Ars'poetica - 2/4
Folytatás az előzőből - a megismert (felismert, átjáró, tieddé váló) igazság szabaddá tesz téged. Ahogy Isten Igéje közel jön, felismered az igazságot, ez felszabadít. Felszabadít a félelem alól, a magány alól, az aggódás alól - s ez jó, erőd marad arra, hogy betöltsd Isten jó tervét, s boldog legyen közben az életed.
Az előző, amit megosztottam, egy igazság volt, amit megértettem - a Róma 8,32-ből. A mi Istenünk: ajándékozó Isten.
Most egy másik tény egészíti ezt ki:
2./ „Ti vagytok pedig azok, akik megmaradtatok énvelem az én kísértéseimben. Én azért adok nektek, miképpen az én Atyám is adott nekem, országot...” (Lukács 22, 28-29.)
-- Van egy különleges személyesség az Ő veled való kapcsolatában. (Ahogy a tanítványokkal is egy ilyen személyesség kötötte össze 2000 évvel ez előtt. Mielőtt a Gecsemánéba indult, ezt mondta nekik: "ti vagytok pedig azok, akik megmaradtatok velem az én kísértéseimben". Az Isten Fia is átment kísértéseken. Neki is jól esett, hogy a tanítványok ott voltak Vele, nem hagyták el Őt. És ezt meglátta, látta, tudta, ismerte őket...)
-- Amit teszel, ahogy Ővele vagy, nem sikkad el, nem felejt el téged, hanem tudja, hogy te odaadtál Neki mindent, hogy te hűséges vagy, hogy te Vele jársz, és Ő téged „odatartozónak” tekint, megkülönböztet, gondolkodik rólad, gondolkodik „benned”, együtt tervez veled, vagyis benne vagy az Ő jövőjében, jövőterveiben... személyesen. Nem „darabra”, nem „sorozatgyártásban”... egészen személyesen!
-- Ez olyan különleges dolog egy olyan világban, ahol sokan csak „használni” akarják a másik embert, és csak „eszköznek tekintik” a saját céljaik elérése érdekében.
-- És olyan biztonságot is jelent egy olyan világban, ahol a személytelen „hatalmak”, a környezetünkben ható ellenállhatatlan erők (környezeti, háborús, hatalmi) akarnák sodorni az embereket... de te nem sodródsz, veled van terve a Mindenható, a Megváltó, a Szabadító Istennek!
-- Nem kell félned, nem kell bizonytalannak lenned, nem kell aggódnod, s az, ami a legtöbb embert – és rengeteg tizenévest – gyötrelemben tart, a „jövőfélelem” távol lehet tőled. Szabadságban élheted ettől az életedet! Szabad lehetsz, sok-sok energia szabadulhat fel mások javára, mások szolgálatában... mert te nem önmagadért élsz, hanem azért, hogy mások megmeneküljenek, felépüljenek, helyreálljanak. Jézussal együtt ez jár át téged.
(Folyt.köv - 3/4.)