Engedd el...
A meghasonlás egyik fajtája, ha egyszerűen mindent együtt "nem lehet", és te abban kárhoztatod magad, amire nincs megoldás
Kell tudni elengedni is... ez is az Isten országa.
Van, amikor más döntése miatt nem lehet meg "kettő, együtt"... ilyenkor is engedsz...
-- Az Úr Jézus világosan odatette a gazdag ifjú elé, ami helyes. Ami jó, követendő, az ő személyes életére nézve. Azt az utat vázolta elé, ami az ő életében a megmenekülés útja.
-- A gazdag ifjú elszomorodott, mert ezt a lépést nem akarta meglépni. Talán úgy érezte "nem tudja", de valójában nem akarta... ugyanakkor bánkódott, hogy nem lépi meg. Szóval, elment elszomorodva.
-- Az Úr Jézus korábban, ahogy beszélgettek, ahogy ránézett, ahogy meglátta a menny képét erről a fiúról, ami lehetőséget elé adott a menny, ahogy eddig járt, ahogy most, ebben a pillanatban döntés elé került - az Ige mondja - "megkedvelte Őt". Mondjuk úgy, "szimpatikus lett neki", ráérzett, mi van benne, milyen lehetőség, mit tett le eddig az asztalra... szóval, odakapcsolódott hozzá a szíve...
-- De most, ahogy a fiú döntött, és elment megszomorodva, az Úr Jézus nem ment utána. Nem ajánlott neki alkut, nem engedett abból, amit a menny jelentett ki neki. Egyszerűen elengedte, mert a kettő együtt nem mehetett... a fiú és a menny szava... a kettő, most, itt, nem tudott "összejönni". És ezért: engedni kellett. Elengedte ezt a fiút.
Van, amikor mi is kell, hogy engedjünk. Nem egyszerű, de engedni kell. Kettő, egyszerre nem tud megvalósulni.
-- Van, amikor a "szolgálat" (amit másokért vállalsz, amit az Úrért teszel, amit csak akkor, csak ott tudsz megtenni, és te akarod, hogy az meglegyen) üti azt, hogy "együtt legyél" másokkal, "felszabadult időt" töltsél velük, "kikapcsolódj", vagy megnézz velük egy filmet, vagy részt vegyél valami közösségi programon. A kettő együtt nem megy. Vagy ez, vagy az. És akkor, ha most az Úrért teszel valamit, odateszed az életedet, közben nem kárhoztathatod magad, hogy nem vagy ott a másik helyen. Egyszerűen engedsz, elengeded azt, amiben nem tudsz részt venni.
-- Mi, az Úr emberei gyakran élünk át hasonlót. Részt veszünk valamiben, amire az Úr indított, és lemaradunk valamiről, ami szintén kívánatos lenne. Boldog ember az, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel. Ez a hit... és - az Ige ezt mondja - tenéked hited van, tartsd meg magadban Isten előtt... járj a hit által, és ne kárhoztass másokat, ha nem ezt teszik pont akkor, pont abban a helyzetben, és ne kárhoztasd magadat se, ha nem tudod azt tenni, amit mások. Egyszerűen, ez most így van, és te elengedted a "másikat", a másik lehetőséget.
-- Boldog vagy, ha ezt teszed. Ezt mondja az Ige.
"Te neked HITED van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel." (Róma 14, 22.)
2022. 02. 16. – Tanítás kelte