meggazdagítja őt - de ebben benne van az ő hite is, és a HIT cselekedetei is benne vannak.) 
--Végül a Szentlélek vezetéséről beszéltünk, igaz, kicsit összeszorítva az üzenetet az idő miatt... Jákóbnak SZÓLT az Úr, de a "hogyan"-t nem mondta meg. Itt az játszott szerepet, mennyire ismerte meg (vagyis nem ismerte) az Urat, milyen tapasztalatai voltak eddig, hogyan dolgozta fel ezeket, mennyire volt személyes, hűséges HITE, (még nem volt), és hogy milyen környezeti tényezők játszanak bele a gondolkodásába (jócskán belejátszanak). Összefoglalva: az, hogy szólt az Úr, még nem jogosít fel bennünket "akármilyen" cselekedetre. A "hogyan"-t is ki lehet kérni, és a körülmények megfelelő alakítását, hogy ne rossznak érezzék a környezetünkben élők, amit teszünk, hanem "partnerek legyenek benne", ha lehet. Ha pedig nem, akkor is becsületesen tudjunk eljárni az Úr akarata szerint, és nem sunyi módon, lopva. (Mindezt úgy mondom, hogy nem bántom Jákóbot, hanem nagyon is megértem, nehéz helyzetében. De a következtetéseket a magam számára - és az újszövetségi tanítványok számára - levonom.)