Egy biztatás...
Minden reggel kérem az Urat, adjon legalább egy Igét, amit megoszthatok iskolába induló fiammal, hogy legyen mit vinnie magával minden helyzetre.
Kegyelemből, meg-megkapom...
Ma reggel, ahogy hallgattam az Igét, kemény fejezetek jöttek egymás után, s Jéhu tettei kapcsán hangzik el ez: "...az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre..." (2Királyok 10, 10.)
-- Hát, ezt most reggel még sem mondhatom el (amúgy is kevés az idő, egy igeversre jut, nem egy egész történetre, pláne, ha még jócskán magyarázni is kell) - de az üzenet mégis az övé volt...
-- Az Ézsaiás 55, 10-11 kapcsán mondtam el neki: "Mert amint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér (vissza) hozzám üresen (dolga végezetlenül), hanem megcselekszi (elvégzi), amit akarok, és (jó)szerencsés lesz ott, ahová küldöttem (vagyis áldott, sikeres, munkáját elvégző)..."
-- És elmondtam - megerősítettem - hogy az Ige mag, ami munkát végez, ami elvégzi a munkát, ami dolgozik, ha kimegy, ha kimehet, ha eljuthat oda, ahol munkáját végeznie kell.
-- És ebben a mi részünk is ott van, hogy képviseljük, hogy továbbadjuk, hogy adjuk, adjuk, adjuk, ha nem látszana is elsőre a hatása... ha ellenállónak tűnne is a közeg, ha nem is egyszerű, mert "kilógunk a sorból" ezzel... de adjuk, adjuk, adjuk... mert akarjuk, hogy végezhesse a munkáját - és közben rábízzuk az Úrra, Akinek a beszéde ez, hogy megtegye, amit Ő tud megtenni.
-- És még említettem közben Sámuelt is, aki "...fölnevekedett, és az Úr volt ővele, és semmit az Ő Igéiből a földre nem hagyott esni." (1Sámuel 3, 19.)
-- Más szóval: amit megértett, azt hordozta, vitte tovább, benne is ott maradt, és megosztotta, amit kellett, mindenkinek, akinek kellett, továbbadta. És így, az Ige, tudott dolgozni - mert volt, aki továbbadta azt...
-- (Ezt már nem volt idő elmondani, de így foglalja össze az 1Sámuel 3 végén az Úr ezt a helyzetet:
"És megtudta egész Izrael Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett. És az Úr kezdett ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette Magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által." – (1Sámuel 3, 20-21.)
Ugye téged is megerősít?
Az ige nem fog üresen visszatérni, hanem elvégzi a munkát, amiért az Úr küldte, küldi. Ma is.
Egy bizonyságtételt olvastam ma, és ezt hozzákapcsolom ehhez az üzenethez, erősítsen meg téged ez is!
"Néhány évvel ezelőtt, amikor nehéz napokat éltem, azt mondogattam magamban, hogy a hívő életet nem nekem találták ki! Megy ez Kováts Gyurinak (pont olvasgattam akkor is a reménnyel teli írásaidat) megy ez a pásztoromnak, és még néhány embert számba vettem!
Nagyon el voltam keseredve!
És akkor egyik reggel azt olvastam a 2Péter 1, 3-ban, hogy "...az Ő isteni hatalma mindennel megajándékozott, ami az élethez, és a kegyességhez való..."
Pontosan így olvasható:
"Mivelhogy az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, Aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott..." (2Péter 1,3.)
Ekkor azt mondtam: hogyan jövök én ahhoz, hogy azt mondjam: "Nem nekem találták ki!"?
Hiszen mindent megkaptam hozzá ajándékba!
Azóta, ha jönnek a nehézségek, ez mélyen bevésődött!!!
Mégis, annyira jó másoktól is tanulni, hiszen a testvérek is beletartoznak a mindenbe!"
Uram, köszönöm, hogy Te végzed a munkát bennünk. Köszönöm a Te Igédet, ami nincs bilincsbe verve, hanem elvégzi a munkát, amit Te szeretnél, amiért Te kiküldted azt. Végezd, Uram, bennem is, végezd, végezd el teljesen, ne hagyj visszafordulni, megrendülni, megállni, elbizonytalanodni... a Tiéd, Uram, a Tiéd a munka, és az Ige is... köszönöm, hogy elvégzed. Ámen.
2023. 11. 15