A "szoros kapu" és "keskeny út" napja - egy mai biztatás (97)
Van egy biztatás a mai napra. Az Úr Jézus mondja. Ránéz a tanítványokra, és ezt mondja:
"Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7,13-14.) ?
1./ Mi ebben a biztatás? menjetek be!
2./ De igazad van, vannak ebben a biztatásban tények is, amiket az Úr Jézus odaállít a tanítványai elé. (Mert, hogy a Hegyi beszédet tanítványainak mondta el. De hallották az érdeklődő sokaságból is, sokan.)
-- Van "tágas kapu" (ahol könnyebb, vagy épp könnyű bemenni).
-- Van "széles út" (amin könnyebb, vagy épp könnyű járni).
-- De van "veszedelem" is, ahová a széles út vezet.
-- És van "élet" is, ahová a keskeny út vezet.
-- S még egy: a "szoros kaput" és a "keskeny utat" meg kell találni. Vagyis: nem magától értetődő. (Ahogy én értem: keresni is kell, tudatosan oda kell rá figyelni, különbséget is kell tenni - mert, "nem mindig magától értetődő".)
-- Ja, igen. Van még egy tény, amit szem előtt kell tartani, ami néha nem teszi egyszerűvé a döntést és a hűséget. (De, hát a hűségnek épp ez a jellemzője, hogy "megmarad, ha nehezek is a körülmények", ha "árat is kell fizetnie".)
-- Mi ez a tény? Az, hogy a "tágas kapun" sokan mennek be, és a "széles úton" sokan járnak. S ez úgy tünteti fel a dolgokat, mintha ez lenne a "helyes"... és mintha "buta", (elmaradott, szűklátókörű, avitt, idejét múlt, értelmetlen, bolond) lenne, aki nem ezt választja.
-- Mert, hogy a másik kapun, a "szoros kapun", KEVESEN mennek be, és a "keskeny úton" kevesen járnak, vagyis, ahogy az Úr Jézus mondja: "kevesen vannak, akik megtalálják azt".
3./ Gondolsz rá, hogy a mai világ mennyire erről szól: "sokan", vagy "kevesen"... s ez lesz az értékmérő. Ha ti "kevesen vagytok", akkor nem lehet "igazatok", ha pedig "sokan", akkor "biztos, hogy nálatok az igazság".
-- Ez el tudja keseríteni az embert.
-- És el tudja bizonytalanítani a "keresőket", akik gondolkodnak.
-- És "érvet ad" azok szájába, akik támadják a "keskeny utat" és a "szoros kaput". Jóllehet ez vezet az "életre".
4./ Arra is gondolok, hogy az ellenség nagyon szereti a "szoros kaput" és "keskeny utat" butaságnak feltüntetni, mert ezzel vissza tudja tartani az embereket attól, hogy ezt az irányt válasszák.
-- Érdekes, hogy az Úr Jézus nem foglalkozik az "út kiszélesítésével", és a "kapubővítéssel". Egyszerűen tényként mondja el, hogy "ez van", ezzel kell számolni, aki Őt akarja, és az "életet", amire Ő hív, és amiben Ővele lehetsz közösségben, annak így kell felmérnie, hogy ez az út ezzel a következménnyel is jár. Fognak értetlenkedni, fognak csúfolni, fognak lenézni, fogják mondani, hogy "lemaradsz az életről", vagy hogy "bolond vagy, hogy ezt választod".
-- Ezt nem tudod kikerülni - erről is szól ez a példázat.
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7, 13-14.)
5./ És akkor még egyszer: mi is a biztatás?
-- Menjetek be - vagyis, "annak ellenére", hogy mások mennyien teszik, hogy mit mondanak, vagy mit nem értenek az emberek, ha rátaláltatok, akkor menjetek be.
-- Más szóval: ne maradj le róla.
-- Ne tudja elvenni tőled senki ezt.
-- Ne vesszenek el az órák, a napok, a hetek és hónapok az életedből azzal, hogy a "széles úton jársz", vagyis, hogy nem együtt az Úr Jézussal, nem munkálva az "életet", amire Ő hívott el, mert ezek visszahozhatatlanok.
6./ "Menjetek be!" - mondja az Úr Jézus, s ezzel Önmagához hív, hiszen Ő ezt választotta, Ő ezen az úton járt, és jár most is, és nem véletlenül mondja az Őt követő (!) tanítványoknak és az egész sokaságnak:
a./ "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát.
-- Ez szerintem a "szoros kapu", és a "keskeny úton való megmaradás" feltétele. Miért?
-- Mert a régi természet, "Ádám", mindig ágálni fog az engedelmesség, az alázat és a szelídség ellen, s önmagadat akarja majd mindig a középpontba állítani, az önsajnálattal, az önakarattal, a makacssággal, és mindazzal együtt, amik ezekből fakadnak.
-- "Tagadja meg magát" - nem népszerű megközelítés... pontosabban, ha arról van szó, hogy 16 kilót leadhatsz három hónap alatt, és ehhez önfegyelem kell, "önmegtagadás", akkor a "megéri" alapon, hogy hogyan fognak rád nézni, milyen elismeréseket fogsz aratni, vagy éppen milyen egészségügyi javak jönnek be ezen az úton a tested állapotához, megteszik sokan. De Jézusért, a "bizonytalanért", vagy azért, amire Ő elhív... hm. Néha, némi akadályt jelent az Ő követésében, hogy "meg kell tagadni magunkat" hozzá...
b./ "Vegye fel az ő keresztjét."
-- Ahol a régi természet "kivégzésre kerül".
-- Ezt a keresztet nem más teszi fel rád, te veszed fel, te hordod, és ezzel elkötelezed magadat amellett, hogy az Úr legjobb akarata valósuljon meg az életedben, más szóval, hogy betöltsd azt, amiért a földön vagy, elhívásodat, ami sokszor csak úgy valósulhat meg, ha "Ádám meghal"... vagyis, nem rugódozik az Úr akarata ellen, nem lázít fel téged ellene, és így belesimulsz abba, ami napról-napra Isten gondolata veled kapcsolatban. ?
-- No, ez sok mindent hoz még magával: az egyik, hogy az Úr nem vesz el semmit tőled, ami javadra van. NEM akarja, hogy egy buta, értéktelen, kreativitástól megfosztott, "darabra menő" és "sablonos" életet élj. Ő teli van kreativitással is, és jó terve van, jó gondolata veled kapcsolatban, nem olyan "elég neked ez is" jellegű, ahogy sokan gondolkodnak Róla.
-- De azt is magával hozza, tényként, hogy sokszor pontosan "Ádám" az, a régi természet, a lázadó egó, az önző én világa, ami megfosztana attól téged, amit Isten készített el neked. Mert, ha valaminek "ára van", azt már nehezebben "vállalja be", ott már "méricskél", hogy "megéri-e", hogy "mit fognak hozzá szólni mások", hogy mit kell érte "beáldozni", hogy miről "maradsz le".
-- A "kereszt" kivégzi a "régi természetet", vagyis "Ádámot", s betöltöd a menny jó tervét... s ebben a szerepkörben sok minden lesz, ahol "Ádám meghal". A döntések, amiket Jézusért hozol, s amiben "háttérbe szorítod" az "én követeléseit", és "elvárásait".
-- Gondolj csak egyszerűen az egyik modern időrablóra, a mai "falu szájára", arra a "kis padra", ahová kiülsz, hogy halld a pletykákat... mennyi idő, figyelem és rossz indíték kerül elő, amikor a modern hírhozókkal foglalkozol... (az internet-kínálta csalogatókra gondolok... meg sem nevezve őket). Nem úgy írom ezt, hogy ne használnám - de igyekszem mindig úgy, hogy figyelek arra, mit mond az én Uram, mit nézzek, mit ne nézzek, mit kövessek, mit ne kövessek, s arra, hogy vajon mit miért is néznék meg, vagy miért is akarnám tudni...
c./ "És kövessen engem." (Márk 8, 34.)
-- Az Úr Jézus nem olyan útra küld, ahol Ő ne járna.
-- Nem "hajcsárként ostorral kerget" egy irányba, hanem, mint a Jó Pásztor, előtted megy, s Őt követheted. S ez nem csak egy "kép", hanem valóság - Ő így járt. Ezért mondta: "tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok". Mert, hogy ezen az úton járt
-- Ahogy követed Őt, ahogy Vele jársz, napról-napra, a jellemed így fog átformálódni, így kerül halálba az ellenség gonosz munkája, amit amúgy az emberek életében általában végez, személyiségük, jellemük rombolása folyamatában.
-- Elfordulsz attól, ami bár "kényedre-kedvedre szolgálna", de romboló lenne a kapcsolatokra, az Isten országára, az Ő munkájára, az Ő általa adott hívásra nézve.
-- Mindig megvizsgálod, "mit miért is tennél", mi az, ami rossz irányba vonzana, és mi az, amit ezért elvetsz magadtól, amit "nem követsz", amiben megállsz, és amiről "lemaradsz" Jézusért... az Ő útjáért... az Ő követése miatt...
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7, 13-14.)
7./ Egyik reggel nagy fiammal a "szoros kapu" és "keskeny út" üzenetét osztottam meg. Ott jár a fejemben, hogy az ő generációja mennyire ki van téve annak, hogy a "sokaság tendenciái" hassanak rájuk. Hogy annak alapján döntsenek, válasszanak, hogy mit gondolnak helyesnek "sokan"... ?
-- Lehet, hogy régebben is így volt ez?
-- A második világháború utáni hatalmi átrendeződésben is, itthon, a mi országunkban is, "sokakat" azzal győztek meg, hogy ezek az "új", kommunista irányok jelentik azt, ami a "mai", és ezt "követik sokan"?
-- És a harmincas-negyvenes évek Németországában is a "sokan gondolkodnak így" elve volt a meghatározó, ami végül embermilliók meggyilkolásához vezetett?
-- Ebben a német modellben a "kevesen" - mármint, akik ellene álltak az embertelenségnek - mártírokká kellett, hogy legyenek? (Az volt az egyik érv, hogy milyen "kevesen" állnak a "másik oldalon", milyen "kevesen" állnak ellene a "modern" elveknek... jóllehet az antiszemitizmus persze nem volt "modern", de állami propaganda és hatalmi gépezet útján eddig még így nem emelték ilyen mértékben követendővé. Az, hogy milyen "kevesen" állnak a másik oldalon, elrettentő példa volt csak a "butaságra", a "maradiságra", a "letűnő, régies és értéktelen keresztény eszmeiségre".)
-- És ma? Szerte a nyugati világban zajlik a gyerekek félrenevelése, elbizonytalanítása az alapértékek tekintetében... tömeges a "széles út" és a "tágas kapu" követése... élj úgy, ahogy szeretnél, tartsd szemed előtt a jogaidat, neked jogod van megválasztani még a "nemedet" is... s közben ott a lenézésre nevelés is... sok helyen becsöpögtetik, hogy ami a kereszténységgel kapcsolatos, az mind "háborúhoz" vezetett, és "minden baj okozója a vallás".
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7, 13-14.)
8./ Itt a biztatás: menjetek be!
Válaszom:
Megyek, Uram, pontosabban, jövök Utánad, követlek Téged, csak szólj, és vezess, ne hagyj engem rossz úton járni, ne hagyj tágas kaput és széles utat választani.
Vagyis, arra is kérlek, hogy ne süllyedjek vissza ide, ahonnan Te elhívtál engem. Se a kényelem, se a félelem, se a külső kárhoztatás, vagy megfélemlítés NE hagyjon engem eltérni attól az úttól, amire Te hívtál engem. Ámen. ?
Kérésem:
S arra kérlek, hogy világosan meg tudjam fogalmazni mindenkor, minden helyzetben, mit jelent a gyakorlatban a Te szoros kapud és keskeny utad, hogy az emberek meglássák, megértsék, hogy ez benne van a tervben, és ez egyáltalán nem kivételes és véletlen, hogy ők döntés elé kerülnek, újra és újra.
Kérlek, az életem is alátámassza ezt, ha pedig elrontottam, kérlek, jelezd, és szólj, hogy javítsam, és helyreállíthass minden területen - a jó irány legyen ott. Ámen.
Lerögzítés:
Legyen a Te Igéd erős, erőteljesen hirdetve, mindenhol, szerte az országban, a nemzetünkben, tisztán, világosan, hogy az emberek meglássák, megértsék, hogy ez NEM "képmutatás", és nem csak "látszat", hanem ez a valóság, és ők is ez elé a döntés elé kerüljenek. Ez a kérésem, és ez az áldás, amit mondok, és várok Tőled, hogy az igehirdetők, s mindenki, aki képviseli a Te országodat és igazságodat, ezzel a világos üzenettel, a "szoros kapu" és "keskeny út" üzenetével álljanak az emberek előtt... úgy szavaikkal, mennyei bölcsességgel, mint életükkel, mennyei tisztasággal. Ámen.
Én is, Uram, én is, mindenkor. Ámen.
Olvasmány:
Noé története az 1Mózes 6-9 fejezeteiből jelzése annak, hogy ez a "különbözőség", és az, hogy "kevesen vannak, akik megtalálják azt", egy törvényszerűség volt már régen is, a bűn alá került világban.
Dániel és barátai a Dániel 1., 3., 6., fejezeteiben ugyanilyen helyzetben találták magukat.
József is, már testvérei között, de a rabszolgaság idején is, minden élethelyzetében, s később is, a fáraó udvarában, ilyen élethelyzetben volt... s követendő, ahogy ő ezt végigharcolta. 1Mózes 37., 39-40... s tovább is.
Ha még elolvasod hozzá a Márk 8-at, teljesebb képet kapsz, s a Hegyi beszéd egésze is erről szól.
Persze csak annyit olvass el ezekből amennyit tudsz, amennyi megy, csak szabadon, nem kénytelen-kelletlen. Örömmel.
Igetanulás:
Javaslom a Máté 7, 13-14 verseit és a Márk 8, 34-38 verseit.
Az Úr Jézus megkérdezte a János 6 végén tanítványaitól: "Ti is el akartok menni?". Péter válaszát megtanulhatod szintén...