Elrejtettség...
"Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert Benned bízik az én lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltárok 57, 2.)
-- Ez imádság.
-- Ez egy fajta benső meggyőződés.
-- Ez egy hozzáállás.
-- Egy speciális gondolkodásmód, amit az Ige úgy nevez, hogy hit. (A bizalom - rábízás - azt jelenti, hogy komolyan veszed, hogy Ő megbízható és komolyan veszed az Ő ígéreteit is, és építesz rájuk. Azt teszed, amire hív, azt teszed, amit mond... megbízol Benne.)
"Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert Benned bízik az én lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltárok 57, 2.)
-- Ez az imádság egy lerögzítés. Benned bízik a lelkem. Ez TÉNY. Odatartozom, odakapcsolódtam Hozzád.
-- Irányt jelent: odajövök Hozzád, és rád bízom magam. Elrejtőzöm Nálad, Uram.
-- Tudom, el fognak menni a veszedelmek, de ameddig itt vannak, én elrejtőzöm Nálad
Gondolsz rá, hogy ez nem jelent "passzivitást"?
Sőt. Tudatos, aktív, megbízó magatartás.
-- Lehet, hogy tudsz valamit tenni a "veszedelmek" idején? Megteszed. Tedd is meg. Ez nem zárja ki, hogy közben, (gondolatban, rábízásban, lelkeddel - elrejtőzz az Úr Jézusnál).
-- És az, hogy elrejtőzöl, nem zárja ki, hogy közben gondolkodj, mérlegelj, ötleteket kérj (és kapj az Úrtól), és cselekedj. Mindazt megtedd, ami rajtad áll. Amire te lehetőséget kaptál ebben az időszakban.
-- Az, hogy cselekszel, nem ellentéte annak, hogy közben elrejtőzöl az Úr Jézusnál.
-- Az, hogy elrejtőzöl, nem ellentéte annak, hogy közben gondolkodsz, figyelsz az Úrra és a lehetőségekre, és cselekszel is. Egyáltalán nem ellentétesek egymással.
"Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert Benned bízik az én lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltárok 57, 2.)
-- Gondolsz rá, hogy a tény, hogy van hol elrejtőznöd, és te megbízol az Uradban, és Nála ténylegesen el is rejtőzöl, felszabadít arra, hogy mindazt, ami rajtad áll, meg tudd tenni?
-- A legtöbb ember, a félelemtől, szorongástól, aggódástól és kétségbeeséstől NEM tud cselekedni. Vagy csőlátása miatt rosszul dönt, és helytelenül cselekszik. A félelem nagyon rossz tanácsadó.
-- Ha viszont elrejtőzöl az Úr Jézusnál, lelked ott van Nála, védelme alatt (szárnyai árnyékában), akkor gondolkodásod sokkal inkább felszabadul arra, hogy gondolkodhass, és pillanatnyi félelmektől mentesen, bölcsebben tudj mérlegelni.
-- Az elrejtőzés hasznos lehetőség.
-- Ez néha "fizikailag" nem tud megvalósulni, talán ugyanúgy kiszolgáltatott vagy, mások szemei előtt vagy, esetleg éppen kitéve gúnynak, megvetésnek vagy kritizálásnak, de belül, a lelkedben, a lelkeddel, ténylegesen elrejtőzöl. Békesség tölt be, mert érzed, tudod az Ő védelmét, és azt, hogy ott van veled, melletted, és körülvesz téged. Néha még át is érzed, hogy megölel, átkarol, és védelmezőn körbeveszi életedet. De, ha nem érzed, is tény.
"Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert Benned bízik az én lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltárok 57, 2.)
Uram, köszönöm, hogy elvonulnak a veszedelmek. A fájdalom is. A gúny, a megvetés is. A fáradtság is. A rosszullét, a nehezítés, akadályozás is. Még az anyagi lehetetlenségek is. Elmúlnak, elvonulnak, és addig ott van a Te elrejtésed, a "szárny", ahová menekülhetek, az, hogy körülveszel, megvédesz, megígérted, és ebben bátran bízhatok, Uram. Köszönöm végtelen szeretetedet. Ámen. :)
2022. 03. 17.