Jónás tábor.
Összefoglalás az első fejezetből, és utána az első fejezet befejezése.
- Mennyire izgalmas, hogy a mi Istenünk egy-egy emberéért mennyi mindent átformál. (Apcsel 27.)
- Mennyire izgalmas, ahogy bekapcsol az Ő munkájába, bevon, hogy megismerjük Őt, és az Ő terveit, és ahogy adjuk magunkat, ez a megmentő terv kibontakozik.
Itt vannak a jegyzetek:
„Az Úr pedig nagy szelet bocsátott a tengerre, és nagy vihar lett a tengeren, és a hajó már-már töredezett.” Jónás 1, 4
1./ Engedte-e Isten a végsőkig elmenekülni prófétáját?
- FEA: gondold végig – el lehet-e menekülni Isten elől? Engedi-e Isten, hogy a végletekig elmeneküljön Tőle valaki?
- Mit tett, hogy ne menekülhessen tovább?
- Milyen kapcsolatban áll a hajójegy megváltása és a vihar kitörése egymással?
- Vannak lépések és vannak következmények. A következmények között is vannak lépések és ennek is lesznek következményei.
- Felméri-e Jónás, szerinted, hogy miért tör ki a vihar? Felméri-e, meglátja-e az összefüggéseket? Látja-e, hogy lépéseinek következményei vannak?
2./ Mi a véleményed erről:
„Uram, ne engedj eltávolodni Tőled! Kérlek, állíts meg az útjaimon, ha el felé tartanék Tőled! Ne hagyd, hogy engedetlenné váljak! Téríts vissza, és visszatérek! Akármilyen módon is, de akadályozd meg, hogy elszakadjak a Te jóságodtól és közelségedtől!”
- „Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.” (Jer Sir 5, 21.)
- Vállalod, hogy az Úr akár „kellemetlen” következmények útján is, de megtartson az Ő útján?
- Ez az imádság „saját vágyaid, saját akaratod ellenére” való imádság?
- Az én véleményem szerint ez a tanítványok imádsága: Márk 8, 34-38. Az alapkiindulása, hogy Galata 2, 20. Ő él bennem, és akarom, hogy Ő éljen, és az Ő igazsága legyen az enyém is, járjon át, és ne hagyjon elszakadni Tőle.
- Mi tart vissza téged ettől?
- Mit féltesz? Jövődet, kényelmedet, a megszokottat, a kiszámíthatót, a megbecsültségedet, a jövedelmedet, a biztonságodat?
- Aki nem ismeri az Urat, aki bizonytalan abban, hogy javát akarja-e az Úr, az fél ezt kimondani, mert így a jövőjét is bizonytalan kezekben tudja. Nem lesz-e Isten olyan, Aki eszközként gondol majd őreá, „használja majd őt”, annak ellenére, hogy neki is vannak vágyai, szeretne dolgokat az életében?
- Aki ilyen félelemben él, nem adja át a teljes életét Neki. Ez túl nagy mércének tűnik előtte. Inkább visszatartaná magát Tőle. Mert félti a jövőjét, a dolgait, az életét.
- Róma 6, 7 – „Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól...” – „Vegye fel az ő keresztjét...” – mit jelent ez? A halált. Azt, hogy „nincs jogom”, és csak az Úrral, csak az Úrban van jövőm. Csak Vele járhatok, élhetek, és lehetek teljessé. És nem is akarok mást, mint Őt, és az Ő útját, az Ő tervét, az Ő útmutatását.
- Ez a válasz arra, amit Jónás tett... a mi életünkben.
- Az, hogy lesz-e akkora vihar, mint Jónásnál volt, a mi életünkben, sok mindentől függ. Lehet, hogy nem is látszik meg. Egy jó ideig. Lehet, hogy úgy tűnik, bármit megtehet az ember, a vihar nem jön el.
- Lehet, hogy a vihar kegyelem, ajándék Istentől, hogy ne mehessünk a rossz úton? Lehet, hogy még vihart is lehet kérni Istentől, hogy ne hagyjon a rossz úton járni?
- Erre vonatkozott az első kérdés, amit feltettem.
- Hogyan kapcsolódik ehhez: „Szeresd az Urat teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből?” (Márk 12, 30.)
- Visszahúz ez oda, Őhozzá? Segít, hogy meglásd, ez a „teljesség” azt is jelenti, hogy nincs más út, nem lehet az engedetlenség útját választani, és ha azt választja az ember, az Úr akkor is visszatéríti őt Magához, vagyis vissza akarja téríteni Magához... akár vihar által is.
- Jó hír ez neked? Szereted, hogy Isten nem akarja, hogy elszakadj Tőle, és kész még vihart is hozni, hogy visszatartson téged a rossz úttól?
3./ Jónás gondolkodásmódja a viharban...
- Kikre hatnak ki a következmények?
- Érez-e felelősséget Jónás a körülötte élőkért, amikor döntésével bajt hoz rájuk?
- Hogyan nevezed azt a gondolkodásmódot, ami nem törődik a környezetével, azokkal, akik esetleg segítettek neki, vagy akikre kihatnak döntései következményei?
- Önzés. Nemtörődömség. Közömbösség. Kemény szív. Kegyetlenség. Szűklátókörűség.
+ (A közömbösségről szóló üzenet - az első napról...)
- Volt-e ilyen az életedben, és hogyan ért véget?
- Van-e esetleg most is ilyen az életedben? Kikkel kapcsolatban? Hogyan okozol szenvedést nekik? Mi veszélyezteti őket a Te életed (lépéseid s annak következményei) által?
- És mi a kapcsolata mindennek a lelkiismerettel? Szól-e Jónás lelkiismerete, és szól-e a tiéd?
- Lehet-e tenni valamit, ha szól a lelkiismeret?
- Mit tehet az ember, ha meghallja a lelkiismeret szavát?
+ (A lelkiismeretről szóló üzenet - a második napról...)
„Megfélemlettek azért a hajósok és kiáltottak, ki-ki az ő istenéhez, és a hajóban lévő holmit a tengerbe hányták, hogy könnyítsenek magukon. Jónás pedig lement a hajó aljába, és lefeküdt és elaludt.” Jónás 1, 5
1./ Mit tesznek a hajósok, és mit tesz Jónás?
-- FEA: gondold végig, elvihetnél 5 dolgot egy magányos szigetre, mi lenne ez? Miért? (Értékek az életünkben.)
- A pogány népek emberei is kiáltanak istenükhöz, és elkezdik keresni isteneiket, ha bajba kerülnek. Egzisztenciális bajban talán a Teremtő – a legnagyobb – Úrhoz fordulnak (vannak kutatások, amik ezt mutatják ki...)
- Zoltán beteghordó a Péterffy kórházból – halála előtt mindenki Istenhez próbál fordulni. Ki előbb, ki később. (Én mondtam neki: jobb, ha előbb, mert akkor egy olyan életet tudunk élni utána, amit nem bánunk meg – és Vele többre jutunk, betöltjük küldetésünket.) De ez a bizonyosság – és tapasztalat – hatotta át.
- Miközben kiáltanak – sokszor hiába – az istenükhöz, amit tudnak, megtesznek a menekülésük érdekében.
- Sok érték megy veszendőbe az ilyen viharok idején? Mitől lesz értéke valaminek, meddig marad értékes, mit veszítenél el nehezen, mik az igazi veszteségeid? (Pl. játék – fiatalokkal: egy magányos szigetre mit vinnél magaddal... mik az igazi értékek...)
- „Az életé az elsőbbség”... tanít a nagyvonalúságra, a bátor döntésekre, arra, hogy felmérjük, minek van igazi értéke.
2./ Miért aludt Jónás?
- FEA: volt-e már, hogy próbáltál megszabadulni a lelkiismeret szavától? Hogyan? Meddig tartott? Mi lett a vége? Van-e most is ilyen?
- Elmenekülés a lelkiismerettől?
- Átaludni a problémákat, feszültségeket, egész a halálba?
- Drogot jelent ez, (ma altatókkal csinálják az emberek), kimenekülést a „való világból”?
- Ez már egy második lépés: az első az volt, hogy hajójegyet váltott – a második az, hogy amikor a következményekkel szembesült, továbbra is menekült ettől a szembesüléstől – lement a hajófenékbe, és elaludt.
- Alszol-e valami ellenében? Mit teszel, ha el akarod kerülni a problémákkal való szembesülést? Hol keresel enyhülést magadnak? Mivel próbálsz elmenekülni?
- Volt-e ilyen az életedben? (A menekülés második fázisa – a menekülés a lelkiismerettel való szembesülés elől, menekülés a valóság meglátásától, menekülés a szórakozásba, üres időtöltésekbe, mint pl. a Tigrisugrás c. kisregény főhőse a horgászatba menekült, vagy akár az önpusztító tevékenységekbe.)
- Hogy ért véget?
- Mit javasolnál azoknak, akik épp benne vannak?
- Hogyan beszélnél a lelkükre, vagy mit tennél értük, hogy ne ebbe az irányba menjenek tovább?
- Milyen nehézségekkel találkozhatnál? Vagy, ha próbáltál már ilyesmit tenni, mivel találkoztál? (Pl. Kocsis Mihány a kocsmában volt, Erika apukája, onnan hoztam haza néha, miközben anyukájával imádkoztunk, és próbáltam segíteni. Vagy Mária néni, amikor a fiával találkozott, látni akarta, a kocsmába kellett menjen, és vissza-visszaesett ő is... ebből kihozni nagyon nehéz, néha teljesen előröl kell kezdeni mindent, mintha eddig még semmit nem tettünk volna... de azért mégsem olyan... „az izom nem felejt...” – vagyis, gyorsabban tér vissza egy kimunkált izom a punnyadás után, mintha nulláról kellene felfejleszteni.)
„De hozzáment a kormányos mester, és mondta neki: Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel, kiálts a te Istenedhez! Hátha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el!” Jónás 1, 6
1./ Mi van a kormányos mester kérdése mögött?
- Normalitás. Amikor ilyen baj van, az ember nem alszik.
- Vannak, akik a mai világban is „alszanak”?
- Mit jelent ez az életedben, ha rákérdezel a valóságra náluk?
- Megdöbbensz, hogy mások hogy nézik végig az életük széthullását, vagy már beletörődtél, és meg sem ráz téged?
- Boldog, akinek fáj a másik helyzete, akit megráz a másik közömbössége, vagy önsorsrombolása... főleg, ha másra is kihat ez a cselekedete (mint Jónásé kihatott a hajósok jövőjére is).
- Van, amiben mindenkinek részt kell vennie? A megoldások megtalálásában... pl. egy iskolában, óvodában, szülői közösségben...
2./ Mit jelent a hátha?
- A lehetőséget meg kell adni.
- A végsőkig el kell menni, még, ha nem látszik is a kimenekülés lehetősége.
- Lehet olyasmi is, amit nem ismerünk.
- Az ilyen egzisztenciális helyzetekben Isten marad és nincs más.
- Amit lehet, meg kell próbálni.
-- „Az életé az előny...” – nem szabad bántani másokat, ha rossz irányban keresgélnek, keresgélnek, mert nem akarnak meghalni, nem akarnak boldogtalanok lenni, nem akarják a többi embert bajban hagyni, nem akarnak elveszni, hanem élni... normális megközelítés, NE ítéld el őket vallásos alapon, hogy ők „rossz irányban” keresgélnek. Ilyenek, akik pl. az okkult irányban keresgélnek, vagy a jóga, vagy a vegetarianizmus irányában gondolkodnak.
- Néha normálisabban közelítik meg a dolgokat, mint azok, akik „Isten elől menekülnek”, vagy mint akik Istent nem is ismerik rendesen csak beszélnek róla.
3./ Még azt is feltételezi (tudja) a kormányos mester, hogy mindenkinek van „valami fajta” istene... amikor bajban van, kiált hozzá.
- Te kérdezz rá, amikor beszélgetsz valakivel (akár muszlimmal is), hogy kihez kiált, ha bajban van.
- Aki azt mondja, hogy „senkihez”, kérdezz rá az elmúlt bajaira, és arra, hogy hogyan gondolkodott azokban az időkben. Lehet, hogy kiderül, mégis volt, akihez kiáltott, vagy akire gondolt ilyenkor. Ez kiindulási alap lehet a jó beszélgetéshez.
- Teszt: „Kihez kiáltasz, ha bajban vagy? Kit hívsz segítségül? Vagy kire gondolsz ilyenkor?”
- Példa: Molnár Laci a Péterffyben, aki kiáltott Jézushoz. Felkiáltott a szó szoros értelmében: Jézus(!!!). És utána mondta: Jézuska. Jézuska. (Mint egy gyerek – az ember a nagyon súlyos betegségben, a halálos ágyán is, hajlik rá, hogy „gyerekké legyen”.)
„Egymásnak pedig ezt mondták: Gyertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? És sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett.” Jónás 1, 7
1./ Alapvetően nem vetünk sorsot.
- Izráel népe közt a földet sorsvetés útján osztották szét Isten szava alapján. (4Mózes 33, 54.) Miért? Mert így nem lehetett semmi másra – korrupcióra, uram-bátyám kapcsolatra, stb. – hivatkozni. Mindenki tiszteletben kellett tartsa... és mivel imádkoztak, nem a véletlenre gondoltak, vagy a „megváltoztathatatlan, előre megírt ’sors’-ra”, hanem Istenre, Aki így, ezen az úton adta oda kinek-kinek a maga területét. Ez legitimáció volt, mint az Acs elején Mátyás megválasztása is. De később már nem látunk ilyesmit.
- Józsué idején történt meg – Józsué 14, 1-2. – s a pap is részt vett benne és a törzsek fejedelmei, hogy ne lehessen utólag sem kritika alá vetni ezt a lépést. (Zsoltárok 78, 55 – kiűzte előlük a pogányokat, és elosztotta nekik az örökséget sorsvetéssel.) Példabeszédek 18, 18 – A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja. (Isten elé tették ilyenkor az ügyet, és Őelőtte vetettek sorsot, hogy biztos legyen a szava, és megbízható alapon tudjanak döntéseket hozni évtizedekre, évszázadokra előre.)
- Hámán sorsot vetett, s ez Izráel népének kedvezett. Nem az év elejére esett a választott nap, hanem az év második felére – s ilyen módon volt idő a szabadulásra.
- A csillagjósok – mágusok – csillagot követve jutottak el a Megváltóhoz. Isten még ezt is felhasználta a megmentés üzenetéhez. (Máté 2. utána már angyal szólt nekik.)
- A hajósok itt sorsot vetettek, és az pont Jónást mutatta meg nekik. Nála volt a megoldás kulcsa. Isten felhasználta ezt a sorsvetést – bár nem támogatja.
- A főpap az urimot és thummimot hordta az efódban, ami a válasz megnyeréséhez jelentett segítséget, ha nem volt prófécia, vagy a törvényből – Isten kijelentéséből – nem volt világos útmutatás. Tisztelettel, imádsággal használták – mint pl. látjuk az Apcsel 1-ben is, Mátyás kiválasztásánál – de sorsvetés volt ez is. És Isten felhasználta. –Én nem mondom, hogy így használd az Igét – Biblianyitogatás, vagy igekocka húzás (voltak közösségek, akik használták ez... pl. a Herrenhutiak, vagy Wesley János is) – alapvetően az Ige az értelemnek, a szívnek szól, és a megújult értelemmel tud bánni a Szentlélek, csak, ha besürgetjük, vagy egzisztenciálisan nehéz helyzetben, határidőre kell döntenünk, nyúlnak keresztények az ilyesmihez. Kétesélyes...
- FEA: Volt-e pozitív vagy negatív tapasztalat az életedben e téren?
- Jut-e még eszedbe a Bibliából más hely, ahol erről volt szó.
- A fehér kövecskét szokták még erre használni, ahol az életet jelentette, a sok fekete kövecske közül húzták ki az egyetlen fehéret egy szütyőből... s az Úr nekünk ezt adja, és írott nevet is ad hozzá, ami a jelenlétében van, személyesen ismeri és el van rejtve mások elől (Jelenések 2, 17.) Mennyire más ez, mint az emberek sorsvetése - itt az Úr életre ad "kövecskét", a jó helyre állítja be az életedet, az Ő megmentő munkája emel ki a "sorsvetés" bizonytalanságából...
„És mondta nekik: Héber vagyok én, és az Urat, az egek Istenét félem én, Aki a tengert és a száraz(földe)t teremtette.” Jónás 1, 9
„És megfélemlettek az emberek nagy félelemmel, és mondták neki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az Úr színe elől fut, mivelhogy elbeszélte nekik.” Jónás 1, 10
1./ Jónás önazonossága nem volt kétséges.
- Tudta, kit szolgál.
- Tudta, hova tartozik.
- Tudta, mi a népe, Ki az Istene.
- Az emberek egy részénél ezzel baj van.
- FEA: Te mit mondanál, (hogy írnád le tíz mondatban), ki vagy, kihez tartozol? Mi jellemzi az életedet, mi az identitásod?
2./ Az emberek elszörnyedtek:
- Ha egyszer egy ilyen Istened van, miért futsz Előle?
- Ha egyszer ilyen az Isten, hogy képzeled, hogy el tudsz futni Tőle?
- Itt vagy a hajón, bajba hozol bennünket is, nem gondolsz erre?
3./ Néha a nem hívő emberek nagyobbra értékelik Istent, mint a hívők, jódolgukban...
- FEA: ismersz olyanokat, akik nagyon sokra tartják Istenedet, jóllehet ők maguk (bevallottan) nem hívők? Hogyan gondolkodnak? Mit szeretnek Istenben?
„Mondták azután neki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjen ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedett.” Jónás 1, 11
„Ő pedig mondta nekik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek. Mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok.” Jónás 1, 12
„És erőlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra. De nem tudtak, mert a tenger háborgása NÖVEKEDETT ellenük.” Jónás 1, 13
1./ Nézd meg a helyzetet és a nem hívő emberek reakcióját!
- A megmenekülés a cél – „a tenger megcsendesedjen ellenünk”.
- A tenger nem csendesült le – sőt, növekedett a háborgása.
- Nem akarták Jónást – az Örökkévaló Isten választottját, követét – a tengerbe dobva elveszíteni, igyekeztek valahogy inkább kijutni a szárazföldre. De az Úr nem engedte őket.
- Milyenek ezek a pogány emberek? Milyen a hozzáállásuk? Tisztelik Istent? Tisztelik a prófétáját? (Ez a könyv a pogány emberek készségéről beszél és arról, hogy ha kapnak információt, akkor készek megismerni Őt, és neki szolgálni. Meg kell tehát becsülni őket!)
- Értelmesek, nem csak magukat akarják megmenteni, hanem próbálkoznak is sok féle módon, hogy kiszabaduljanak a helyzetből, hogy Jónást se kelljen elveszíteni.
2./ Van ilyen, hogy egy valakiért történik valami Isten országában?
- FEA: keress ilyen helyzeteket a Bibliában.
- Az Úr Jézus egy Mag volt – sokat termett (János 12, 24. Róma 5, 12. 17. 19 – egynek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek).
- Pálért az Úr neki adta kísérőit – Apcsel 27, 24. Nyilván imádkozott értük.
- Lót megmenekülhetett – Ábrahám közbenjárására még az egész város is megmenekülhetett volna, ha van ott 10 igaz ember. (1Mózes 18-19.)
- Mózes közbenjárására Izráel népére nem szállt rá az ítélet. (4Mózes 16 – Kóré és Dátán után feltámadt a népharag – Mózes gyorsan küldte Áront, hogy áldozatot mutasson be, s menjen a nép közé, hogy megszűnjön az ítélet: 4Mózes 16, 41-51.)
- 2Király 13, 21 – Elízeus holttestéhez hozzáért az épp ideiglenesen eltemetett ember, és feltámadt.
- Itt Jónásért az egész hajó veszélybe került. (Amúgy Jónás miatt egész Ninive meg is menekülhetett.)
- A hívő szülőkben „megszenteltetik” gyermekük – potenciálisan lehetősége van közel lenni Istenhez. (1Korinthus 7, 14.)
3./ Mit jelent ez: növekedett?
- Azt, hogy Isten „nyomon követi az eseményeket”, és nem egyszerű csak úgy, simán „meglépni” Előle, vagy „kicselezni” Őt. Ahogy az emberek lépnek, Ő is lép... s a vihar nyomása kapcsán született meg a következő lépés.
--Megtették, amit tehettek, az Úr is tette, ami az Ő része volt.
- Ember és Isten versenyéből nem az ember kerül ki győztesen.
- A körülmények nyomása alatt az ember előbb, vagy utóbb azt fogja tenni, ami helyes, amit Isten akar... és ez az Ő aktív közreműködése kapcsán történik meg. Persze vannak pokoli helyzetek, mint amikor a hatalom ilyen szörnyetegek kezébe kerül, mint Hitler, Sztálin és hasonlók... akkor nagyon sok oldalúnak kell lenni a lépéssorozatnak Istentől, hogy végül a jó irány alakuljon ki... (pl. sokak bekapcsolódtak a háborúba, míg végül a legnagyobb nyomás, éhezés és üzemanyag hiány, gyáraik tönkre bombázása nyomán kapitulációra került sor – ill. Szovjetunió is úgy adta meg magát a peresztrojkának és a glasztnoszty-nak, s engedte szabadon a K-E-i országokat, hogy egy hihetetlen versenynek, nagy nyomásnak volt kitéve, anyagilag, fegyverkezésben, stb.)
„Kiáltottak azért az Úrhoz, és mondták: Kérünk Uram, kérünk, ne vesszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért. Mert Te, Uram, úgy cselekedtél, amint akartad!” Jónás 1, 14
„És felragadták Jónást és bevetették őt a tengerbe, és megszűnt a tenger az ő háborgásától.” Jónás 1, 15
„Azok az emberek pedig nagy félelemmel félték az Urat, és áldozattal áldoztak az Úrnak, és fogadásokat fogadtak.” Jónás 1, 16
1./ Milyenek voltak ezek a „pogány” emberek? Mit váltott ki belőlük az, amit Jónástól hallottak, amit tapasztaltak? (FEA)
- Istenfélőnek tűnnek.
- Miben látszik meg Istenfélelmük?
a./ Előre bocsánatot kérnek a tengerbe dobásért.
b./ Elismerik, hogy Isten cselekedett – tudomásul veszik, hogy ez a vihar (is) az Ő műve.
c./ Miután látják, hogy megszűnt a tenger háborgása, áldozatot adtak az Úrnak, és fogadásokat tettek. Ami hosszabb távra jelentette, hogy az Úr életük része lesz.
2./ Szerinted Isten komolyan veszi ezeknek, ill. az ilyen „pogány” embereknek a Hozzá való közeledését? (FEA)
- Mivel támasztod ezt alá?
- Láttál már ilyet nem hívő emberek életében?
- Esetleg ott volt a tiédben is megtérésed előtt?
- Én fontosnak tartom, hogy NE nézd le ezeket a lépéseket, lehet, hogy még „nem tökéletesek”, de Istennek kedvesek... Tudsz erre Igét adni?
3./ Jónás könyve BEMUTATJA, hogy NEM olyanok a „pogány” emberek, mint Izráel népének vallásos gondolkodói gondolják.
- Itt a hajósok.
- Utána Ninive lakosai.
- És végül a 4. fejezetben az Úr is azt mondja: Ő szánja őket, nem akarja halálra adni őket... ha megtérnek, élhessenek.
4./ Még egy kérdés: szerinted mit tettek ezek után ezek a pogány emberek? (FEA)
- Mit tettek a történtekkel?
- Te hogy dolgozod fel az ilyesmiket? A váratlan, egzisztenciálisan meghatározó, nehezen feldolgozható, Isten-közeli történetekkel?
- Ők is beszéltek egymás közt.
- Búcsúztak gondolatban Jónástól.
- Bánkódtak, hogy a tengerbe kellett dobniuk.
- Istennel vigasztalódtak, hogy „más út nem volt lehetséges”, mert a vihar „növekedett”.
- S amikor partra léptek? Akár visszamentek Jáfóba, hiszen a hajó tropa volt, akár valami más kikötőben léptek partra? Szerintem meséltek. Kikötői kocsmákban, családi körben, piacokon, mindenhol... és mit meséltek:
a./ Jónás Isten követe volt.
b./ Jónás megpróbált menekülni küldetése elől. (A Ninivét megmenteni szándékozó Istenről is szóltak? Hiszen Jónástól erről hallottak. „Ennyire meg akarja menteni Isten Ninivét, hogy Jónás miatt ekkora vihar tör ki, ami nyomban megáll, ahogy Jónás a vízbe kerül?”)
c./ Az óriási viharról is meséltek.
d./ Ami speciális vihar volt, mert nyomban lecsendesedett, ahogy Jónás lába (háta) a vizet érte. Tehát Isten volt mögötte.
e./ Beszélhettek arról is, hogy ebben a helyzetben mit sem értek a korábban megszokott bálványaik. Bezzeg Isten – Izráel (a héberek) Istene... Ő cselekvő Isten. Ő meghallgatta az imádságokat is.
- S ez a hír eljuthatott Ninivébe? Még Jónás előtt, aki további három napot töltött a hal gyomrában, és ki tudja mikor szólt ismét hozzá az Úr, hogy menjen Ninivébe?
- Igen. Szerintem eljuthatott, el is jutott, majd ez a hír keveredett azzal, hogy Jónásra hogy találtak rá a tengerparton, vagy hogy hogyan lábadozott, és ez mind ott volt Ninivében is... amikor Jónás idővel megjelent, hogy a megmentés üzenetével elérje őket.
- Isten előkészítő Isten, Aki lépésről-lépésre hozza közelebb az Ő munkáját a szívekhez, mert akarja, hogy megmeneküljenek az emberek...
2025. 07. 28