Kővár a szükség idején... (3) - Biztatásul
Tegnap mondtak hírt egy csuklósérült emberről (2022.01.09), akinek rosszul forrt össze a csuklója a baleset után. Ujjai nem mozogtak.
-- Orvosilag a következő lépés, hogy eltörik ismét a csuklót, és összeillesztik helyesen. Brrr... A műtét idejét már kitűzték a következő hétre.
-- Ekkor hallott ez az ember az istentiszteletről, és le is játszották neki az istentiszteleten elhangzott imádságot a gyógyulásért. Utána kikereste, és újra és újra lejátszotta. Fogta a csuklóját, rajta tartotta a másik kezét, és imádkozott, együtt az istentiszteleti imádsággal. Újra és újra meghallgatta. Nem sajnálta rá az időt, hanem fogta, és hallgatta, hallgatta... és egyszer csak... megmozdultak az ujjai... megmozdultak.
-- Erre ő tovább hallgatta, mindig visszatekerve az elejére, és imádkozva az Úr Jézushoz... hallgatta, imádkozott, hallgatta, és mozgatta az ujjait. S utána átjárta a gyógyítás az egész csuklóját.
-- Most ott tartunk, hogy nem kell műtét, mozdulnak az ujjak, mozdul a csukló... mert az Úr kővár, Kővár a szükség idején... és meghallgat téged, ahogy Hozzá fordulsz
"És lesz az Úr nyomorultak kővára, KŐVÁR a SZÜKSÉG IDEJÉN. Azért Te benned bíznak, akik ismerik a Te nevedet - mert nem hagytad el, Uram, akik keresnek Téged." (Zsoltárok 9, 10-11.)
Uram, köszönöm a Te hűségedet, köszönöm, hogy értünk adtad az életedet, fenn a Golgotán, köszönöm, hogy nem változtál, nem változol, Te mindenkor ugyanaz maradsz, Gyógyító, Szabadító, Megváltó, Aki megtisztít, új kezdést ad, helyreállít, felszabadít és közel hozza a megoldást. Köszönöm, hogy Nálad meg van... és Te meghallgatsz. Ámen.