Karácsony, ahogy sokan nem gondolnák... botrányok kellős közepén...
Isten Fia úgy jött el, hogy botrány lett belőle? Egész földi életét végigkísérte ez?
Az édesanya, Mária, egy botrány kellős közepén találta magát, amikor igent mondott Isten szavára? S innentől az élete is hajszálon függött - emberi számítás szerint?
József szintén egy botrány kellős közepében találta magát, három hónappal később, amikor a baba megfogant... és ki sem tudta kerülni ezt, mert Isten szava szólt hozzá is, és ő is készséges volt az engedelmességre? Engedelmeskedett, szerette az Urat, igaz, tiszta szívű, és egyúttal irgalmas volt, és mégis egy botrány vette körül? Igen.
S amikor igent mondott az Úr szavára, jött a botrány további része? Még jobban elérte, ahogy ő nem is gondolta volna... (Ki keres magának ilyesmit?) - de már benne volt? Igen.
Máriával együtt? Igen.
Máriának szüksége volt rá? Védelmet jelentett mellette? Igen.
Isten jól látta ezt, és így szólította meg Józsefet? Igen.
Mária is, József is igent mondtak, és a lehető legjobbat tették, amit tehettek ebben a helyzetben? Igen. És mégis botrányt okozott életük? Igen.
Isten Fia így jött be ebbe a világba? Igen.
És később? Hát... akkor is voltak botrányok. Soha nem amiatt, hogy ő helytelenül viselkedett volna - figyelt az Atyára, amit látott, azt tette, s az Atya azért szerette Őt, mert letette az életét, mert nem azt tette, ami a "saját akarata lett volna", hanem az Atyáét... és mégis? Mégis botrányok közepén találta magát? Kibeszélték? Igen. Pletykáltak róla? Igen. Rosszat terjesztettek életéről? Igen. Még azt is felhozták, hogy "azt sem tudjuk, ki az apja"? Igen. Rosszat tulajdonítottak Neki? Igen. Beazonosították a cselekedeteit az ördögéivel? Igen. Alig várták, hogy egy-egy helyről elmenjen? Igen. Zavarta a "köreiket" a jelenléte? Igen. A háta mögött szövetkeztek ellene? Igen. Mindent megtettek, hogy elhallgattassák? Igen. Ezt élte át az Isten Fia. Isten, emberi testben, ezen a földön.
Kezdettől fogva - amikor megfogant, attól kezdve. Az anyaméhben töltött ideje alatt is. És megszületését követően is.
Érdekes... Isten Igéje, Isten cselekedete botrányt váltott ki? Igen. És vált ki ma is, sokszor? Igen.
Nem kell, hogy "rosszul viselkedjél" (bár lehet, hogy néha ez is előfordul) - de megtalálják a gyengéidet, és a botrány máris készen áll... mint abban az időben, mint az első Karácsony időszakában...
Persze, hogy őrizzük magunkat attól, hogy másokat megbotránkoztassunk. Persze, hogy megbánjuk a bűneinket, meg is valljuk, és el is hagyjuk, ahogy az Ige mondja. Persze... és tesszük, ami rajtunk áll, hogy mások ne botránkozzanak meg. Mert akarjuk képviselni az Igazságot, a menny megváltó üzenetét... mindazt, amit az Úr Jézus elvégzett, és végez ma is. Akarjuk, és őrizzük a rossztól az életünket, vágyjuk az Ő akaratának megvalósulását, sokak megmenekülését - és mégis... ma is... néha botrány közepén találjuk magunkat, ha képviseljük az Ő igazságát.
Mária és József kb. 6 hónapot töltöttek ebben a botrányban Názáret városában. Ha az utcára kiléptek, a szemeket a hátuk közepében érezték, ha az emberek összesúgtak mögöttük, jól tudták, "miről" van szó... de nem tudtak védekezni ezzel szemben. Nem magyarázkodhattak, nem tehettek semmit, csak egyet: elszenvedték, és közben bíztak az Úrban... Aki ezt az egészet "kitalálta", és Aki megnyerte őket erre "az egészre"
Mi tartotta meg őket?
Az igazság, a tények, amikről az Ige beszélt velük.
Az, hogy tudták, hogy abban járnak, amibe Isten bevonta őket.
Az, hogy nem csinálták meg, amiről mások beszéltek, a szövetség szerint éltek.
Az, hogy ott volt velük az Uruk, ha senki más nem is... és Őhozzá tartoztak... ezt is tudták
Ez tartotta meg őket erőben - "Igazság által leszel erős, ne félj, ne gondolj a nyomorral, mert nem közelít hozzád..." (Ézsaiás 54, 14.) - és így tudtak békességben maradni a legnagyobb botrány kellős közepében is. Az Úr nem engedte (ahogy neked sem engedi), hogy lábuk meginogjon, és megerősítette őket pontosan ebben a helyzetben. Ahogy te is megerősíted magadat az Úrban a te Istenedben (Dáviddal együtt - 1Sámuel 30, 6.) - és nem adod meg magadat a környezetedből ellened irányuló nyomásnak, a megfélemlítésnek, elkeserítésnek, annak, hogy feladd, hogy visszahúzódj, és ne végezd az Úr munkáját, mert "túl nagy" a "botrány"...
Uram, köszönöm, hogy láttuk, hogy látjuk, ez az út, ez a helyes, erre hívtad el a földi édesanyát és segítőjét, a férjet is, hogy megálljanak, bátran, erőben, és tisztaságban, mindvégig. Köszönöm, hogy bennünket is erre hívtál és hívsz el, bármi legyen is, ami zajlik, akár a nem keresztény világban, akár a kereszténység világában... a tisztaság, a hűség, az engedelmesség, a bátorság, az irgalmasság és a mennyből vezetett élet, ez az, amire hívsz, és a Te Szentlelked megerősítésére, a mennyből kiöntött igazságra, amit itt, ezen a földön képviselhetünk... Veled. Ámen.
Olvasmány:
Lukács 1.
Mátét 1.
Máté 5, 12-16.
1Timótheus 3, 15.
Filippi 2, 14-16.
2022. 12. 24.