Beszélgetős székek. Kapolcs 2023.
Én ezt szeretem a legjobban. Leülök, megszólítom az embereket.
Itt Kapolcson az emberek még nyitottabbak, mint Budapesten. Ott sokszor rohannak. Itt viszont van idejük. És nyitottak. Többnyire.
Megállnak, elolvassák a kiírásokat.
Persze nem mindenki. De ez egyáltalán nem baj. Én imádkoztam, hogy akiknek nyitott a szíve, akiket az Úr elkészített a beszélgetésre, megálljanak.
Ott ülök, nézem az előttem elsétálókat. És egyszercsak megszólítok valakit. Felkínálom a beszélgetést. Van aki megáll, van aki csak rám mosolyog, van aki egyszerűen továbbmegy. De semmi baj. Aki megáll, sem mindenki fog leülni.
Nem árulok zsákbamacskát. Elmondom a dolgokat. Ha öt perce van, mesélhet nekem, én két fül leszek, meghallgatom. De a végén, valószínűleg én is fogok neki valamit mondani. Erre senki nem jelentkezett.
Ha van 10 perce, én kérdezek, megismerem őt, és a beszélgetés közben, vagy végén, életvezetési tanácsokat fogok mondani… Ha tudok. De, ha bizonytalan vagyok, hozzá fogom tenni, „én úgy gondolom, hogy…” Illetve: „szerintem…”.
Ez utóbbi, mindenki tetszését megnyerte. Szeretik, amikor az ember életvezetési tanácsokat ad. De szeretik, hogyha hozzáteszem: én úgy gondolom…
Szeretik az őszinteséget. És nyitottak.
Tulajdonképpen, a mostani 14 közül, majdnem mindenki erre a 10 perces beszélgetésre ült le. Csak hárman voltak, akik “Félelem tesztre” ültek oda hozzam. És ez utóbbi három közül kettő hallotta, hogy másnak említettem ezt a tesztet, és kifejezetten ezért jött oda. De a többiek, mind, egyszerűen azt akarták, hogy kérdezgessem őket, és utána mondjam el, amit életvezetési tanácsként gondoltam. Ez megint jelez valamit: az emberek nyitottak, foglalkoztatja őket a jövőjük, a jelenük is… És készek meghallgatni a tanácsokat is. Feltéve, ha nem akarod rájuk önteni ezeket. És ha becsületes vagy, és világossá teszed, ez a te véleményed.
A tisztelet jegyében sok mindent készek meghallgatni. És készek a beszélgetésre is.
Ezt nekünk látnunk kell, mert sokszor a látszat mást mutat. Persze, itt is voltak vad megnyilvánulások. De bennem, néha ezek a vad megnyilvánulások, pont azt ébresztik fel, hogy nekik különösen szükségük van Jézusra.
Voltak azonos nemű párok is. Sajnos közülük egyik sem állt kötélnek, pedig hívogattam őket is. Rájuk néztem, nagyon szépek voltak, fiatalok, és nagyon szerettem volna velük beszélgetni. De majd legközelebb.