Két fontos szó
1./ "Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)" (Efézus 2, 5.)
-- Megelevenített - (szüdzóopoieó)
-- Együtt - örök életre - munkált, dolgozott (ki), hozott létre...
-- Ahogy az Úr Jézust megelevenítette, úgy téged is, ha befogadtad Őt, és engem is. Megtette. Ő, személyesen. Megcsinálta - más szóval: ez ki van dolgozva, ez Isten terve volt, és megvalósította. A "poieó" valami ilyesmiről beszél.
-- Szóval, ez nem valami "véletlen", és egyúttal valami lényeges dolog, mert Isten tette - "csinálta", alkotta, vitte véghez - és ennek jelentősége van.
-- Ma, ahogy megnéztük a szombati kreatív konferencián bemutatásra kerülő új bábdarabot, a "Barátság ára" címűt, s meghallgattam, amit Anna a bábdarab oktató kézikönyvéhez írt a bábdarab pedagógiai üzenetéről, belevettük, hogy a bábdarabban Fruzsina, ahogy édesanyjától hallotta az Úr Jézus történetét, megértette, hogy milyen volt az Úr Jézus, meg is érintette az Ő szeretete, és példát látott Benne, s így változtatta meg döntését és hozzáállását. De, a bábdarab összefoglalásában, és az üzenetben, amit a bábdarab után elmondunk, kell, hogy beszéljünk az újjászületés lehetőségéről is, ami túl azon, hogy megértjük az Úr Jézus szeretetét, és meglátjuk az Ő példáját, erőt jelent a megvalósításra. Bejön, egészen belülre, a szívünk legmélyére, az Ő igazsága, és mintegy "felöltöz bennünket magára", átformál, belülről, és megvalósítja bennünk, amit az Úr Jézus tett, és amilyen Ő volt.
-- Ez az újjászületés ereje, ezt jelenti, hogy "megelevenített" bennünket is, Ővele együtt!
2./ A másik kifejezés:
"Most pedig a Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által." (Efézus 2, 13.)
-- Közelvalók - "eggüsz" (engüsz, ahogy kiejteném), azt jelenti, hogy egészen, egészen közeli, fizikailag, térben, és időben is.
-- Amikor az egészen közel levő Isten országáról szól Keresztelő János, vagy ahogy az Úr Jézus is mondta tanítványainak, hogy hirdessék ezt, (Máté 3, 2. és 10,7. vagy Lukács 10, 9. 11.), akkor egy láthatatlanul jelen levő, és időben és térben is közelítő tényről beszélt, ami az Úr Jézusban testet öltött, és fog ismét, amikor Ő eljön.
-- De te most vagy egészen közel, ott, a mennyei jelenlétben, oda mehetsz egészen a "kegyelem királyi székéig", a trónhoz, és ott tárhatod fel kívánságaidat, mint a te Uradnak, Akitől irgalmasságot fogsz nyerni és Akinél kegyelmet fogsz találni, alkalmas időben való segítségül.
-- Enélkül hogyan lehetne Vele járni, az Ő munkáiban lenni, hordozni az Ő harcainak terhét, és megmaradni az Ő hűségében?
Uram, milyen hatalmas ez, az új élet, és ez a közelség, a teljesen közeli helyzet, amiben odajöhetek Hozzád, egészen, és feltárhatom kéréseimet... most is. A legnagyobb terhek idején is. Mindenkor. És meglátom, Uram, megtapasztalom a Te meghallgatásodat, a Te cselekedeteidet, és azt, amit csak te tudsz elvégezni, a Te szabadításodat. Ámen.