--Az Úr Jézus nagyon fontosnak tartotta. Hogyan küldte Őt az Atya? (Jn 20,20. Lk 4,18-19.) Küldetéssel, céllal, és felhatalmazással, a Szentlélek felkenése alapján.
--Ő is így küldi ki tanítványait (Lk 24,49. Acs 1,4-8). Azt mondja nekik: el ne menjenek Jeruzsálemből, ameddig fel nem lesznek ruházva a Mennyből, erővel. Az Atya ígéretét kell megvárják, azt, hogy elnyerik a Szentlélekkeresztséget. Megértik, megvárják (Acs 2,1-4).
--És Pünkösdkor kitöltetik rájuk a Lélek, amit az Úr Jézus nyert meg az Atyától, és betölti őket, ahogy elnyerik a Lélek ajándékát (Acs 2,33). S innentől erővel képviselik az Úr Jézust. És akarják, hogy akik mellettük megtérnek, azok is elnyerjék "a megígért Szentlelket". Tudják, hogy ez "hozzá tartozik..." (Acs 2,38-39.)
--Ez történik az Acs 8-ban, Samáriában, ahová Péter és János Jeruzsálemből mennek el, hogy itt is kitöltessen a Szentlélek, mert ezek az emberek megtértek, meg is keresztelkedtek, sőt, az Úr öröme is ott volt velük, de a küldetés betöltéséhez szükséges Szentlelket, nem nyerték még meg. S Péter és János könyörögnek, hogy vegyenek ők is Szentlelket, majd rájuk teszik kezeiket, és ők is veszik. Megkapják a Lélek ajándékát, látható, tapasztalható módon, olyannyira, hogy Simon mágus is megkívánja ezt... Mármint, hogy neki is legyen meg arra a hatalma, hogy amikor kezeit ráveti másokra, Szentlelket vegyenek.
--Saulnál is kulcsfontosságú, Anániás így állít be hozzá: azért jöttem, hogy megnyíljanak szemeid, és Szentlelket vegyél. (Acs 9.) Vesz is.
--Majd jön Kornéliusz házanépe, az Acs 10-ben, és János tanítványai, az Acs 19-ben, Efézusban. A Szentlélek nem marad el... A felkenetés a mennyből, harci küldetésre, a mennyei terv betöltésére nem marad el. 
--Mi is kérhetjük - (Lk 11) - s ha engedünk Neki, el is jön, be is tölt, át is jár, és újra és újra betölt bennünket. Erővel is. Ajándékaival is. Látásával is. Útmutatásaival is. És mindazzal, ami a Mennyből jön, hogy minden végbe mehessen általunk, körülöttünk, amit Ő akar. A megmentés terve...