Védelem

Gondolsz rá, hogy az Úr Jézust milyen hatalmas védelem vette körül, amikor itt járt a földön?

1./ Az ellenség mindent megtett, hogy elpusztítsa Őt, hogy "kiiktassa", hogy ne "zavarhassa köreit". De Isten angyalai ott álltak Mellette, és nem engedték, hogy bárki is bántsa Őt. Betelt életében a 91. Zsoltár védelmi igeverse, "angyalainak parancsolt, Felőled, hogy őrizzenek Téged minden utadon, kézen hordoznak Téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőben". A Szentlélek bölcsessége és vezetése figyelmeztette, és így egész életében védelem alatt volt.

- a./ Amikor Heródes akarta megölni, az angyali védelem ugyanúgy működött, figyelmeztetve Józsefet és Máriát, hogy mentsék a gyermeket.

- b./ Amikor meg akarták kövezni, később, erő vette körül, és egyszerűen átment a rátámadók között, és senki nem emelhette Rá a kezét.

- c./ Amikor erős volt az üldözés, az Úr bölcsessége óvta, és elrejtőzött, de, amikor menni kellett - mint Lázár feltámasztása idején (János 11) - akkor ment, és a védelem ott volt rajta, és senki nem tudott rátámadni.

 

2./ A Gecsemáné kertje volt az a hely, ahol ez a védelem leszállt Róla. Itt ráemelhették a kezüket az emberek, és a gonoszság ereje el tudta érni. És itt, azért történhetett meg ez, mert ennek eljött az ideje. Mert meg volt írva, és mert szükséges volt, mert a megváltás csak így mehetett végbe.

--a./ "Jézus pedig felelvén, mondta nekik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-e reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!Naponta nálatok voltam, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem - de [szükség], hogy az Írások beteljesedjenek." (Márk 14,48-49.)

--b./ Az Úr Jézus tudta, hogy ez egy "másik idő", a "sötétség órája", amikor a "sötétség hatalma" működhet, mert a védelem most itt (időlegesen) megszűnt:

"Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetettétek énreám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma." (Lukács 22,53.)

 

3./ A János evangéliumában többször olvassuk, egy-egy "harci helyzet" idején, hogy "még nem jött el az Ő órája".

Ez az "óra" a védelem megszűnésének idejét jelentette, amikor az ellenség "hatalmat kapott felette", amikor a gonoszság megmutathatta teljes sötétségét az Isten Fiának bántásában.

a./ "Akarták azért Őt megfogni - de senki sem vetette Reá a kezét, mert nem jött még el az Ő órája." (János 7,30.) - Nem tudták elfogni, mert működött a védelem.

b./ "Ezeket a beszédeket mondta Jézus a kincstartó helyen, amikor tanított a templomban - és senki sem fogta meg Őt, mert még nem jött el az Ő órája." (János 8,20.)

- Pedig itt nagyon erőteljes volt a konfliktus. És már mindent megtettek volna, hogy "kiiktassák" ezt a "zavaró tényezőt". De nem tudták megtenni, mert a védelem Rajta volt.

c./ "Mondták Neki a tanítványok: Mester, most akartak Téged megkövezni ajúdabeliek, és újra odamész? Felelt Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát. De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság." (János 11,8-10.)

- A helyzet tényleg veszélyes volt ekkor Jeruzsálem környékén az Úr Jézus számára. A védelmet a bölcsesség adta, ami itt elhúzódást, elrejtőzést jelentett. (Ezt "szerették" a tanítványok is, akik persze, hogy nem keresték maguknak a bajt, és örültek, hogy "végre nincs annyira feszült helyzet"...)

- Az Úr Jézus pedig most arról beszél, hogy "ismét Júdába megy". Akkor, ha Ő megy, nyilván "mi sem maradunk itt" - volt a tanítványok gondolata. De ez veszélyt hordoz magában. "Tudatosan kiteszed Magadat a veszélynek?" - kérdezték Tőle. "Mester, most akartak Téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamész?"

- Az Úr Jézus a védelemről beszél velük. Igen, a helyzet tényleg rázós. Igen, sok a támadás. Igen, az ellenség tényleg nagyon gonosz. Igen, mindent megtesz, hogy bántson. De...ha megfelelő módon járunk el, figyelünk a mennyre, ha az időzítést a szemünk előtt tartjuk, és azt tesszük, ami el van készítve, működni fog a védelem.

- Ez a hit a mennyei védelemben.

- Hit abban, hogy azt teszed, amit az Úr akar, és védelem alatt leszel.

- Biztonság, hogy nem lehet elérni, ha figyelsz a mennyei vezetésre, és beleilleszkedsz abba, amit az Úr akar ott, akkor.

- Erről beszélt az Úr Jézus, amikor a nappal történő járást hozta eléjük:

"Avagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát. De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság." (János 11,9-10.)

- Ha a mennyre figyelve, a megfelelő időben és a megfelelő módon cselekszel, (ha indítható vagy, és figyelmeztethető vagy, ha engedelmességben jársz, és ügyelsz a Szentlélek vezetésére), akkor ez olyan, mintha nappal járnál, és látnál. Mert látsz, ezért nem botlasz meg. De, ha "éjjel jársz", vagyis "nem világosságban", nem az Úr előtti tisztaságban, és nem úgy, hogy figyelsz Rá, és hallgatsz Rá, és engedsz Neki, s így nem tud megállítani, amikor meg kell, vagy odébb küldeni, amikor az a szükséges, akkor nem tud működni a védelem. Aki sötétségben jár, megbotlik. Mert nem lát.

- Az Úr Jézus tudta, hogy a menny vezetésével jár, és ezért biztos volt abban, hogy nem lesz baj, hanem a védelem fog működni.

- Erre még a tanítványok sem tudtak mit mondani... Miután mindent megpróbáltak, hogy eltérítsék Őt szándékától, végül beadták derekukat, és így szóltak: "Menjünk el mi is, hogy meghaljunk Vele." (János 11,16.) Vagyis: "egy életünk, egy halálunk, most mi is megpróbáljuk - ha Ő megy"... Más szóval: hűségesek voltak, és követték az Úr Jézust. De ez persze azt is jelentette, hogy védelem alatt voltak ők is, ameddig Vele voltak. Hiába volt "forró" a helyzet, nem lett semmi baj, mert a mennyei védelem működött.

"Menjünk el mi is, hogy meghaljunk Vele." - vagyis: még, ha meg is kell halni Vele, akkor is együtt megyünk Vele, nincs más... Ez a mi utunk! (S ez ma is így van... ugye?)

d./ "A húsvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az Ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához..." (János 13,1.)

- Változott az "idő". Az Úr Jézus megérezte, a vezetés megszólalt - eljött az "óra"... Menni kell. (És ez az "átmenés e világból" az Atyához "nem békességben" lesz.)

- Pontosan ezért, mert látta, hogy "változott az idő", kellett még megtenni olyan dolgokat, amiket a tanítványok nem értettek, de hozzá tartozott a tervhez, és amiknek a jövőben jelentőségük volt: "Ő pedig mondta: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van - nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal." (Máté 26,18.) Ilyen volt az utolsó vacsora. A szövetségkötés. A lábmosás, amivel a tanítványoknak utat mutatott a jövőre nézve. A szeretet parancsa. Az utolsó beszédek ideje (János 14-16.) és a főpapi imádság. Ilyen volt a figyelmeztetés, hogy legyenek készen, hogy őrizzék meg magukat a kísértéstől (imádkozzanak, hogy ez a készenlét és védelem működjön az életükben) s ilyen volt, hogy a jövőről még egyszer beszéljen velük.

- Látta, hogy itt az idő, de tudta, hogy a győzelem a végleges, és nem az, hogy a védelem el van véve Őróla: "Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok."

e./ Kicsit később ezt mondta nekik, amikor a tanítványok rákérdeztek, hogy mit jelent ez a "kevés idő, és nem láttok engem" - pontosabban, egymás közt tanácskoztak erről a mondatról:

"Bizony, bizony mondom nektek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül (mert, hogy a sötétség órája eljön, és a VÉDELEM lekerül a Megváltóról, és az ördög úgy érzi, sikerült "kiiktatnia" Őt): ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul (mert, hogy NEM VÉGLEGES az, ami történt - miután a megváltás végbement, jön a felszabadítás, a feltámadás, és kiárad a mennyből az élet, az erő, a feltámadás ereje). Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája (ez lesz az az "óra", amikor az Úr Jézus szenved értünk, s amikor a tanítványok ezt látják, és nem tudnak semmit tenni): de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra (amikor viszont végbemegy a megváltás, már annak ÖRÖME fogja eltölteni azokat, akik az Övéi). Azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket (a feltámadás bekövetkezik), és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket (mert ez ÖRÖKKÉVALÓ öröm lesz, és az Úr ereje, az Ő jelenléte, az Ő közelsége SOHA nem fogja őket elhagyni - mert ez a MARADANDÓ állapot)."

-Lehet, hogy most egy másik idő következik, de az alapkiindulás, hogy a menny erősebb, és a mennyei terv győztes terv, és a maradandó a védelem, a biztonság, az, hogy körbevesz téged az Úr Jézus szeretete és gondoskodása, s minden más időleges...

 

4./ Ez a védelem ott van a te életeden is. Ez az Isten akarata. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy ha az Ő útján jársz, az Ő akaratát töltöd be - hiszen itt az utolsó, a "nagy missziós parancs" hangzik el - akkor ő ott lesz veled "minden nap, a világ végezetéig". Más szóval: Ő személyesen fogja ezt a védelmet gyakorolni.

- Felken, alkalmassá tesz, betölt mennyei erővel, bölcsességgel és ajándékokkal. Amire kiküld, azt el tudod majd végezni. Mennyei erővel.

- Előkészíti a lehetőségeket, kinyitja a kapukat előtted, és az Ő vezetésével járhatsz, és meg fogod látni a gyümölcsöket is. (János 15 - gyümölcsöt fogsz Neki és Vele teremni.)

- Meghallgatja imádságaidat, nem hagy magadra. Lelkileg sem, és fizikailag sem.

- S védelmet ad, az Ő védelme vesz körül téged. Még, ha rád támadnak is. Még, ha időlegesen úgy tűnik, az ellenség "erősebb" is lenne. Még, ha van is, ahol "nagyon látszik a harc". Akkor is... Ott lesz, védelmével az életed felett, és soha nem fogsz magadra maradni. Megígérte.

 

5./ Ez azt jelenti, hogy ha "nappal jársz" (János 11) - más szóval, a mennyre figyelve, indíthatóan, megállíthatóan, engedelmességben, vagyis "világosságban a te Uraddal" - akkor "nem botlasz meg". Más szóval: veled van a mennyei védelem, és ez az alapkiindulás.

- Persze minden nap igénybe veszed, a hit által az Ő ígérete alapján, a mennyei fegyverzetet, az Ő nevét, az Ő vérét, és ezzel az Ő oltalmát is. Ebben rejtőzöl el, és így kezded el a napodat.

- Persze mindig külön is kéred az Ő elrejtését, amikor útra kelsz, amikor belekezdesz valamibe, amikor "veszélyes helyekre indulsz" (akár szellemileg is, vagyis, pl. szellemi harcba kezdesz, mások gyógyulásáért, szabadításáért imádkozol, az ellenség megkötözésével lépsz fel, stb.).

- Persze mindig nyitva van a szemed és a szíved arra, hogy Ő indíthasson, speciálisan is... És rendezed, amit rendezned kell, nem váratod meg Őt, s teszed, amire Ő indít...

 

6./ Az, hogy "nappal jársz" azt is jelenti, hogy engedsz Neki, amikor indít, és nem váratod őt, hanem alárendeled magad Neki.

- Nem úgy, mint én tettem tegnapelőtt, egész nap, megőrizve magamban a rossz kedvet, haragot, méltatlankodást, ami zúgolódáshoz, panaszhoz és veszekedéshez vezetett...

Ez nagyon rossz volt, és végig az Úr őrzött meg, mert veszélyes eszközökkel dolgoztam - az Ő mérhetetlen jóságából őrzött, pedig nem engedtem indításának, hogy megalázzam magam, és a jót mondjam ki...

De megőrzött, a védelem így is működött, ami az Ő ajándéka volt... És ki tudja, hány és hány helyzetben működik, életünk során, tisztán az ő jóságosságából - kegyelméből - úgy, hogy éppen nem vagyunk a legjobb szellemi állapotban... De ő jó, és őriz, és védelme nem szűnik meg így sem... (Másnap már mindenkitől bocsánatot kértem, és tudatosan is igénybe vettem az Ő jóságos védelmét, elrejtését.)

- Persze nem mondom senkinek, hogy visszaéljen ezzel, hogy olyan dolgokat csináljon, amikre az Úr világosan megmondta, hogy ne tedd, és hogy olyanba menjen bele, ami idegen az Úr Jézustól... Ne tedd, mert az Úr nem véletlenül szól, indít, hiszen ő óv és védelmez téged, mert egy ellenségtől áthatott világban dolgozol az Ő munkájában.

 

7./ Ha a védelem biztonságában élsz, ha ebben az elrejtettségben jársz, ha tudod, hogy az Úr Jézus személyes oltalma vesz körül, és az Ő angyalai vigyáznak rád, akkor egy olyan szabadság jár át, és olyan öröm lesz az életed része, bármilyen helyzetben is vagy, amihez semmi nem hasonló.

- A hit által ez a mindennapjaid része.

- Imádkozol, Rá bízod magad, odajössz a "kegyelem királyi székéhez", teljes bizalommal, és feltárod kívánságaidat, újra és újra, hálaadással, minden könyörgésedben, és "irgalmasságot nyersz és kegyelmet találsz, alkalmas időben való segítségül". Egyszerűen el vagy rejtve...

 

Áldás, öröm és békesség - ez az Ő ajándéka. Minden nap. Mérhetetlen szeretetéből. Ez vesz körül téged, és tölt be - s legyen is így, kedves életedben, Vele, az Ő védelmében elrejtve, ezen a mai napon is. Ámen.