Dicsőítés - Oka és következménye... Benne élünk
„Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat. Békességet ad határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.” (Zsoltárok 147, 12-14.)
-- Ez nem csak Izráelre vonatkozik - az Újszövetségi népre is.
-- Istent dicsérni jó, "gyönyörűséges dolog", ahogy az Ige mondja.
-- Aki dicsőíti az Urat, azt átjárja Isten dicsősége, s ezzel együtt az Úr öröme, és ereje is.
-- Ő az, Aki megerősíti a védelmet rajtunk ("erősekké teszi kapuid zárjait"), és a jövő generációt rendben tartja, jó irányba állítja (milyen nagy csoda ez!)
-- Szükségünk van a határaink békességére - védelmére - és ezzel országunk békéjére is. Aki nem méri fel, mit jelent ez, a jövőjét veszíti el. Nincs háború, nincs terrorizmus, nincs félelem, mesterséges megfélemlítés, és szorongásban tartás - a háború, a terrorizmus ezt műveli az emberekkel.
-- Az Úr adja a termést is - az ember végzi a munkát, készül, hogy a nehézség felkészülten találja, de az Úr áldja meg a munkát, Ő teszi teljessé, és segíti, hogy aratásig eljusson az ember. "Megelégít téged a legjobb búzával..."
-- No, ezekért dicsőítjük Őt, és olyan öröm tölt el bennünket, hogy sokszor este későig beszélgetünk egy-egy közös dicsőítés után, annyira feltölt, annyira kiárad a jelenléte...
-- És, miközben dicsőítjük Őt, nem is sejtjük, mi mindent végez el környezetünkben a dicsőséges Úr... pl. az agráriumban is. (De családunkban, munkahelyünkön is, betegeinkkel kapcsolatban, vagy saját jövőformálódásunkon)
Uram, köszönöm, hogy megismerhettünk, és hogy mindent eléd hozhatunk, és megragadhatjuk a jót, amit Te munkálsz... bennünk is, köztünk, és általunk. Szerte e világon. A Te szentjeid békessége hatalmas és kiáradó legyen. Ámen.