A megváltás napja (3) - Jézus Krisztus megváltó vérének napja (87)
Húsvét vasárnapján szívesen beszélek a feltámadásról, mint történelmi tényről, és a feltámadás erejéről, mint ami most, itt, a mi életünkben működik, és átvisz bennünket életünk nagy szakaszain, átvezet mindenen, megerősít a jóra, és állhatatossá, kitartóvá tesz a győzelemben.
-- De mégis, van két üzenet bennem, amit nem tudok kihagyni, ösztönzésem van rá, hogy lerögzítsem: a Bárány véréről és a megváltás szavairól az Isten Igéjében. Tudom, hogy ennek ideje van, mert az ellenség rossz (hamis) megközelítésekkel el akarja tüntetni ezeket a tényeket az Isten népe elől, és meg akarja erőtleníteni az üzenetet, hogy az emberek ne értsék a megváltást, ne járjanak Jézus Krisztussal és az Ő győzelmében.
-- A korszellem szégyenkezést akar rákényszeríteni a tanítványokra - én nem fogok szégyenkezni, hanem büszke vagyok a jóra, arra, amit az én Megváltóm elvégzett értem, ami Isten akarata volt, ami végbe ment a golgotai kereszten. ?
Jézus Krisztus vére életünk hét fő területén:
1./ Megváltás - megvásárlás.
-- "Akiben van a mi váltságunk (apolütrószisz - váltságdíj kifizetése, kiváltás rabszolgaságból, ki/felszabadítás, szabadon bocsátás, megváltás) az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint." (Efézus 1, 7.)
-- "Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg (lütroó - kifizeti a váltságdíjat, megvált, kivált - ott van az előző "apolütrószisz" kifejezésben is ez a kifizetés: lütroó) a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből. Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén." (1Péter 1, 18-19.)
-- Imádságom: Köszönöm a vért, Uram, a Te hibátlan, szeplőtlen életedet, drága véredet, amivel megváltottál engem. Köszönöm Uram, hogy Te fizettél értem, Te váltottál ki, Te adtad oda magad értem. S ez végbe ment, a vér kifolyt, bevitted a mennyei szentélybe, értem, a bűneimért, hogy kiszabadíts az atyáimtól örökölt hiábavaló - veszendő - életemből. Köszönöm, hogy megtörtént. Ámen.
2./ Megtisztítás.
-- "Ha pedig a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának VÉRE megtisztít (katharidzó) minket minden bűntől." (1János 1, 7.)
-- Imádságom: Uram, szükségem van rá. Minden nap szükségem van a Te megtisztításodra - és köszönöm, hogy van, hogy megtisztítasz, megtisztítottál, már, és megtisztítasz, valamennyiszer odajövök Hozzád. Mindig mérem, vizsgálom, mi a helyes, de sokszor elrontom, Uram, nem a jövőre mondom, nem akarom magam gúzsba kötni szavaim által, de sokszor elrontottam, és tudom, hogyha még elrontanám - köszönöm, hogy őrzöl, hogy vezetsz, hogy megerősítesz a jóra - akkor ott a vér, és megtisztít, nem kell szennyben, mocsokban, kárhoztatás alatt járnom és élnem. Uram, köszönöm, igénybe vettem és igénybe veszem a Te véredet, a megtisztítást. Köszönöm, hogy felszabadítasz és tisztaságban járatsz. Ámen.
3./ Megigazulás.
-- "Minekutána azért most megigazultunk (dikaioó - igazzá tesz, igazzá válik, igaznak: ártatlannak, törvényesnek nyilvánít, bírósági tárgyaláson felment) az Ő vére által által, sokkal inkább megtartatunk (szódzó) a harag ellen Ő általa." (Róma 5, 9.)
-- A felmentés más, mint, hogy "letöltötte valaki a büntetését és utána mentesül". Nem. Olyan, mintha soha nem lett volna bűnös. Mintha nem ő követte volna el. (2Korinthus 5, 18-19... a "Nagy kicserélés"... 2Korinthus 5, 21.)
-- Imádságom: Uram, köszönöm, köszönöm Neked, hogy elvégezted, megtisztítottál, és meg is igazítottál. Nem kell kárhoztatással jönnöm Eléd, bátran jöhetek, teljes bizonyosságban, hogy én tiszta vagyok, és elfogadott, és igaz, és jóvá tettél, alkalmassá, hogy eléd járulhassak, Veled járhassak, életem minden napján. Mindig, mindenkor, nem kell magam egy elvetett, utolsó senkinek éreznem... biztonságba helyeztél az ördög minden kárhoztatása elől. Köszönöm, hogy így viszel tovább a Te utadon, és tanítasz, befogadsz a benső közösségbe, megosztod velem gondolataidat, barátként járhatok Veled. A Te véred által. Ámen.
4./ Megszentelődés.
-- "Annak okáért Jézus is, hogy megszentelje (hagiadzó - megtisztít, alkalmassá tesz az istentiszteletre, hozzá kapcsol, magáénak tulajdonít, elkülönít Isten számára, szentnek tekint és eszerint bánik is vele) az Ő tulajdon (saját) vére által a népet, a kapun kívül szenvedett." (Zsidó 13, 12)
-- Ő ezt tette - a "kapun kívül szenvedett" - megvetették, kivitték, ott feszítették meg gúny tárgyaként, kivetettkén, lenézettként, semmibe vettként... "szemétként", akin lehetett két lábbal taposni.
-- Mindezt azért, hogy megszenteljen bennünket, az Ő tulajdon szentségével, szent vérével, amivel bennünket is az Övévé tett, tulajdonává, ahogy megvásárolt, ahogy odaadta értünk, hogy átalakítson bennünket...
-- Ez volt a cél, és ez volt az út a célhoz: a cél - hogy megszentelt légy, az Övé, alkalmas a szolgálatra, alkalmas a Vele való közösségre, hozzá tartozó. Az út: az Ő vérének kiontása, amivel megszentelt, mint korábban az áldozatok vére szentelte meg a papokat... fülcimpájukat, jobb hüvelykujjukat - hogy halljanak, hogy cselekedjenek az Úr vezetése, Igéje szerint, az Ő akaratában, az Ő tetszésére. ezért tette Jézus, amit tett...
-- Imádságom: Köszönöm Uram, amit Te elvégeztél értem, köszönöm a megszentelést, a Tiéd vagyok, Véred által, a Te népedhez tartozó, a Te tiszteletedre, a Te munkádra, a Veled való közösségre, a Te megértésedre, hogy Veled járjak, hogy képviseljelek, mindenhol, mindenkor, mindenben, amiben vagyok... mert már szentté tettél... megszenteltél, a Te véred által. Ámen.
5./ Maga az élet!
-- Isten élete Jézus Krisztus vérében van!
-- "Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést." (3Mózes 17, 11.)
-- Telegdi József tanár úr, 1986-ban, amikor az OGYM-en az Ószövetségi Bibliaismeret tantárgyat tanította nekünk, egyik első, megtanulásra (memorizálásra) házi feladatnak feladott igeverse ez volt: 3Mózes 17, 11.
-- Újságot hordtam ekkoriban, s keddtől vasárnapig, minden reggel ott voltak a kezemben az igekártyák, melyekből tanultam, ismételtem az Igéket. Bevéstem ezt is. Örömmel mondtam fel, írtam le a dolgozatoknál az összes igeverset, melyek - ez is (mint a többi) - távlatot nyitottak meg előttem... életalapokat fektettek le, irányt határoztak meg, s egy életre bevésődtek.
-- Az élet a vérben van.
-- "Mondta azért nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az Ő vérét, nincs élet bennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem lakozik és én is abban. Amiként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, aki engem eszik, él én általam. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállott alá; nem úgy, amint a ti atyáitok ették a mannát és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké." (János 6, 53-58.)
-- Hálás vagyok, hogy minden istentiszteleten veszünk úrvacsorát az utóbbi időben. Hálás vagyok, hogy nem tart vissza semmi szokásbeli, vagy teológiai megfontolás. Hálás vagyok, hogy mi az Úr Jézus vérét és az Ő testét esszük és isszuk, amikor úrvacsorát veszünk, a hit által, ahogy imádságban megszenteljük a kenyeret és a bort. Hálás vagyok, hogy szabadok vagyunk BÁRKIVEL venni együtt, aki szintén szereti az Úr Jézust, és elrendezte bűneit Ővele, az Övé. Hálás vagyok, hogy az Ő vére és az Ő teste dolgozik bennünk, mert ebben ott az élet.
-- Imádságom: Uram, köszönöm Neked, hogy van élet a testedben és a Te véredben, ott az élet, a szabadító élet, a megerősítő élet, a gyógyító élet, a felemelő élet, az új kezdés élete, az ördög feletti győzelmes élet, ami a miénkké lesz, ahogy vesszük a Te testedet és véredet, a hit által, az úrvacsorában. Örömre. Ámen.
6./ Közbenjárás.
-- "Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez. Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez (szellemeihez). És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek Véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére." (Zsidó 12, 22-24.)
-- Más fordítás szerint: "Ti a Sion hegyéhez járultatok (1) és az Élő Isten városához (2), a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez (3). Az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez, akik fel vannak jegyezve a mennyekben (4). Mindenek bírájához, Istenhez (5) és a tökéletességre jutott igazak lelkeihez (szellemeihez) (6). Az Újszövetség közbenjárójához, Jézushoz (7) és a meghintés véréhez (? amely hatalmasabban beszél, mint az Ábel vére.
-- Idejöttél. Ide. A vérhez is, a meghintés véréhez, ami nincs "távol" tőled, hanem rád van hintve, s így szentel meg téged, tesz igazzá, jár át belülről is (hiszen megiszod az Úrvacsorában), s árasztja ki rád az életet. Így tesz igazzá, tisztít meg és vált meg téged. Ide járultál... ("Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül." Zsidó 4, 16. Ugyanúgy "járulunk" a kegyelem királyi székéhez, mint ahogy "járulunk" ehhez a vérhez, a meghintés véréhez, hogy ezt a hatalmas szót kimondja értünk...)
-- Imádságom: Köszönöm Uram, hogy a legrosszabb napjaimban is, a legrosszabb állapotaimban, Te szüntelen közben jársz értem, a Te véred szüntelen szólja a "hatalmas szót", ami mindenek felett való, a megmentés szavát, a meghintés szavát, a megtisztításért, a megszentelését, a megigazításét, az élet szavát, hogy legyen élet, legyen helyreállítás, legyen jövő, én értem is, és azokért, akikért én is imádkozom, akiket ott tartok Előtted, a Te véredre számítva, hogy meghinted őket is, és a hatalmas szót kimondod értük is. Ámen.
7./ Bejárás a Szentélybe...
-- "Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk (parrészia) van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által. Azon az úton, amelyet Ő szentelt nekünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az Ő teste által. És lévén nagy papunk az Isten háza felett. Járuljunk (!) Hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől. És testük meg van mosva tiszta vízzel. Tartsuk meg a reménységnek (meg)vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, Aki ígéretet tett." (Zsidó 10, 19-23.)
-- Más szóval: te bejárhatsz a "Szentélybe" - a mennyei közvetlen közelségbe (!) - a Jézus Krisztus vére által. Erre a vérre támaszkodva (hivatkozva), ezt komolyan véve, és ennek hitelt adva... bemehetsz Isten legbenső Szentélyébe, a legteljesebb közösségbe Vele, minden félelem, önkárhoztatás és bizonytalanság nélkül.
-- Ezt végezte el a vér, és erre jogosított és jogosít fel téged mindenkor.
-- Egy új fordítás szerint is: "Mivel pedig atyámfiai teljes bizalmunk van a Szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet Ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az Ő teste által, és mivel nagy papunk van az Isten háza felett, járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." (Zsidó 10, 19-23.)
-- Van a "reménységnek hitvallása". Van, amit a Jézus Krisztus vére által kimondhatok, amihez ragaszkodhatok, ami az enyém, és ami egész életemen át végig kísér engem. Mindenkor, minden helyzetben, mindig... Vele. Ámen.
A reménység hitvallása:
Ez az én lerögzítésem, ez az én bizonyosságom az Ige alapján, hogy Jézus Krisztus vére által nekem bejárásom van, nekem megtisztíttatásom van, én meg vagyok szentelve, nekem igaz, tiszta életem lett, én odatartozom, én meg vagyok váltva, fel vagyok szabadítva, ki vagyok emelve, jövőm van Ővele, bejárhatok a Szentélybe, a legteljesebb közösségbe Ővele, megjelenhetek az Ő színe előtt, ott engem meghallgatnak, ott nekem reménységem és segítségem van, alkalmas időre, onnan nekem élet jön ki, ami nincs távol tőlem, hanem átjár engem, az enyém, bennem van, és általam is kiárad erre a földre, az emberekhez. Ez mind, mind a Bárány Jézus Krisztus vére által. Ámen.
Hála:
Köszönöm Uram, ami az enyém, amit Te adtál oda értem, nekem, egész életemre, ami bizonyosságot és biztonságot ad nekem. A Te véredet, Uram, amivel körül vettél, megtisztítottál, megszenteltél, megigazítottál, amivel meggyógyítottál és megszabadítottál, és megteszed ezt újra és újra, és elvégzed, hogy a Te szentséged átjárjon minden nap, minden helyzetben, és bármikor bemehetek a Te teljes közelségedbe, a mennyei Szentélybe, a Szentek Szentjébe, Hozzád. Köszönöm Neked, Úr Jézus Krisztus. Ámen.
Olvasmány:
Mi lenne, ha most elolvasnád a 2Mózes 12 és 13 fejezeteket, sok ószövetségi szabállyal együtt, és átgondolnád, hogy ezek mind a bárány Jézus Krisztus váltságára vonatkoztak, ezt készítették elő évszázadokon át Izráel népe életében és életén keresztül.
S a Zsidó 10-et is elolvashatod hozzá, sőt, a 12-13. fejezeteket is.
Mit találsz az Efézus 1-ben és a Kolossé 1-ben a Bárány véréről?
S az 1Korinthus 1, 30-ban? Az 1Korinthus 6, 19-20 mit mond neked? S a Róma 3, 22-26.?
Újra megnézheted a Zsoltár 40-et is.
Csak szabadon... amennyit bírsz... de egy-egy kulcsverset megtanulhatsz, újra és újra ismételgethetsz magadban, örömödre és biztonságodra, amire támaszkodhatsz majd egész életedben.
Légy áldott mindezekben. Ámen.