Figyelünk a lehetőségekre...
"Mikor pedig Heródes meghalt, íme az Úrnak angyala megjelent álomban Józsefnek Egyiptomban. Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermeket halálra keresték." Máté 2, 19-20.
-- Mennyire csodálatos, ahogy az Úr előkészítette az Úr Jézus megfoganását, megszületését, Egyiptomba való menekítését. Angyali beavatkozások, időegybeesések, kijelentés, engedelmesség, hit, bátorság játszottak egybe, és így történt meg minden.
-- Az Úr nem hagyta szó nélkül Józsefet és Máriát, később sem. Lehet, hogy nem volt olyan intenzív a mennyei beavatkozás, de jelen volt. Legalábbis itt, Egyiptomban, a menekülés helyén, amikor már kicsit felnövekedett az Úr Jézus, az angyal megint szól. Megerősít, bátorít, irányba állít.
-- Egy másik idő kezdődött el, légy kész, cselekedj!
"Ő pedig felkelvén, magához vette a gyermeket és annak anyját, és elment Izrael földjére. Mikor pedig hallotta, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert odamenni, hanem, minthogy álomban megintetett, Galilea vidékeire tért. És odajutva, lakott (egy) Názáret nevű városban, hogy beteljesedjen, amit a próféták mondtak, hogy názáretinek (Nécer - vesszőszál, virágszál, hajtás, bimbó, sarj héberül - Ézsaiás 11, 1.) fog neveztetni." (Máté 2, 21-23.)
-- Az angyal szólt, József engedett neki. Hit által engedelmeskedett. Nem látott mindent előre. Az első lépést megtette.
-- Amit ehhez meg kellett szervezni, tenni, megtette. A család elindult. Minden lépés az engedelmességhez tartozott.
-- Az engedelmesség készséget jelent, és azt, hogy a magad részét megteszed. Lépésről-lépésre zajlik, valósul meg. Itt is látjuk a lépéseket. Egyiptomból EL, Izráel földjére oda, de ott is vannak információk... hírek, vélekedések. S ezek is hatnak rád, gondolkodtatnak, és döntés elé állítanak. Annyi biztos volt, hogy vissza Izráel földjére. A többi lépés még előttük van.
-- A döntésekben szerepe van a megfontolásnak, a mérlegelésnek is. Az angyal mondott egy irányt, egy időt, és ennek engedelmeskedik az ember. De ahogy engedelmeskedik, közben is meglátszik az Úr vezetése, nem biztos, hogy angyal szava által, hanem a megvilágosított értelem, mérlegelés, megfontolás által: 1./ Az idős Heródes meghalt. Ő volt, aki mindent megtett, hogy megölethesse a kisgyermeket. 2./ De hasonlóan kiszámíthatatlan fia, Arkhelaosz uralkodik a születés helyén, szóval, ez nem jelent biztonságot a gyermekre nézve. Nem célszerű oda, Betlehembe, visszaköltözni. 3./ De akkor hol van biztonságosnak kinéző terület? Nyilván hallotta a híreket József is: feljebb, Galilea környékén. Akkor menjünk arra. 4./ S ilyenkor az ember imádkozik, kéri Istent, mondjon valamit, mert dönteni kell, és Nélküle nem akarunk dönteni. Ha szól, arra hallgatunk. Ha nem kapunk valami speciális kijelentést, akkor még megnézzük, ott van-e az Úr békessége a szívünkben, egy-egy döntés mellett, vagy jelez-e, valamilyen módon az Úr, hogy "ez nem helyes" (ilyenkor a benső békesség fel tud borulni, és ez is jelzés értékű lehet), s ha békességes a dolog, akkor lépünk. 5./ Amikor "nincs más", akkor az ember elmegy Galileába, és letelepszik ott, ahol van rá lehetőség. Ha nincs "direkt" vezetés, akkor az "általános vezetés" alapján, és a menny megkérdezése alapján cselekszünk. Itt van jelentősége a megvilágosított - Igével mennyeivé tett - értelem gondolkodásmódjának, és az Úr ismeretének. (Összetett folyamat egy-egy döntés megszületése.)
József, Mária és a gyermek, Názáretben telepedett le.
S milyen érdekes - itt az evangélista hívja fel a figyelmet a Szentlélek által - az Úr előre beszélt erről már előre. "Názáretinek fogják hívni" - mondja az Ige, és itt a "nécer" kifejezésre utalhat, ami vesszőszálat jelent, sarjat, amiből Názáret neve is származott. (Ézsaiás 11,1 - "És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál (nécer) nevekedik.")
Nem csak úgy jutsz el a mennyből irányba vett célba, hogy direkt módon angyal, vagy éjjeli álom, látomás vezet - hanem úgy is, ahogy az előbb leírtam, a lehetőségeket latolgatva, megfontolva az eseményeket, a híreket, a körülményeket, keresve (!!!) az Úr akaratát, vezetését, odatéve Őelé mindent. S Ő a megvilágosított értelmet, a mennyre való odafigyelést, a szív szerinti vágyat, hogy Őhozzá igazítsd a döntéseidet, messzemenően figyelembe veszi, és segít, hogy a legjobb döntések szülessenek, és az legyen meg, amit Ő elgondolt.
Ez egy fajta "partneri" vezetés, közösségben való járás, amikor a "szemeivel tanácsol téged". Figyelsz Rá, keresed akaratát, készenlétben vagy, hogy azt tedd, amit Ő mutat, és Ő ebben a folyamatban ott lesz, és megtanít "Őszerinte gondolkodni". S ez jó...
Uram, köszönöm, hogy tanítasz, vezetsz, bölccsé teszel, s életünket úgy formálhatjuk, hogy miközben keresünk Téged, keressük a Te akaratodat, gondolkodásunkra hatsz, és segítesz, hogy megértsünk... Ámen.