A természetes és a természetfeletti az életünkben... (1)
Ez a kettő valahogy olyan "természetesen" kapcsolódik össze, ha az Úr Jézussal járunk.
-- Ott van, amikor eszünk együtt, amikor játszunk együtt, amikor beszélgetünk, amikor közösen dolgozunk. Úgy tűnik, mintha "csak" a "természetesben" járnánk, élnénk, de Jézussal vagyunk együtt, és egyik pillanatról a másikra, Ő indít, vagy elénk hoz egy helyzetet, vagy odahoz egy hírt, és máris "benne vagyunk" a "természetfelettiben". Ahogy megszólalunk, ahogy imádkozunk, vagy valamit teszünk - a hit által - ez már a "természetfeletti" része, odatartozik. S utána megint "itt a természetesben"...
-- Jézussal ez nem válik nagyon erősen ketté.
-- Nem leszünk "életidegen", vagy "szuper-szellemi" emberek, attól, hogy Vele járunk, még ugyanúgy édesapák, édesanyák vagyunk, vagy gyerekek a családban, vagy munkatársak a munkahelyen, szomszédok otthon... de mégis, ott van a természetfeletti az életünkben, mert Jézus ott van, s mi Vele járunk, az Övéi vagyunk, s Ő bármikor szólhat, indíthat, mutathat valamit, amire "Vele reagálunk", vagy amit Vele "végzünk el", teszünk meg. S a természetfeletti "belefolyik" a természetesbe, vagy másként: hat benne, és általa is.
S ez jó.
Az első tanítványok is így voltak.
Így voltak, amikor az Úr Jézus mellett éltek, amikor Ő még itt volt velük fizikailag, de így voltak, amikor Ő már átment a mennybe, s Őt kellett képviselniük, teljes életükkel.
Most arra gondolok, hogy az Úr Jézus azt mondta nekik, hogy MARADJANAK Jeruzsálemben. (Apcsel 1, 4-5. Lukács 24, 49.)
-- Nem volt ott mindenki.
-- Nem jött el mindenki.
-- Galileában közel 500 testvérnek jelent meg az Úr Jézus a feltámadása után. De itt, az Olajfák hegyén, az Ő elmenetelekor, és utána, a felházban, Jeruzsálemben, kb. 120 volt jelen közülük.
-- De aki ott volt, az lett részese az első Pünkösdnek.
-- Ez egy "természetes útmutatás" volt. "El ne menjetek Jeruzsálemből... várjátok be a Szentlélek kitöltetését... maradjatok itt... várakozzatok..."
-- Ezt lehet "komolyan venni", és megtenni, és lehet úgy gondolni, hogy "szimbolikus", meg, hogy "vallásos jellegű" (miért kellene pont "együtt lenni", és "pont ott lenni", másutt nem tud "megáldani" bennünket az Úr), vagy lehet arra gondolni, hogy "pont most kell ezt csinálni, amikor..." - és jöhet az aratás, vagy a ház körüli teendők gondolata...
-- Hm. Ez egy "természetes" feltétel volt, amire az Úr Jézus felhívta a figyelmüket, és aki komolyan vette, az benne volt. Aki lerázta magáról, az kimaradt belőle.
Szóval, a "természetfelettihez" egy teljesen természetes dolog vezetett, a "maradás", a "várakozás", a "türelem", a "készség", és az engedelmesség.
-- Én, személyesen, szeretnék mindig benne lenni abban, amit az Úr Jézus elgondolt. És ehhez készen állni mindarra, amit "természetes módon" kell megtennem... elmenni, ott lenni, részt venni, tenni, adni, maradni, hűségesen, engedelmesen, készséggel... mert szeretem Jézust, és azt, amit Ő tervez, amire Ő gondol, amit Ő mutat, ami az Ő terve, és ahogyan Ő cselekszik.
Uram, köszönöm, hogy szólsz, itt vagyok, készen arra, hogy szólj, amit Te szeretnél, mondd, hallani akarom, és engedelmeskedni akarok... ha pedig makacskodnék, vagy értetlenkednék, kérlek, állíts meg, beszélj velem, formáld a gondolkodásomat, és tegyél engedelmessé és késszé engem. Kérem, és kívánom ezt, Uram, ne mondj le rólam, ne hagyj rossz irányba menni, kérlek, hanem vonj Magad után, "hadd fussunk", ahogy a Te Igéd mondja. Ámen.
Olvasd el még hozzá:
231028-án kitettem a "CSODÁK TERMÉSZETRAJZA" c. üzenetet, és ezen a napon az istentiszteleti üzenet is erről szólt, videón megtekinthető. Ez a 17 pont is kapcsolódik ehhez az üzenethez...
Link a Csodák természetéhez https://kovatsgy.hu/blog/csodak-termeszetrajza
2023. 11. 05.