Kincs... (idő)
Van, akinek az ideje nem tagolt formában telik... egyszerűen csak "folyik".
Miután megtértem, megértettem, hogy az idő Istentől való kincs, ami mindig céllal adatik. Más szóval: az idő mindig hord a szíve alatt valamit, ami megszületik, vagyis, aminek meg kell(ene) születnie... ha megbecsüljük az időt, és arra használjuk, amire az való.
Néha ezek, amik megszületnek, nagyon egyszerű dolgok, közös étkezés, vagy beszélgetés, vagy együtt utazás, vagy valami segítség, vagy látogatás, beszélgetés, vagy evangélizáció, bizonyságtétel... van, hogy "nagyobb horderejűek", pl. jövőre szóló terv, vagy szervezés, vagy valami olyan munka, amiből hosszú távú jók fakadnak.
Egy biztos: minden, ami megszületik, ami létrejön, az időben jön létre, és az idő egy pontján valósul meg. Vagy hosszabb, vagy rövidebb várakozás, előkészítés után, és ez azt jelenti, hogy időt vett igénybe.
Az életem egy szakaszában megtanultam, hogy a helyes "idő-menedzsmenthez" az is hozzátartozik, hogy tagoljuk az időnket.
-- Van, aki órákra, van, aki negyedórákra, van, aki ötpercekre bontja az idejét, és rajta van, hogy ne legyenek üresjáratok.
-- Mindennek ideje van. Ideje van az alvásnak is. A pihenésnek is. De a munkának is, és az Úrral töltött időnek is. Bölcs, aki felfedezi Isten tervét az idő jó beosztására. ?
"Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk." (Zsoltárok 90, 12.)
Olvasmány: Prédikátor könyve