A TELJESSÉG NAPJA... (BÖJT/10)
"Jézus pedig felelt neki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. 30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. 31 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat." (Márk 12, 29-31.)
1./ Ezeken ma sincs változtatás. Bár zsidó vallási vezetők kérdezték, ott, akkor, abban az időben - ma sem tudna mást mondani az Úr Jézus, mert ez egyszerűen így van. Zsidó, vagy pogány háttéren, régi megtértként, vagy frissen megtérten, vallásos háttérről, vagy teljesen ateistából - a szó ugyanaz: szeresd az urat, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből... szeress, szeress, szeress - és a melletted élőket is, úgy, mint magadat
2./ Az Újszövetség alapüzenetei közé tartozik ez is: "Kérlek azért az Istennek irgalmasságára (nem "fenyegetésére" tekintettel, hanem megelőlegező mérhetetlen szeretetére és megeső szívére tekintettel), hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos (logikus) istentiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek (nousz - benső gondolkodásmód, felfogás, hozzáállás) megújulásával, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12, 1-2.)
-- Van itt valami, amit kiveszel abból, amit odaszánsz Neki?
-- A zsebed hozzátartozik a teljes testedhez?
-- Az időd?
-- Az, hogy mit nézel meg, vagy mit hallgatsz meg, és mire zárod be szemedet és a füledet (mert nem akarod szennyezni a fantáziádat)?
-- Minden beletartozik? A tervek, a kapcsolatok, a viselkedés, a döntések? Minden? Akkor itt is teljességről van szó?
-- Igen. Ahogy én megértettem: igen... egy Istennek odaadott életről, egy Vele közösségben járó életvitelről, gondolkodásmódról.
3./ Ez "túl sok", szerinted?
-- Nem látom, hogy az Úr Jézus bárhol másról beszélt volna...
-- Mielőtt megtértem, nem értettem - a megtérésem pont erről szólt, hogy "teljesen" odaadom-e magam Neki, vagy fenntartom a testi kapcsolatok területét, mint az én "külön rendelkezésemre tartozót"... itt dőlt el minden. És Ő megnyert. És megértettem, hogy Vele csak így lehet győztesen járni, különben mindig kettős életem lesz, és sántikálni fogok a "világ" és az Úr Jézus között ?
4./ Az Úr ezt "megvizsgálja"...
-- Ószövetség: Ábrahámot is megvizsgálta (olvasd el az 1Mózes 22-ben). A "megkísértés" itt nem rossz szándékot jelent, mint amikor az ördög megkísérti az embert, hanem megvizsgálást, megpróbálást, mint amikor az aranyat "próbának" vetik alá.
-- Ószövetség: Izráel népe az Úr jelenlétében ment át a pusztán a rabszolgaságból az Ígéret földjére. Átmentek "megpróbáló" (megkísértő) helyzeteken, de nem gonoszságból, hanem azért, hogy meglátsszon, mi van a szívükben! Az Úr megvizsgálta őket... s ők is meglátták, saját maguk... (2Mózes 16, 4 „És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esőképen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem?” - manna. 20, 20 „Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.” - az Úr ezért jött közel. 5Mózes 8,2 „És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?” - az egész út erről szólt. De még az Ígéret földjén is így voltak: Bírák 3,4. „Kik azért hagyattak meg, hogy megkísértse általok az Úr Izráelt, hogy meglássa, vajjon engedelmeskednek-é az Úr parancsolatainak melyeket parancsolt az ő atyáiknak Mózes által?”)
-- És az Újszövetségben? Az Úr Jézus átment a megpróbáláson - az ördög kísértette meg. Így lett nyilvánvalóvá mi van a szívében (Máté 4,1. „Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől.” )
-- Amikor hátra tekintett a sokaságra, akik követték őt, s tanítványaira, így szólt hozzájuk: "Ha valaki én utánam akar jönni (ez a te döntésed), tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét (kivégzőszerszám) és kövessen engem. Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt. Aki pedig elveszíti az ő életét énérettem és az Evangéliumért, az megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék közt, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, amikor eljön az Ő Atyja dicsőségében és a szent angyalokkal." (Márk 8, 34-38. A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. 35. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt. 36. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? 37. Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? 38. Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.”)
-- Más szóval ezt mondta nekik: vizsgáljátok meg magatokat. Jól mérjétek fel, mert nincs kompromisszum. Ha utánam jöttök, számolnotok kell a teljesség üzenetével. Csak így tudtok velem járni... (és voltak, akik visszafordultak...)
-- Pál apostol is ezt mondja a Róma 12, 1-2 „1. Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.” mellett, másutt is, több helyen, világosan - "Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az. A régiek elmúltak, íme újjá lett minden... Krisztussal együtt megfeszíttettem (meg is haltam) élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. AMELY életet pedig most a testben élek, az Isten Fiában való hitből (hitben, hit által) élem, Aki szeretett engem (ennyire!) és Önmagát adta értem (a kereszten - Ő megfeszíttetett - Vele együtt én is)." (2Korinthus 5, 17. „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” és Galata 2, 20. „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.”) S erről szól a 2Korinthus 13, 5 „Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-é? magatokat próbáljátok meg. Avagy nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivévén, ha méltatlanok vagytok.” is - vizsgáld meg magadat...
5./ Egy ilyen böjti- és imaidőszakba tartozó nap pontosan alkalmas arra, hogy megvizsgáld, meglásd, hogy az Úr Jézussal jársz, ha nem is sikerül "tökéletesen" minden, de a szívedben ez van, és nem tudsz mással kiegyezni... (más nem is jöhet számításba)
HÁLAADÁS:
Uram, drága Úr Jézus, köszönöm, hogy MINDENT odaadtál értem, teljességgel szeretted az Atyát, és így éltél ezen a földön.
Köszönöm, hogy erre hívsz engem is, a teljes szívvel való életre.
Köszönöm, hogy a Veled való közösségben ez lehetséges. És nem is kétséges, hogy ez a helyes út.
Köszönöm, hogy a Te Igéd nem tér vissza, az ég és a föld elmúlnak, de a Te beszédeid semmiképpen el nem múlnak. Ámen.
ODASZÁNÁS:
Uram, itt vagyok, hogy cselekedjem a Te akaratodat. Itt vagyok, hogy elvégezz bennem mindent. Itt, hogy ne legyen, ami visszatart Tőled. Végezd, Uram, végezd teljességgel, amit Te jónak látsz. Átadtam és átadom Neked az életemet, legyen az én testem - mindenem - élő, szent, és Istennek kedves áldozat, hogy MEGÉRTSEM, meglássam a Te akaratodat, és ne az ördög terve valósuljon meg az életemben. Ámen. ?
KÉRÉS:
Uram, kérlek, végezd el ezt a teljes Krisztus Testében, legyen ez az üzenet az alap, és a testvérek közti kapcsolatnak is legyen ez az alapja. A Te jó terved szerint. A helyi gyülekezetben is, itt, a mi közösségünkben, és a teljes Krisztus Testében, amit azért tartasz e földön, hogy elvégezze a Te jó munkádat. Legyen ez így, Uram, a Te csodáddal. Ámen.
OLVASMÁNY:
Az 1Mózes 22-t javaslom. És hozzá a Róma 12-t. Alapkiindulás és gyakorlati üzenet a hétköznapokra.
Amit mi még itt átvettünk: Máté 4,1-11. Márk 8, 34-38.
ÁLDÁS:
Legyen áldott az életed, ahogy jársz az Úr Jézussal, a mai napon is, és ebben az egész időszakban, sikerüljön, amire vágysz, menjen végbe, amit az Úr Jézus tervez kedves életedben. Ámen.
1Mózes 22
1. És lőn ezeknek utána, az Isten megkisérté Ábrahámot, és monda néki: Ábrahám! S az felele: Ímhol vagyok.
2. És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked.
3. Felkele azért Ábrahám jó reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és maga mellé vevé két szolgáját, és az ő fiát Izsákot, és fát hasogatott az égő áldozathoz. Akkor felkele és elindula a helyre, melyet néki az Isten mondott vala.
4. Harmadnapon felemelé az ő szemeit Ábrahám, és látá a helyet messziről.
5. És monda Ábrahám az ő szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok.
6. Vevé azért Ábrahám az égő áldozathoz való fákat, és feltevé az ő fiára Izsákra, ő maga pedig kezébe vevé a tüzet, és a kést, és mennek vala ketten együtt.
7. És szóla Izsák Ábrahámhoz az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány?
8. És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.
9. Hogy pedig eljutának arra a helyre, melyet Isten néki mondott vala, megépíté ott Ábrahám az oltárt, és reá raká a fát, és megkötözé Izsákot az ő fiát, és feltevé az oltárra, a fa-rakás tetejére.
10. És kinyújtá Ábrahám az ő kezét és vevé a kést, hogy levágja az ő fiát.
11. Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
12. És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.
13. És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.
14. És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.
15. És kiálta az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égből.
16. És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:
17. Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.
18. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.
19. Megtére azért Ábrahám az ő szolgáihoz, és felkelének és együtt elmenének Beérsebába, mert lakozék Ábrahám Beérsebában.
20. És lőn ezeknek utánna, hírt hozának Ábrahámnak mondván: Ímé Milkha is szűlt fiakat Nákhornak, a te atyádfiának:
21. Úzt az ő elsőszülöttét, és Búzt annak testvérét, és Kemuélt Arámnak atyját.
22. És Keszedet, Házót, Pildást, Jidláfot és Bethuélt.
23. Bethuél pedig nemzé Rebekát. Ezt a nyolczat szűlé Milkha Nákhornak az Ábrahám atyjafiának.
24. Az ő ágyasa is, kinek neve Reuma vala, szűlé néki Tebáhot, Gakhámot, Thakhást és Mahákhát.
Róma 12
1. Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
2. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.
3. Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.
4. Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:
5. Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.
6. Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint teljesítsük;
7. Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;
8. Akár intő, az intésben; az adakozó szelídségben; az előljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vídámsággal mívelje.
9. A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.
10. Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.
11. Az igyekezetben ne legyetek restek; lélekben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáljatok.
12. A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak;
13. A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok.
14. Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.
15. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.
16. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
17. Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.
18. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.
19. Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
20. Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére.
21. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.
Máté 4,1-11.
1. Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől.
2. És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék.
3. És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.
4. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.
5. Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.
6. És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.
7. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.
8. Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9. És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
10. Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
11. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki.
Márk 8, 34-38.
34. A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
35. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
36. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
37. Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
38. Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.