A hit általi győzelem napja (79)
Néha azt veszed észre, hogy sok akadály gördül eléd. Néha "lehetetlennek tűnik" bármit is tenni, hogy a dolgok jobban alakuljanak. Néha úgy találkozol a "lehetetlennel", hogy elvenné a kedved (kilátásod) arra, hogy akármit is csinálj... ilyenkor kulcskérdés, hogy a hit által jársz-e
1./ Pál apostol, amikor elhívást kapott az Úr Jézustól, hallotta azt is, amit Ő mondott: "megmutatom neki, mennyit kell az én nevemért szenvedni"...
-- Korábban ő is szenvedést okozott azoknak, akik az Úr Jézus nevét hívták segítségül.
-- Az Úr ismerte őt, és el is hívta, (biztos, hogy sok, általa szenvedés-helyzetbe hozott tanítvány imádsága is ott volt a dologban), és átformálta az életét. Bevonta az Ő szolgálatába.
-- S amikortól elkezdte képviselni az Úr Jézus nevét, elkezdtek róla rosszul beszélni, majd szövetkeztek ellene, mindent megtettek, hogy akadályozzák, hogy elnémítsák.
-- De nem maradt egyedül, egyetlen helyzetben sem, amikor a "lehetetlenségekkel" találkozott, a teljes akadályozással, megbénítással, mennyei beavatkozás állt mellette a "kegyelemnek olyan erejével", amit az ember el sem tud képzelni. És győztessé tette...
2./ Igei háttér - ez ott van a háttérben, amikor életed nagy nehézségeivel találkozol:
"26 Hasonlatosképpen pedig a (Szent) Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk, de maga a Lélek esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
-- Bennünk, általunk, a Szentlélek, "kimondhatatlan fohászkodásokkal" - mennyei beavatkozás, önmagában ez a "forró drót" is, ami összeköt a mennyel... új nyelveken, Szent Szellem által, imádságban... az ördög sem tudja megakadályozni ilyenkor a mennyei beavatkozást.
-- Jönnek a megoldások - mennyei beavatkozás, szabadítás útján. ?
27 Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
-- Lehet, hogy te és én nem tudjuk - csak tesszük - de a menny érti, és cselekszik.
-- Valóságos változásokat, kapu-nyitásokat, megoldásokat hoz ilyenkor a mi Urunk.
28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van (összedolgozik a javukra... zajlik, folyamatban van, és az Úr ott van a háttérben, minden rossz közepette is), mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak.
-- Elhívásunk van.
-- Betöltjük azt.
-- Még, ha az ellenség rossz dolgokat tervez is, ha embereket lázít is fel fel ellenünk, ha akadályokat tornyosít is elénk, ha kapukat próbál bezárni is, nem ő a győztes... nekünk elhívásunk van a mennyből...
29 Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az Ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy Ő legyen elsőszülött sok atyafi között.
-- Ez egy mennyei döntés, benne vagy, ha az Övé az életed, Vele jársz, az Ő jó tervében, és az ellenség akadályozásai felett.
-- Ez a te biztonságod, hogy van egy életirány, ami a mennyből van megerősítve, előkészítve, kijelentve és amihez mindig szabhatod magad, mert tudod, hogy a mennyei beavatkozás ebben az irányban fog hatni.
-- Ebben a személyes átformálódásod is benne van - jól rosszul sikerült eddig, nem baj, nem adod fel, és az Úr sem adja fel, és ki fog formálódni ez a mennyei kép, ez a "hasonlóság" (a megszentelődés útján, a Lélek átformáló munkája útján)
30 Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta (és te engedtél az Ő HÍVÁSÁNAK - s ez máris győzelmi tény, és alap a következőkre... jó kezdés ? ) - és akiket elhívott, azokat meg is igazította (ez is megtörtént, Jézus Krisztus vére - halála és feltámadása - által, az Ő Igéje által pedig folyamatosan zajlik is az életedben, gyakorlatilag, s a Szentlélek által - ez egy átformálódást is jelent amellett, hogy MÁR végbement, ami a TIÉD lett, "potenciálisan") - akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette (és még erről is beszél, múlt időben... pedig ebben is benne vagyunk, meglátni pedig később fogjuk... de mégis, ez is a MIÉNK, minden nehézség, támadás, megalázás, gyalázás közepette is).
31 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
-- Ezt mondjuk.
-- Kimondjuk.
-- Lerögzítjük.
-- Ez a miénk! Velünk van az Úr. Ki az, aki Őt legyőzhetné?
-- Mindenkori reménységünk.
-- Minden harci helyzetben a győzelmünk...
32 Aki az Ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna Vele együtt mindent minekünk?
-- Ez is egy tény, és egy normális mennyei megközelítés.
-- Ez a mi életünk alapja, szeretettek, kivételezettek, megkülönböztetettek vagyunk a menny szemében.
-- Így élünk, napról-napra, a nehéz helyzetekben is... minden lehetetlenség ellenében is... minden akadályozás, bezárt kapu, megfosztás, árulás, elhagyás, meggyalázás, lenézés, semmibevétel közepette is.
-- Az ördög bármilyen akciója, "váratlan támadása" ellenében ott van ez a tény, hogy mi szeretettek vagyunk, és megkülönböztetettek, akiket megajándékoz minden megoldással, minden erővel, minden ajándékkal, akármiben vagyunk is, akármin megyünk is át...
-- Ez előre is megnyugtató - ugye? Amikor nekifogunk valaminek, amiről tudjuk, hogy az Ő akarata szerint való...
33 Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, Aki megigazít. 34 Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, Aki meghalt, sőt Aki fel is támadott, Aki az Isten jobbján van, Aki esedezik is értünk.
--Lehet, hogy vannak vádak. Lehet, hogy vannak akadályozások. Megtámadnak, kárhoztatnak... de az, Aki melletted áll, nagyobb mindenkinél. Ki lehet, aki bír Vele?
-- Most zajlik: szüntelen zajlik a "közbenjárás" értünk... ezt majd a mennyben látjuk át, milyen jelentőségű dolog... szüntelen ott vannak értünk a mennyben... és a mennyei beavatkozás is szüntelen lehetőség, potenciálisan ott van a háttérben...
-- Újra és újra meglátjuk, és erőt merítünk belőle - belépünk az általa nyitott kapukon, amikor jön az ellenhatás, tudjuk, hogy most is ott a közbenjárás értünk, és nem kérdés, most is győzni fogunk Vele, Általa, az Ő megoldásai által, ereje által, szabadítása által... angyalai, mennyei ajándékai, megoldásai, bölcsessége, mindenható hatalma által.
35 Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-e? 36 Amint megvan írva, hogy: Te érted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat (más szóval: ez ZAJLIK... ahogy erről szó volt, kicsit, vagy jobban, időlegesen enyhülően, vagy erősödően, de zajlik...)
37 De mindezekben (amiket az előbb felsorolt) felettébb diadalmaskodunk, az által, Aki minket szeretett.
-- Itt a győzelmünk (a felettébb diadalmaskodásunk - ami egy mindent felülhaladó győzelemről beszél) titka, háttere.
-- Mindezekben - vissza és előre tekintve is. Bármit fog kitalálni az ellenség. Csak legyen ott a szívedben ez a hit, ez a bizonyosság, hogy mennyei védelem működik, és mennyei megoldások vannak úton feléd, jön, és segítségül lesz neked... s mindazoknak, akik az Úr munkájában vannak...
38 Mert meg vagyok győződve (ez a BIZTOS tudás, ez a meggyőződés a HIT), hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők. 39 Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban." (Róma 8,26-39.)
-- Más szóval: senki és semmi.
-- A gonosz sok mindent kitalál, mindent megtenne, hogy elnémítsa a hívőket, az Úr népét, hogy ne tegyenek bizonyságot Őróla.
-- Talál is pontokat, ahol "joggal kárhoztathat" - de az Úr még ezek felett is diadalra vezeti az Övéit. Még akkor is, ha az ördög annyi mindent kitalálna is...
-- A mag győzni fog, mert élet van benne, csak hirdesd, és az Úr előhozza a magvetésed gyümölcsét.
3./ A hétköznapokban:
a./ Nem mindig sikerül "mindent" megcsinálnod, amit érzel, tudsz, hogy "kellene" - de azt, amit elvégeztél, az Úrnak tetted, megtetted, és innentől tudhatod, hogy az Úr azt már felhasználja...
-- A héten beszélgettem valakivel, aki Szerbiában misszionárius, és kitűzte, hogy egy nagyvárosban minden levélládába fognak tenni evangéliumot. Hisz az "irodalomban", amit kinyomtatnak, amivel embereket elérnek... de egyik ottani hívő munkatárs ellene állt ennek. "Keményfejű", amit a fejébe vesz, abból nem enged... ami jó is lehet helyzetekben, de akadályozó is lehet... Így, hát egy másik városban tették meg, amit érzett, hogy meg kell tegyenek. 15.000 levélláda... magyarul, szerbül, horvátul, ahogy a ládán kiírva látták...
-- De nem adta fel. Ott van benne a következő nagyváros is.
-- Lehet, hogy nem minden olyan most, mint amilyen majd lesz, vagy esetleg "lehetne", ha nem lenne ellenállás... de LEGALÁBB van, valami mégis végbement, és az Úr ezt már felhasználja, felhasználhatja, és a többi pedig ott van Őelőtte, és meg fog valósulni, a hit által, ha mi nem adjuk fel...
b./ Ahogy kedden átmentünk a határon, odafelé, Szerbia felé, a magyar oldalon észrevették, hogy a jogsim lejárt.
-- Büntetés, át kellett ülni a volánhoz valaki másnak, és amúgy is késésben voltunk, az időm ki volt centizve, mert ez a missziós fiú csak tól-ig ért rá, Topolyán, és odáig még el kellett volna menni, míg a többiek studiófelvételt csinálnak Pacséron (4 bábdarabot vettek fel szerb nyelven).
-- Lejárt jogsival, amúgy is késésben... a többiek studióznak, nincs aki átvigyen... lemondtam a találkozást. De ott, ahogy vártam, dolgom nem volt (én csak sofőr voltam, és "biztonságot jelentő személy", hogy bármikor végeznek is, este, valaki legyen, aki ébren van az autóban), szóval ahogy ott vártam, éreztem belülről, hogy nem helyes... oda kell mennem. Mint "tűz égett a csontjaimban"... már két hete beszéltem ezzel a missziós vezető fiúval... vártam ezt a találkozást. A jövő múlhat rajta... Szerbia elérése... egymillió gyerek és tizenéves... és annyi, de annyi múlik azokon, akik itt élnek, akik gondolkodnak, imádkoznak, "hódítani akarnak" - kell beszéljünk.
-- Visszahívtam. Mondtam: mégis odamegyek. (hit által, lejárt jogsival, magyar nyelvű büntetéssel a zsebemben, ami feljogosít, hogy aznap még vezethessek... de nem annyira a szerb oldalon, ott a rendőrökkel kapcsolatban nem olyan hatékony egy ilyen írás...) És elindultam. Imádkoztam, kértem az Urat, hogy legyen végig velem, letöltöttük a GPS útmutatást, oda is értem. És addigra ott is változott a helyzet, nyertem még legalább egy fél órát. Mindent meg tudtunk beszélni. Jövő, tervek, hit általi látás... innentől megint bontakozhat valami új, valami több...
-- Szeretem az Urat, ahogy cselekszik, ahogy bevon bennünket, még a töredékességünk ellenére is, hibázásaink közepette is, a hit által, mégis győztessé tesz bennünket.
-- Ott is voltam, vissza is értem, sőt, hazafelé még feltankoltunk Orgoványon 250 Creation Magazint, a budapesti intézmények ajándékainak csomagolásához, sőt, még könyveket is, az óvodai pedagógus ajándékokhoz... és egy jó találkozásunk is volt az éjszakában, imádság, és úgy indultunk haza. Igaz, mire studiósunkat letettük városában, a felszereléseket a Dami 35-ben, s mire kipakoltam a könyveket és magazinokat a kis Dami 2-ben, s hazaértem, ágybakerültem, már volt 4 óra is... de nem baj. Megérte. Ez az, amiről itt az IGE szólt, ahogy az Úr MÉGIS, mindennek ellenére felettébb diadalmaskodtat, diadalra vezet mindenkor... és az Ő ismeretének illatát minden helyen megjelenti miáltalunk.
c./ És tegnap?
-- Endréről már írtam vasárnapi öröm a kórházmisszióban címmel.
-- Említettem, hogy felesége, Kati még nem hívő. S ez Endre nagyszomorúsága.
-- Tegnap, minden előző után, éreztem, be kell mennem a kórházba. Missziós társam nem tudott jönni, de éreztem (ez az a bizonyos "csontjaimba rekesztett tűz"), mennem kell.
-- Kit találtam ott Endre ágya mellett? Katit. S elkezdtünk beszélgetni. Végül megérkezett Magdi is, Endrét meglátogatni, úgyhogy mi Katival kimehettünk a folyosóra, picit személyesen is beszélgetni. Megrázó élet, megrázó tapasztalatok, fájó szív, sírás, és egy eddig Isten-nélküli hozzáállás... és most, az Úr itt van.
-- Együtt imádkoztunk négyen, Endre ágyánál. Mivel Kati mondta, hogy ő nem fog, mert nem tud, először őhozzá fordultam. Megfogtam a kezét, és így imádkoztunk. Mondta utánam. Mindent. Sírva. Hittel. Új életet nyerve. Segítségül hívva az Úr Jézust. Győzelemmel. Utána még áldás, ima Endréért is, és egyszerűen csak az Úr Jézussal, ott, ebben a kórházi szobában... mintha a menny lett volna ott.
-- Lehet, hogy nem mehetett végbe "minden", lehet, hogy "tanításilag" nem volt megalapozva minden, de az imádság akkor is hatott, az Úr ott volt, Kati akkor is közelbe került... hogy mi minden ment végbe, még nem tudjuk, de valami megtörtént, és ez is jó, és ez is a hit által történt...
-- "De mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, Aki minket szeretett..." (Róma 8,37.)
4./ A hit által akkor is győzhetünk, ha nagyon rossznak néz ki minden.
-- "Mindent" lehet, hogy nem tudsz megváltoztatni - de ami rajtad áll, abban légy hűséges, hogy az változhasson... lehessen jobb
-- Kicsit azon is múlik, mennyire fontos neked, amit az Úr eléd tesz, s mennyire bízol Benne, s akkor a nehézségekben sem adod fel
-- Ha "csontjaidba rekesztett tűz"-ként hordozod, amit tenned kell (Evangélium hirdetés), megkeresed amit meg tudsz tenni - Jézussal, a hit által...
-- Mindig azt a helyzetet látod magad előtt, erre fókuszálsz, amiben épp vagy - nem kétségbeesésig azt, ami "most nem lehet" - hit által...
-- Valami "picit" mindig tudsz tenni Jézussal ... Nem adod meg magad az elkeseredésnek sem, és az "összehasonlításnak" sem... a hit által
Imádságom:
Igen, Uram, odaadom magam erre. Odaadom, és nagyon kérlek, valóban legyen ez így, az életemben, szemben az ördög minden gonoszságával, minden akadályozásával.
Rugalmasan, bátran, a hit által, Veled végiggondolva mindent, meglátva, Te éppen akkor, ott, mit tudsz és akarsz tenni... s így tudom, győzni fogok. Ámen.
Olvasmány:
Róma 8.
2Korinthus 2. és 4. fejezet.
Nem baj, ha ezek ismétlések... míg be nem megy, ezekkel rögzítjük le a mennyei tényeket magunkban. És még a 46. Zsoltárral. (Ha akarod, hozzá veheted még a 47 és 48-as Zsoltárt is. Most nem tudjuk végigvenni őket... de ebben az összefüggésgben nézd meg, ahogy itt beszéltünk.)