Új élethelyzetünk - Új "identitásunk" (A valóság - A Róma 6 szerint) - 2.

Új élethelyzetünk - Új "identitásunk" (A valóság - A Róma 6 szerint) - 2.

"Mert ha az Ő halálának hasonlatossága szerint Vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. Tudván azt, hogy a mi óemberünk Ővele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól..." (Róma 6, 5-7.)

8./ Mi történt?

-- Amikor megkeresztelkedtél az Úr Jézus Krisztusba (vízkeresztség), akkor valami különleges, valami "láthatatlan" is megtörtént: az Ő halálába is el lettél temetve (Róma 6,4-5.)

-- Ez pedig azt jelentette, hogy eggyé lettél Vele, az Ő halálában. --A "homoioma" azt jelenti, hogy "hasonlósága szerint", az "Ő képére"... más fordítások odáig mennek, hogy ebben a "hasonlóságban" egy összenövés lesz, vagyis, teljesen eggyé lettünk Vele. "Beleoltattunk" az Ő halálába... ?

-- És ez egyúttal az Ő feltámadásával is egybekapcsol bennünket. Vagyis, megtette, egybekapcsolt, belekapcsolt minket. (Ebben az "alla" kifejezésben nincs bizonytalanság, mint amit itt a régies kifejezés sugallna. Nem. Ha a halálával eggyé lettünk, tény, hogy feltámadásával is egyek leszünk.) ?

"Mert ha az Ő halálának hasonlatossága szerint Vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk." (Róma 6, 5.)

9./ A két tény egybe van kapcsolva most, itt, az életünkben. A keresztség által részesei lettünk az Ő halálának - belekapcsolódtunk, beleforrtunk, bele lettünk oltva - és ugyanígy, a feltámadásába is belekerültünk.

-- Itt jövő időben áll: "azok leszünk".

-- Ez jelentheti azt, hogy "majd", amikor eljön ennek az ideje, amikor a testünk újra életet nyer (halálunkat követően), a feltámadás idején, akkor mi is az Ő feltámadásával - abból fakadóan, és Vele egyként - feltámadunk.

-- S ez is tény. Erről bizonyosságunk van, a Szentlélek is megerősíti ezt bennünk, s az Ige is erről beszél.

-- De lehet még egy jelentése. És én ebben is biztos vagyok.

-- Ez a másik jelentés a mostani élethelyzetünkre vonatkozik.

-- Amellett, hogy "majd feltámadunk" azt is jelenti, hogy most, itt, ezen a földön, a mostani életünkben, Ővele együtt, az Ő feltámadásában járunk, más szóval: az Ő feltámadásának ereje dolgozik bennünk, ugyanúgy, mint ahogy az Ő halála is dolgozik bennünk...

-- Tehát, amikor megkeresztelkedtünk, belemerültünk az Ő halálába, s így az Ő halála működővé vált bennünk, most, itt, a mostani életünkben, és egyidejűleg, ennek következtében, az Ő feltámadása is dolgozik bennünk, működővé vált, mert odaadtuk magunkat arra, hogy eggyé legyünk Ővele az Ő halálában és feltámadásában.

10./ Tehát, ez a "leszünk", nem csak a "távoli" jövőre vonatkozik, hanem ott van most az életünkben, és lépésről-lépésre, helyzetről-helyzetre, tudhatjuk, hogy ez a feltámadott élet, ott dolgozik bennünk, végzi a maga felszabadító, győztes munkáját.

11./ "Mert ha az Ő halálának hasonlatossága szerint Vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk." - más szóval: dolgozik, dolgozik, dolgozik, ma, holnap, holnap után, ameddig ezen a földön élek, dolgozik bennem az Ő feltámadásának ereje. Átveszi az uralmat, megerősíti bennem az új élet munkáját, és győzelemre vezet, napról-napra.

12./ Tudom, tudomásul veszem, felismerem és elfogadom, s innentől kezdve tudom, hogy ez így van...

a./ A tényt is tudom: hogy az én óemberem Ővele megfeszíttetett... vagyis, az Ő halálával eggyé lettem, és így, a régi, ami a régihez kötött, ami oda akart kapcsolni az ördög indíttatásaihoz, a régi szokásaimhoz, a régi reakció módjaimhoz, ahogy korábban éltem, ez a "régi" meg lett feszítve. Jézus Krisztus halálába lett beletemetve. Megfeszítve, hogy NE dolgozhasson akadálytalanul!

b./ És a célt is tudom, hogy megerőtlenüljön "a bűnnek teste", hogy ez után már ne "szolgáljak a bűnnek".

-- Ez volt a cél.

-- Ez a cél most is.

-- Ezért lettem eggyé Vele az Ő halálában.

-- Ezért kapcsolt egybe engem a vízkeresztségben az Ő kereszthalálával... hogy meghaljon (meg legyen feszítve) a régi - mindaz, ami a bűnhöz, a kísértések világához, az ördöghöz, a régi szokásokhoz, működésekhez, hozzáállásokhoz, gondolkodásmódhoz kapcsolna engem!

-- Ez volt a célkitűzés, ez a célkitűzés most is... a mostani életemre nézve...

-- Miért? Azért, hogy ezek után már ne szolgáljak a bűnnek... a rabszolgaságból kikerüljek (mert itt rabszolgasági kifejezés szerepel), ne tudjon dróton rángatni, ugráltatni, ne tudjon hatalmat gyakorolni felettem a bűn! Ez volt a célkitűzés, ez most is, az egész életemre nézve.

-- Ezért haltam meg Krisztussal együtt, amikor megkeresztelkedtem, vagyis, erre adtam oda magam, vagyis ebbe a halálba temetkeztem el maximálisan... Ezzel a célkitűzéssel, hogy többé már ne a régi uralkodjon, ne a bűn uralkodjon rajtam, hanem új életben járjak, Vele, az Ő feltámadásával együtt... (feltámadásának erejében).

-- Erről szól a Galata 2, 19-20 is.

-- És erről szól az Ő feltámadásának ereje (Filippi 3, 10.)

13./ Akkor most hogyan is van ez a "szolgálat"?

-- Hát úgy, hogy ezek szerint eddig a bűn uralma alatt voltam.

-- "Szolgáltam a bűnnek"... eddig. De most, ezek után ("ezután"), nem szolgálok neki. Vagyis nem kell neki szolgálnom.

-- Hogyhogy? Hát úgy, hogy Ővele megfeszíttettem, és ezzel "megerőtlenült a bűnnek teste"... ? Hm... mit is jelenthet ez? ?

-- Azt jelenti, hogy ADDIG tartoztál a bűn uralma alá, ameddig "neki éltél", vagyis abban a testben éltél, ami neki volt alárendelve. Más szóval: ameddig "éltél", addig hozzá tartoztál - de most, miután "meghaltál", felszabadultál a bűn uralma alól.

-- Próbáld most ez az ókor nyelvén megérteni: a rabszolga, ameddig él, rabszolgatartó urának köteles engedelmeskedni. Neki tartozik egész életével. Képtelen kiszabadulni ebből a kötelékből, s ez rettenetes állapot. Ami szabadulást hoz neki, ha "felszabadítják" (de ezt a bűn, az ördög, s az ő világa nem fogja megtenni veled, soha), vagy, ha meghal, vagyis, többé nem lesz felette hatalom... mert kikerült alóla.

-- Nos, ez történt meg a kereszthalálban. Bár, ma nem gondolkodunk "rabszolgaságban", többnyire, de ez csak egy "felvilágosult kor" gyümölcse... az ördög és a bűn viszont nincs "felvilágosulva". A tényleges helyzeten nem fog változtatni szabadságelvek hangoztatása és érzelmi ráhatás miatt. Nem, nem, nem és nem. Ő csak a tények nyelvén ért, a tényleges hatalomváltás nyelvén. Amikor engednie kell, mert nincs már hatalma többé.

-- Ezért haltál meg a Jézus Krisztus kereszthalálával, amikor megkeresztelkedtél. Mert az Úr fel akart szabadítani téged.

-- Ezért adta oda Magát, hogy ténylegesen felszabadíthasson téged, ahogy összekapcsol az Ő halálával.

-- Ezért halt meg a kereszten, hogy szabad lehess a bűn és a gonosz minden hatalma alól.

-- Ezért, ezért, ezért... ezért hívott vízkeresztségre, hogy felszabadulj a halál által (az Ő halála által, ami bejött az életedbe, amivel eggyé lettél) a bűn szolgálatra kényszerítő hatalma alól.

14./ Most képzeld el: itt egy ember, aki egész életében nyomta magába a drogot, itta a sok alkoholt, verte a családját, eldorbézolta a pénzt, nyomorba taszította az övéit. És nézte a pornót, erőszakoskodott mindenhol, mindenkivel, lenéző volt és kiborított mindenkit, akivel kapcsolatba került.

-- És most egyszerre meghalt.

-- Nem lélegzik. Nem beszél. Nem mozdul. Halott annak rendje és módja szerint.

-- Nos. Tedd elé a megtöltött poharat - nem fogja lehajtani. Dugd bele a szájába a cigarettát és próbáld meggyújtani neki. Nem fogja szívni. Kapcsold be a telefonját és add a kezébe, hogy kattintson egy pornó oldalra - nem fogja megtenni. Nem kárhoztat, nem néz le többé senkit, nem borítja ki a gyerekeit, feleségét, nem szórja többé a pénzt. Egyszerűen halott. Fújhatod az orra alá a füstöt, nem fogja megkívánni a cigarettát. nem tud már semmit tenni, mert halott...

-- No, ez ment végbe, amikor meghaltál. A halott, nem nyit a kísértésre... nem fantáziál róla, nem tervezgeti a rosszat. Nem adja magát a gonosz reakciókra, nem áhítozik arra, ami romboló... halott.

-- Ez ment végbe, amikor meghaltál.

-- Felszabadultál a bűn alól.

-- Ha ezt megérted, ha ez átjár téged... ha ez a tiéd lesz, soha nem lesz többé hatalma feletted a bűnnek.

15./ Ez egy tény. Nem érzés-függő.

-- Amikor meghaltál, felszabadultál a bűn alól.

-- Ez egy törvényszerűség. A halott felett nem uralkodik a bűn.

-- Ez egy tény az életedben: megtörtént. Amikor megkeresztelkedtél az Úr Jézus Krisztusba, az Ő halálába keresztelkedtél meg. Eltemettettél azért Ővele együtt a keresztség által a halálba... miért is? Hogy amiképpen feltámasztatott Krisztus a halálból, az Atyának dicsősége által, azonképpen Te is új életben járj Ővele.

-- S ettől a bűn ne tudjon visszatartani.

-- Ne tudja meglendíteni az ostorát, hogy szolgálj neki - vagyis, lengetheti, de egy halottat hiába ostoroz, az nem fog neki szolgálni! Ugye?

16./ Van itt két izgalmas kifejezés, amivel kapcsolatban lehet, hogy viták is születhetnek.

-- Ó ember ... és "a bűnnek teste"...

a./ A "mi ó emberünk" megfeszíttetett Ővele. Ez a tény, amit elmond az Ige.

-- Tehát, amikor megkeresztelkedtél, amikor eggyé lettél Vele a keresztség által, az Ő halálában, akkor ez az ó ember feszíttetett meg Ővele együtt.

-- Más szóval: Ő felvitte saját Maga, a tulajdon testében, 2000 évvel ez előtt, a te régi voltodat, a régi természetedet, a régi viselkedésedet, ami régen volt rád jellemző... mindazt, ami a régi gondolkodásodat jelentette, a régi "Ádámot", aki "benned lakott", és téged "alá adott a bűnnek"...

-- Nem olyan egyszerű egy kifejezéssel beazonosítani - de ezt jelenti, ami itt történt... ez a "régi embert", aki benned volt, valójában, aki voltál, az Úr felvitte a keresztfára, és most, amikor megkeresztelkedtél, ezt érvényesítetted a saját életedben most, a mostani élethelyzetedben.

b./ És most, akkor megtörténik még valami, ami segít abban, hogy ne szolgálj a bűnnek:

-- "Megerőtlenül a bűnnek teste..." - más szóval: nem lesz ereje kivitelezni, amire a bűn akarná indítani, amire hajtaná az "ostorával", hiszen meghaltál, a régi természet megfeszíttetett, és így a "halott" felett már nem uralkodhat. Még a testedet sem használhatja erre... "megerőtlenült" (mármint ami a bűnhöz tartozik benne).

-- Itt a "szoma" kifejezés szerepel, ami a működő testet jelenti, a "struktúrát" (szemben a "szarksz" kifejezéssel, ami a bűn indulatait jelenti, azt, amit felvitt az Úr a keresztre, ami romlott és mindenestül kiszolgáltatott a gonoszság hatalmának, változtathatatlan). Itt azt mondja az Ige, hogy a "bűnnek teste" (a szoma, amiben élsz, ami a hétköznapjaidban cselekszik, amiben ott vagy, ami az életed része) "megerőtlenül" - vagyis a bűn számára cselekvőképtelen lesz...

-- Más szóval: a felszabadításnak az is része, hogy nem lesz "erősebb" a tested, és szabad lehetsz a bűntől, a bűn indításaitól...

-- "Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól..." - vagyis, nem tud benned olyan "részt" találni, amit tudna kényszeríteni... a "bűnnek teste", amire tudott volna apellálni, az "megerőtlenült", nem lesz erősebb, mint te...

17./ "Bonyolult"? Hm. Akkor engedd el, hogy mindent pontosan be akarnál azonosítani. Engedd el, és engedd át magad egyszerűen annak a ténynek, amit kaptál, ami megtörtént, ami ajándék:

-- Amikor megkeresztelkedtél, felszabadultál a bűn alól.

-- Ha vissza akar köszönni - bosszant, kívánságot támaszt - akkor egyszerűen tekintsd ténynek azt, ami valójában tény is, hogy te már meghaltál. Halott vagy. És egy halottat nem lehet bosszantani. Nem lehet kísérteni kívánságokkal. Halott, szóval nem reagál.

-- És te mi vagy?

-- Ha megkeresztelkedtél, mi vagy? Halott... ugye? Halott vagy a bűnre nézve.

-- És így mi történt veled?

-- Felszabadultál... felszabadultál a bűn alól. Nem tartozol neki. Nem vagy köteles azt csinálni, amit ő akar. Nem maradsz le semmiről, mert egy halott nem izgul azon, miről marad le...

-- Halott vagy?

-- Ha igen, akkor szabad is vagy, egyúttal.

-- Jó ez?

-- Hm. Igen. Nagyon jó. Szeretem. Szeretek szabad lenni.

18./ Ne "dogmatikázzunk", hogy "mit jelent" az "óember", vagy a "bűnnek teste"... ne menjünk most ebbe az irányba... hanem rögzítsük le tényként, amit az Ige mond:

-- Megkeresztelkedtél Jézus Krisztusba?

-- Igen.

-- Akkor mi történt ezzel egyidejűleg?

-- Meghaltál az Ő halálával. Eltemettettél Ővele együtt a keresztség által a halálba. Megfeszíttetett Ővele együtt az óembered. Megerőtlenült a bűnnek teste. Meghaltál, ezért felszabadultál a bűn alól.

-- Megtörtént?

-- Igen. Akkor most ez jó?

-- Igen. Nagyon jó.

-- Van jövőd? Van. Igen. Van egy boldog és szabad jövőd. Nem fogja tönkretenni a bűn, a korábbi sötétség az életedet. Sem a szeretteidét. Ugye?

-- Igen. Jó a szabadság.

No, erről szól ez a szakasz. Az egész Róma 6.

Legyen áldás, legyen ott az életedben ez, a tény, ezek a tények, dolgozzanak benned, és szabad légy egész életedben, az Ő szabadságával. Ámen. Ámen. Ámen.

Akit a Fiú (Jézus) megszabadít, az valósággal szabad.

Mi lenne, ha most elolvasnád a János 8, 31-36 verseit, amik erre (is) vonatkoznak?