NE LEGYINTS...
Van úgy, hogy egy-egy dolog, ami elvégződik bennünk, vagy környezetünkben, az Úrtól, kicsit később, egy nagyobb távlatból való visszatekintésben látszik meg igazán.
A pici lépésekre néha fel sem figyelünk - de attól, azok, még végbemennek, ahogy az Úr vezet bennünket.
Van egy testvérem, aki odaszánta magát az Úrnak, alig több, mint egy éve tért meg, és "mindent akar Jézussal".
-- Nagyon hajlik rá, (egyelőre még), hogy elégedetlen legyen önmagával, és nem nagyon veszi észre, amit az Úr már megtett, elvégzett benne.
-- Pedig az Úr végez benne sok mindent...
Eljött velem kórházmisszióba, és ahogy ott beszélgettem az egyik kórteremben, ő az idő alatt továbbment, egy másikba.
-- Nem volt velünk más segítő, és ő életében másodszor volt benn, de mit lehetett tenni. "Mélyvíz..."
-- Amikor kijöttem, ott találtam a folyosón, egyedül álldogálva a falhoz támaszkodva. Kérdeztem, mi van? Azt mondta, hogy üresnek érzi magát, nem tud mit mondani, csak itt áll...
-- Biztattam, majd hívtam, menjünk be együtt a következő kórterembe.
Ahogy bementünk, az Úr engem is nehéz helyzet elé állított - tudod, talán leírtam, (vagy elmondtam videó bejelentkezésen), egy kedves idős néni ágya mellett álltam, aki még a nevét sem tudta megmondani, mert annyira gyenge volt, és aki eleinte semmire nem reagált...
-- De az Úr nem hagyott tovább lépni, hanem mondtam neki az Igét, meséltem neki a Jó Pásztorról, (szemei csukva, nagyon gyenge, orrában oxigéncső, tüdeje hörög, lehet, hogy tüdőgyulladás) és amikor a kereszthalálhoz jutottam, hogy a Jó Pásztor életét adta a juhaiért, hirtelen kinyílt a szeme, és utána a szemének csukásával és nyitásával válaszolt nekem... így tudtuk elmondani együtt az imádságot is, a befogadó imádságot az Úr Jézusnak.
-- Nagyon édes volt. Megtaláltuk a közös kommunikációt. Ahogy mondtam, nyitott szemmel figyelt, ahogy ő mondta (magában, még a száját sem tudta mozdítani - csak mosolyra!), becsukta a szemét, s én vártam. Majd megint kinyitotta a szemét, és mondtam tovább... csodálatos volt, egész az Ámenig... az újjászületésig. Ott, a halálos ágyon...
Nos, a testvérem, aki bekísért ebbe a kórterembe, ott állt, hallotta, látta.
-- S utána azt is, ahogy a másik hölggyel, (Manci nénivel, aki - miközben itt, az előző ágynál imádkoztunk - felült, kiült az ágya szélére, és aranyos, barna, gombszemeivel, barátságosan nézett bennünket), végigbeszéltük az Evangéliumot, ameddig megértette, és imádkoztunk együtt ővele is.
-- Ez itt, még egy megmenekülés volt, valaki, aki segítségül hívta az Úr Jézus nevét
És mi történt?
-- Ebben a testvérnőben, aki pár perccel korábban azt élte át, hogy "üres", hogy "semmit nem tud tenni", és utána kicsit még rosszul is lett (szerintem a böjt is okozta, mert, ahogy leültünk, és ivott egy kis citromos vizet, amit amúgy hordozott magával, jobban lett), szóval, eldőlt benne, hogy másnap BEJÖN ehhez a nénihez...
-- Miért? Hogy olvasson neki az Igéből (hiszen Manci néni nem látott rendesen, és ezért nem tudott olvasni, bármit hagytunk volna is ott neki).
-- És meg is tette.
-- És mielőtt bejött, "felkészült" - egy kis papírra felírta a bevezető mondatokat, amiket majd mond, és utána a 23. Zsoltárt, és a János 10 igéit. Hogy ott, ne érezze, hogy "üres", és hogy "semmit nem tud mondani"...
Érted ezt?
-- Ez a tanítványi szív és gondolkodásmód.
-- Ez az, amit Jézus végez el bennünk, és amilyen úton Ő formál bennünket.
-- Ez az, amilyen módon Ő elvégzi az Ő munkáját. Te átmész nehéz helyzeteken, de Vele mész át ezeken, nem adod fel, újra nekimész, mert AKAROD, hogy az Ő jó terve megvalósuljon, és érzed biztatását, bízol Benne, és közben Ő elvégzi, ami a lelkedben el kell végeződjön, kisimítja az ellenállásokat, segít átmenni a belső görcsökön, a régi rossz tapasztalatok feldolgozódnak, és új lesz minden... Vele.
Gyönyörű, ugye?
Legyen áldás rajtad, kedves testvérem, ahogy átmész életed nehéz helyzetein, és NEM ADOD FEL, és újra és újra nekifordulsz, míg győzöl Jézussal.
Áldott vagy, az áldás Istenének áldásával, jelenlétével, Aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben, a Krisztus Jézusban. Ő MÁR megáldott, nyugodjon meg rajtad ez az áldás, MOST, a te mostani élethelyzeteidben, hogy ne add fel, hanem győzz, és ez által ÁLDÁS légy környezeted életében is. Ámen.