Az Úr Jézus megkérdezte a 38 éve beteg embert, aki a Bethesda tava mellett feküdt, teljesen reménytelen helyzetben, elhagyva mindenkitől, jövő és kilátás nélkül - "Akarsz-e meggyógyulni?". 38 éve volt beteg. És nem volt, aki segítsen neki. S Ő ezt kérdezte: "Akarsz-e meggyógyulni?". („Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?” János 5,6.)
- Sokan nem értik ezt: MIÉRT? Hát nem egyértelmű, hogy meg akar gyógyulni? Mások tanakodnak: mi tarthatta volna vissza ezt a beteget a gyógyulástól?
- De az Úr Jézus MEGKÉRDEZTE... és ezzel felhívja a figyelmünket valamire.
1./ FONTOS, hogy mit akarsz. (Mit szeretnél - a szíved legmélyén.)
2./ Istennél VAN jelentősége annak, hogy mit akarsz, és hogy mit fogalmazol meg.
3./ Másként fog alakulni a jövőd, ha AKAROD az Úr Jézus beavatkozását (CSODÁJÁT), mintha nem.
4./ Ha Tőle kapod meg a CSODÁT, akkor Őt Magát is megkapod, a csodával együtt. És az életed Őhozzá fog kapcsolódni... vagyis, potenciálisan Őhozzá kapcsolódik. Ő így van ezzel, Ő számít erre. (Ennek a meggyógyult 38 éve betegnek is megmondta később: "Többé ne vétkezz, hogy rosszabbul ne legyen dolgod." - János 5,14. - A jövőjéről is gondolkodott, ennek az embernek, az Úr Jézus, és a mennyei törvényszerűségekre is felhívta a figyelmét. Fontos volt neki ez az ember.)
Felmerül a kérdés.
Hogyan tudod kiszabadítani azt, aki NEM akarja?
- Az Úr Jézus elvégezte a Golgotai kereszten, de ÁTVENNI, mások helyett, senki nem tudja a szabadítást.
- Az elvégzett szabadításhoz is az kell, hogy "igényelje" az ember... átvegye az Úr Jézustól.
Marad az imádság.
--Megkeresed, ahogy tudod, beszélsz vele - a lelkére hatsz (ahogy tudsz, az Igével, a Szentlélek által, mennyei bölcsességgel, amit elkérsz, és igénybe veszel, mert kell, mert meg van ígérve –„Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.” Jakab 1,5 - és ott van benne az egész életed, Jézus, ahogy megismerted Őt, s minden, amit Ő mutatott, adott) - de hogyan tudsz segíteni, ha NEM akarja?
Marad az imádság.
--Az imádság, ami megnyitja az utat a CSODÁHOZ...
--Az imádság, ami teret enged Isten beavatkozásának.
Imádkoztam valakiért ma reggel, s ahogy imádkoztam, egy kép jelent meg bennem: egy bárányka, aki lent egy szakadék mélyén, fennakadva egy tüskés bokron, csupa sár, csupa sebesülés, teljesen kiszolgáltatva. Fenn a szakadék szélén itt is, ott is, üvöltenek a farkasok. És a pásztor, utána mászva, egy szikláról kinyújtva kezét, próbálja felhúzni a báránykát a grabancánál fogva. De a bárányka megfeszíti mellső lábacskáit, és beleakasztja a köves sáros földbe, s mindent megtesz, hogy ne lehessen kihúzni ebből a helyzetéből. A pásztor emeli, s a bárány ellenáll. Akadályozza a szabadítást, saját lábacskáival. Azzal, hogy "nem akarja"...Ennyit tud tenni, mert a pásztor (Jézus) erősebb, ki tudná rántani, de ezt még meg tudja tenni a bárányka, hogy "nem akarja". Azzal pedig, hogy közben a pásztor is összevérezte magát a sziklákon, csurom sár és csurom víz lett, minden ruhája elszakadt, és a tüskés ágak felsebezték, éppen egyensúlyoz egy sziklán a lezuhanás és a kimentés között, ezzel nem törődik, egy valami van benne: "megfeszíti mellső lábacskáit, és betámasztja a kövek és a sáros szakadékfal réseibe, mert ő nem akar...".
- Gondolsz rá, hogy az imádságaink mennyire összekapcsolnak az Úr Jézussal?
- Gondolsz rá, hogy amikor imádkozol, megismered azt, amit Ő gondol, amit Ő tesz, amit Ő szeretne?
- Gondolsz rá, hogy az Ő indítékai, az Ő mennyei Lelke szerint tudsz imádkozni, ha Vele jársz, és átjárhat téged, amit Ő szeretne?
Marad az imádság... és az imádság KAPUT nyit a CSODÁKNAK.
Legyen ez így. Az Úr Jézus Krisztus nevében.
Imádság:
Jöjjenek, Uram, a Te csodáid, jöjjön a Te beavatkozásod, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt, a földön is. Most is. A mi életünkben is. És a szeretteink életében, és azok életében is, akiket odahozunk Hozzád, Urunk, mert mást nem tehetünk... de ezt megtesszük, odatesszük őket Eléd, és tudjuk, hogy Te hatalmas vagy, és CSODÁLATOS, és Szabadító, és elvégzed. Elvégzed, hatalmasan, mint ahogy mi el sem tudnánk gondolni, a mibennünk munkálkodó erő szerint, pedig a Te Szentlelked az, Aki itt benn dolgozik. És dolgozzon is, ezt is kérjük, és mondjuk, dolgozz, Urunk, bennünk, hogy belülről átformálódjunk, és mi mindig akarjuk, amit Te, és mindent akarjunk, amit Te szeretnél, és legyen jó szerencsés a Te munkád, itt benn, belül, a mi életünkben. Itt is jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt, ezen a földön is. A mi életünkben. És általunk, körülöttünk... a Te CSODÁIDNAK nyíljon tér. Legyen nyilvánvalóvá, hogy Te vagy a Megtartó, a Megmentő, a Megváltó, és az emberek lássák meg, kívánják meg, és adják oda az életüket Neked, visszavonás nélkül. Azok is, akikért imádkozunk, anélkül, hogy megmaradnának abban, hogy "nem akarják", és azok is, akiket át sem látunk, akikről Te viselsz gondot, és akikhez eljut az Ige, általunk is, és mások által. Urunk, itt vagyunk, ezen a földön, és azt vágyjuk, hogy amit Te szeretnél, az valósuljon meg, és ne az ördög gonoszsága, ne a pusztítás, a rombolás és a visszatartás. Ámen.