Indíték...
"És kijöttek a farizeusok, és kezdték Őt faggatni, mennyei jelt kívánván Tőle, hogy kísértsék Őt. Ő pedig lelkében felfohászkodván, mondta: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom nektek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek." (Márk 8, 11-12.)
-- Van, amikor az Úr nemet mond.
-- Kulcskérdés az indíték.
-- Ha bizonyosságra vágysz, ha ott van a szívedben a készség, hogy ha megerősít téged a jóban, a helyes út mellett, akkor te azt fogod választani, kapni fogsz jelet, megerősítést. Mert akarja, hogy az elveszettek megkerüljenek.
-- Ha kritikával jönnek Hozzá emberek, ha azt, amit már megkaptak, semmibe veszik, ha mindent megtesznek, hogy "csapdába" rántsák az Úr Jézust, lehet, hogy nem kapnak Tőle megerősítést, jelet. (Azért megjegyzem: akik hittel jöttek Hozzá, mindig megtalálták Őt, és amit kértek, megkapták. Ezek az emberek utána a hit által és a tapasztalatok birtokában beszéltek az Úr Jézusról, őket mindig lehetett hallani. Itt pedig nem sokkal ez előtt 5000 majd pedig 4000 ember kapott a "megsokasított kenyerekből és halakból", ami annyira nyilvánvaló csoda volt, és olyan megkérdőjelezhetetlen, annyi tanú előtt történt, és annyira egyértelműen tapasztalati valóság volt - a maradék kenyerek kosárba gyűjtésével együtt - hogy ez önmagában is meggyőző lehetett.)
-- Ez a kritikus és hibát kereső indíték, "csapdába húzó" szándék csak akkor volt megtalálható, csak az akkori vallási vezetők közt? Ha ma ugyanilyen módon jönnek az Úr Jézushoz - az Ő népéhez, aki most képviseli Őt itt ezen a földön - kapnak jelet?
-- Az Úr Jézus mindig a szívet vizsgálja. Pontosan a "jelek" kapcsán jött oda Hozzá Nikodémus, éjjel, amikor más nem látta, hogy megkeresi Őt, a Megváltót, és lerögzítette: "ilyen jeleket nem tehet más, csak aki Istentől van". S az Úr Jézus beszélt vele. Adott neki kijelentést, lehetőséget arra, hogy megtérjen, hogy újjászülessen, és megerősödhessen a mások kritikáival szemben.
-- Ma is a szíveket vizsgálja. Ma is lehetnek "minden táborból" olyanok, akik keresik Őt, és vágynak arra, hogy Ő meggyőzze őket. És meg fogják kapni a megerősítést, a kijelentést, a meggyőzést, a jelet, amire szükségük van.
-- Látom, ahogy beszélgetek az emberekkel, látom, ahogy döntés elé kerülnek, látom, ahogy "komolyra fordul a dolog", és ahogy rájönnek, hogy ha most "kapnak" valamit az Úrtól, akkor Ők következnek, vagyis, akkor nekik is "lépniük" kell.
-- Nekem óvatosnak kell lennem minden fajta (elő)ítélettel. Az Úr Jézus a szíveket vizsgálja. Nekem is szabadnak kell lennem, hogy a Szentlélek hozhasson olyanokat is, akik "kívülről" nem tűnnének "olyanoknak", akik Őt keresik... de mégis... a szívet nézi az Úr, én is ezt kell nézzem, minden előítélettől szabadon, és minden jóra készen. Imádságra is készen. És üzenet-megosztásra, mindarra, amire szükség van, vagy lehet.
Uram, köszönöm, hogy vezetsz. Köszönöm, hogy utat mutatsz a hétköznapokban. Köszönöm, hogy van tanácsod a számomra, és lépésről-lépésre kérdezhetlek Téged. Köszönöm, hogy tudhatom, akarod, hogy a Te tervedet betöltsem, a Te terved kibontakozásában részt vegyek, a Te megmentő munkád lépéseit felismerjem, megtegyek mindent, amit jónak látsz, és ebben megkapjam az erőt, a kijelentést, a bölcsességet, minden nap, minden élethelyzetben. Uram, a szájamat, a szívemet és a szájamat, alárendelem a Te gondolataidnak, útmutatásodnak. Nem, Uram, nem akarok rosszul beszélni, és rosszul gondolkodni, a jót akarom meglátni, kimondani, és ahhoz szabom magam. A Te nevedben. Ámen.
"A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr: biztosságba helyezem azt, aki arra vágyik. Az Úr beszédei (Ige!) tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. Te Uram, tartsd meg őket (bárki támad rá, bármilyen módon, bármilyen csapdával) - őrizd meg őket e nemzetségtől (nemzedéktől) örökké." (Zsoltárok 12, 6-8.)
2022. 03. 04.