Mire hívott?
"Akikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is." (Róma 9, 24.)
1./ Kikül hívott el? Vagyis mire, kinek, milyen jelleggel is hívott el?
-- Ez egy lezáró mondat, egy hosszabb gondolatsor után itt, a Róma 9-ben. És egy tény, egy lerögzítés... erre vagy elhívva.
-- Mire is?
-- "...hogy megismertesse az Ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre..." (Róma 9, 23.)
-- "Irgalom edényeinek" vagyunk elhívva. Más szóval: akiken megmutatja az Ő irgalmasságát. Akik hordozzák az Ő irgalmasságát. Akik megtapasztalják, átélik az Ő irgalmasságát. Akikben lakozást vesz az Ő irgalmassága.
-- És ez azt is jelenti, hogy az Isten dicsőségének gazdagsága vesz körül téged (és engem is). Megmutatja az Ő jelenlétét az életedben. Kiemel a sötétségből, betölt az Ő világosságával, ragyogásával. A lényedet, a lelkedet, a napjaidat, a kapcsolataidat átformálja. Beköltözik hozzád, és Vele élheted az életedet, és Vele formálódik ki a jövőd. Vele, és az Ő világosságában, tisztaságában, szeretetében, ami át meg átjárja a bensődet, a napjaidat, a helyzeteidet, az életedet.
-- És ez "még csak ez a világ", de a jövő, még ennél is gazdagabban hordozza az Ő dicsőségét. Az Ő országában - amikor átmentünk oda... (vagy úgy, hogy itt a szemünket lecsukjuk, vagy úgy, hogy egyszerre, egy szempillantás alatt átformálódunk, megkapjuk a dicsőséges testet, a feltámadás ereje által, az elragadtatásban... bármelyik módon is, de ott vár az örökkévaló ország, ami ragyog, teli van világossággal, élettel, erővel, dicsőséggel... Jézussal.)
2./ Szóval, ez a két mondat itt rendet csinál.
-- A Róma 9-et sokan nehezen feldolgozható résznek tartják. Már ötödször vesszük, a Római levél bibliaiskolában. Újra és újra átolvassuk.
-- A Róma 8,16-tól kezdődik egy folyamat, egy szakasz, ami a Róma 9 végéig is eltart (s még tovább is, de valahol szakaszolni kell), és ez egy nagyon felemelő és jövőt mutató rész!
a./ Ha egy fejezetet meg akarunk érteni, a fő célkitűzést is meg kell értsük, és a lerögzítő összefoglalásokat is meg kell ragadjuk. (Amúgy a Római levél teli van ilyenekkel - pl. a Róma 6, 7 is ilyen, vagy a Róma 5, 17 és a Róma 3, 22-26 vagy a Róma 4, 17-21... és még sok-sok lerögzítő összefoglalást olvasol benne... Róma 1, 16-17., stb.)
b./ Szóval, ha a fő üzenetét nézem, hát itt Izráel népének el kell tudnia fogadni, hogy vannak "mások is", akiket Izráel Istene eleve ismert, és arra rendelt el (eleve), hogy az Ő Fia ábrázatához hasonlóak legyenek. És ezeket el is hívta, s ők hallgattak is az elhívásra, és így az Úr meg is tudta őket igazítani, sőt, ha az egész folyamatot nézzük, hatalmas ragyogással látjuk, hogy meg is dicsőítette (és újra és újra meg is dicsőíti) őket. Dicsőségről-dicsőségre haladnak, miközben maximálisan a HIT által járnak. Szóval, ezt a korábban "nem én népem"-et, az Úr így nevezi: "az én népem". És Ő ezt megteheti, mert szuverén Úr, Aki választhat, és választ is.
c./ És a végkicsengése ennek az egész fejezetnek, hogy Ő azokat, akik ezt a levelet olvassák: az irgalom edényeinek hívta el, akiken megmutatja dicsőségének gazdagságát. Lényének közelségét, hatalmának bemutatását hordozzák életükben, már itt, ezen a földön, és ami odaát lesz, el sem tudjuk képzelni.
"...hogy megismertesse az Ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre... Akikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is." (Róma 9, 23-24.)
3./ Akkor mivel is azonosítod be magad? Te ebből mi is vagy?
-- Az "irgalom edényeihez" tartozol, vagyis hordozó (átélő, képviselő) vagy, az Ő irgalmát hordozod, és dicsőségét, annak gazdagságát, már itt, ezen a földön is, egy olyan világban, ami erre mérhetetlenül vágyik... "sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését (megnyilvánulását)".
-- Van irgalom a számodra? Igen, van. Hiszen IDE tartozol. Az Ő irgalmasságának "edénye" vagy.
4./ Emlékszel Pál apostolra? Mire hívta el őt az Úr Jézus? Azt mondta, hogy "edény" lesz, aki hordozza majd az Ő nevét királyok előtt, helytartók előtt, Izráel népe és a pogányok előtt is.
"Mondta pedig neki (Anániásnak) az Úr: Eredj el, mert ő (mármint Saulus) nekem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izrael fiai előtt." (Apcsel 9, 15.)
-- Ez volt a "meghatározás", amikor Anániás, az Úr prófétája, tanácstalankodott, kételkedett, hogy ezt a "vadembert" hogyan is látogathatná meg (amire persze az Úr indította).
-- Az Úr Jézus így mutatta be Pált (aki akkor még Saulus volt) neki, így határozta meg, ez volt az Ő jövőláttatása, mert Ő így látta Saulust, és ezt az utat készítette el neki.
Pál apostol hogyan fogalmazta meg ugyanezt később?
"De amikor az Istennek tetszett, Aki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az Ő kegyelme által, Hogy kijelentse az Ő Fiát én bennem, hogy hirdessem Őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel..." (Galata 1, 15-16.)
a./ Elválasztotta őt az Úr, már édesanyja méhétől fogva. (Ő volt e tekintetben, Aki döntött, Aki az első lépést tette... Ő ismerte "eleitől fogva" Pált, s Ő választotta ki saját magának.)
b./ Elhívta őt - hívta (kaleó), vagy más szóval: "meghívta" arra, amire Ő elválasztotta, amit Ő gondolt el a számára - méghozzá céllal.
-- Erre a meghívásra kellett Saulusnak válaszolnia.
-- Ez a hívás állította döntés elé őt - ahogy mindenkit döntés elé állít.
c./ Mi is volt a cél?
-- Az, hogy "kijelentse az Ő Fiát" Pál apostolban. Az ő életében. Az ő útja során. Az ő szolgálata során. Abban, ahogy él, ahogy hirdeti Őt, ahogy dönt, ahogy beszél, ahogy tervez, ahogy megszületik általa sok minden, ami addig nem volt.
-- Hogy hirdesse Őt...
-- Ez volt a cél.
d./ És mi volt a döntés?
--A döntés egyértelműen: igen volt.
--Méghozzá azonnal: "Mit akarsz Uram, hogy cselekedjek?" (Ez volt Saulus megtérése - szívében feltámadt a hit, bármilyen megdöbbentő is volt a kijelentés, hogy Ő Jézus, Aki megszólította, és a hit mellett azonnal ott volt a készség is az engedelmességre, és a válasz, amiben ott volt az alárendelődés, a döntés az odaadásra: "mit akarsz, hogy cselekedjek - azt fogom tenni". Ez volt Saulus megtérése. A miénk is hasonló, ugyanezek fogalmazódnak meg...)
-- És nem függött attól, hogy "ki mit szól hozzá"...
5./ Mivé lett az apostol?
-- "Edénnyé", aki hordozza az Úr Jézus nevét.
-- Ő is az "irgalom edényévé" lett, akin az Úr megmutatta dicsőségének gazdagságát - és sokak megmentésére használta életét.
6./ És téged mire hívott el?
-- Ugyanígy az "irgalom edényének", hogy teli legyél az Ő irgalmasságával és képviseld az Ő irgalmasságát, átéld, megtapasztald újra és újra az Ő irgalmasságát, és kiáradjon általad is, ezen a földön, környezetedben, az Ő irgalmassága.
-- Arra, hogy az Ő dicsőségének gazdagsága járjon át, és ezt hordozd az emberek között...
Légy áldott, drága "irgalom edénye", testvérem, és soha ne gondolkodj másként, mert ERRE vagy elhívva. Ez a te meghívásod, és ahogy igent mondtál Jézusnak, erre mondtál igent. Ő szeret, és meg akarja mutatni rajtad az Ő dicsőségének gazdagságát, már itt, ezen a földön, minden élethelyzetedben, és majd odaát, a mennyei dicsőségben is. Ámen.
2023. 12. 13.