KORUNK ÉS FELELŐSSÉGÜNK...
"Működik ugyan már a törvényszegés (anomia - törvényellenesség, törvénytiprás) titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia..." (2Thessalonika 2, 7.)
1./ A "titkos bűn" a háttérben történő szerveződéssel, gondolati (érzelmi és fantázia-) fertőzéssel, összegyűjtéssel van kapcsolatban.
-- Ami Isten alapvető kiindulásával kapcsolatos, amit Ő lerögzített, amit kulcsfontosságúnak tart, ami "törvény".
-- Nem csak a tízparancsolat, hanem talán az is, ami az emberi élet alapvető kiindulásaival kapcsolatos - szeretet, irgalmasság, tisztaság, nemek, házassági kapcsolat, gyermeknevelés, tisztelet, az idősekkel kapcsolatos felelősséghordozás, közösség... ami az emberi nemmel, az emberiséggel kapcsolatos alapkiindulás...
-- Amire, ha rátámad, embertelenség lesz (a háború is mindig embertelenséggel jár, félelemmel, rettegéssel, kiszolgáltatottsággal).
-- Amióta megtörtént a megváltás, s az evangéliumi élet, ahogy előre lépett, változás indult el az emberi társadalomban - szemben a korábbi pogányság felfogásával... (pl. a római gyülekezet összeszedte a szemétdombra kidobott lánycsecsemőket - hiszen a pater familias-nak, a római családapának joga volt dönteni élet és halál felett, s ha ő úgy ítélt, hogy egy lánygyermekre, aki megszületett, nincs szükség, ki kellett tenni a farkasoknak... vagy, ha egy fiúgyermeket "életképtelennek" ítélt, hasonlóképpen jártak el... erre a gyülekezet összeszedte a kicsi halálraítélteket, nem tudták elnézni, hogy sírva ott pusztuljanak, és felnevelték őket...)
-- Ahol az evangélium megjelent, ott megjelent az irgalmasság szolgálata is (pl. betegellátásban, idősekről való gondoskodásban, a gyermekek taníttatásában, fejlődésének biztosításában, a rabszolgák felszabadításában... mindenütt, ami ma már "természetes" volt, évszázadok óta).
-- Amikor az evangéliumi gondolkodás "zavaró" lesz, és kikerül a meghatározó jellegből, visszatérnek a régi "normák"... bár, eleinte a "humanizmusnak" jelentősége van, de, ha az anyagi lehetőségek szűkülnek, akkor az ezekhez szükséges "kiadások" csupán "anyagi terhet jelentenek" és idő kérdése, hogy mikor melyikről mondanak le a korábbi értékek közül. (Pl. a megfogant magzat érték-jellege már a legtöbb helyen megkérdőjeleződik - bár még a római jog is úgy beszélt róla, hogy "ius nasciturus" - vagyis a megszületendő joga... tehát akár örökölhetett is, élveszületés esetén... de a mai elembertelenedett és egyre inkább technikaivá váló gondolkodás csak egy "szövetcsomónak" tekinti, és arról vitatkozik, hány hónapos koráig lehet "eltenni az útból".)
2./ Mi tartja vissza az Isten elleni lázadás teljes (totális) eluralkodását?
-- Lehet, hogy itt az Eklézsiáról van szó? Az Egyházról, (felekezettől függetlenül, azokról, akik az Úr Jézushoz tartoznak, Neki kötelezték el magukat, 100%-osan élnek Vele, mint tanítványai, munkatársai, akik imádkoznak, hogy "mint a mennyben, úgy itt a földön is" legyen meg a Te akaratod, mennyei Édesatyám), rólunk, akik itt élünk most az eltörvénytelenedő világunkban, ahol a gyerekektől az elemi biztonságot is elrabolják, és ahol olyan képekkel fertőzik meg az elméjüket (és kívánságrendszerüket), amik leépítik őket, tönkreteszik jövőjüket és kapcsolataikat.
-- Úgy gondolom igen.
-- Ezért a felelősségünk is történelmi... az idők is történelmiek, amikben élünk, s az ÉRTÉKEK, amikkel itthon mi még rendelkezünk, ahol még nincs olyan hatalma a pokolnak az iskolákban, óvodákban, mint másutt, felhívják a figyelmünket arra, hogy a lehetőségeink is történelmiek!
-- Amit a gyermekeinknek tanítanak, az fogja a jövőnket meghatározni. Azon a téren is, hogy kikkel fognak együtt élni... hogyan gondolkodjanak magukról... elbizonytalanodjanak-e abban, hogy fiúk vagy lányok... minden téren kulcskérdés.
-- S ma ezen a téren is be akarja hozni a gonoszságot az ellenség oda is, ahol eddig még kevésbé volt... nem mindegy, mit teszel, hogyan gondolkodsz, hogyan imádkozol, mit képviselsz... mérhetetlen szeretettel, de egyértelmű határozottsággal.
3./ A kérdés, hogy ez a "félre kell az útból tolatnia" mit jelent?
--Ahogy én értem: ez azt jelenti, amikor az Úr Jézus eljön az Övéiért. Az Eklézsiáért. Megszólal a mennyből a hang, és átjárja az embereket, (az Övéit), hogy indulás... és megy az Egyház, a mennybe...
-- Más szóval: az elragadtatást jelentheti ez.
-- Sok minden másra is lehet gondolni, de úgy érzem, hogy aki az "igazság oszlopa és erőssége", az addig zavarja a gonoszság eluralkodását, a szétterjedő lázadást és törvénytiprást, ameddig itt van.
-- Lehetett üldözni az Eklézsiát (bizony, vallásos eszközökkel is, fegyverrel, inkvizícióval, sok mindennel), de ameddig létezett, mindig hatott, mindig áradt rajta keresztül a tények meghatározása... a világ világossága, ami a sötétséget belengte. És ez így van ma is. Ameddig itt van, addig "zavaró tényező" lesz a gonoszság eluralkodása előtt.
-- Ahhoz, hogy teljesen kiteljesedjen a gonosz terve (amiről ez a 2Thessalonika 2. fejezet ír), az Eklézsiának el kell tűnnie. Ezt nem fogja megvalósítani a csalás, ahogy becsapják egy részét, vezetőit is, sok helyen, és félrevezető tanítást, lelkületet csepegtetnek bele... a Jézushoz tartozó rész mindig meg fogja találni annak a módját, hogy közösségben legyen, hirdesse az Igét, képviselje az irgalmasságot, a szeretetet és az igazságot, együtt, összekapcsolva... és ez mindig zavarni fogja az ördög hazug munkáját.
-- Akkor tud kiteljesedni a maga teljes gonoszságában a törvénytaposás, a lázadás Isten jó terve, tisztasága és alapvető kiindulásai ellen, ha eltűnt az Eklézsia innen... és most, ameddig még itt van, a DOLGUNK nem más, mint képviselni az igazságot, szeretetben...
-- Tudjuk, merjük, tesszük (ahogy régen egy szlogen szólt, ami nagyon bátorító)... igen. Tudjuk, hogy ez a dolgunk, bátrakká tesz bennünket erre a mi Urunk, a Szentlélek által, és megtesszük, ami rajtunk áll.
2Thessalonika 2
1. Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve,
2. Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.
3. Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
4. A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.
5. Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti nálatok valék?
6. És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.
7. Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.
8. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
9. A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
10. És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.
11. És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak;
12. Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
13. Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, a kiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;
14. A mire elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére.
15. Miért is atyámfiai, legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, a melyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok.
16. Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, a ki szeretett minket és kegyelméből örök vígasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,
17. Vígasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden tudományban és jó cselekedetben.