A BÖJTRŐL... / 3
1./ Ne bánkódj, és ne ess kétségbe, ha időnként hullámzás van a böjtölés idejében.
-- Van, amikor "jobban bírjuk", van, amikor "kevésbé".
-- De a szervezetünk rááll, (tanítható, és tanul is, ahogy eldöntjük, amit teszünk), és igazodik hozzá.
-- Ha nagyon éhes vagy, igyál egy pohár vizet, és a szervezeted megnyugszik, hogy kapott valamit ?
2./ De ne ess kétségbe, ha elrontottál valamit, kezdd újra, ez a negyven napos időszak pontosan erről szól, hogy Vele vagyunk, és nem adjuk fel, Őt keressük, szeretjük, és ha elrontjuk, is visszajövünk Őhozzá... ahogy, ha haragos lettél (ajjajj...) is megbánod, és bocsánatot kérsz, és újat kezdesz (hú, de jó!).
3./ Lehet közben korrekció is.
-- Tegnap átéltük, hogy szolgálat közben valakire egy erős gyengeség és hányinger tört rá. Szóval, rosszul lett.
-- Leültettem, és azt mondtam, hogy legyen bátor, ha nem megy a teljes böjt (amit ő egy hétre szeretne tartani az Úr előtt, és utána a böjti- és imaidőszak következő részében részlegesen szeretne böjtölni), akkor nyugodtan egyen egy-egy szelet kenyeret reggel-délben-este, szabadon, ne kárhoztassa magát. (Ráadásul gyógyszert is szed vérnyomására... szóval, javasoltam neki.)
-- Ahogy leült, és ivott egy kis citromos vizet (amit mindig magával hordoz, és gyakran iszik belőle), jobban lett, megerősödött, de egy kis kekszet is vett magának.
-- A böjt nem "sport"... nem teljesítményekről szól. Lehet, hogy teljes böjtöt tartasz egy időre az Úrral, simán, és meg is tud rá erősíteni, és ebben is lehetnek hullámzások, teljesen normális. De a lényeg egyáltalán nem önkínzás, vagy valami hasonló...
Ha elolvasod az Ézsaiás 58-at, ott a böjt egy másik tartalmát látod meg, a tiszta szívet, az odaszánt szeretetet, az irgalmasságot és a felszabadító munkát, gyakorlatban. Ez is a böjt értelme, és így van igazi jelentősége
Szóval, csak szabadon, békességben az Úr Jézussal, Aki ismer és szeret téged, és nem veszít el, nem hagy elveszni - soha
Ámen.
Légy áldott. Ámen.
Ésaiás 58
1. Kiálts teljes torokkal, ne kiméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit.
2. Holott ők engem mindennap keresnek, és tudni kivánják útaimat, mint oly nép, a mely igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta; kérik tőlem az igazságnak ítéleteit, és Istennek elközelgését kivánják.
3. Mért bőjtölünk és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod? Ímé, bőjtöléstek napján kedvtelésteket űzitek, és minden robotosaitokat szorongatjátok.
4. Ímé perrel és versengéssel bőjtöltök, és sújtotok a gazságnak öklével; nem úgy bőjtöltök mostan, hogy meghallassék szavatok a magasságban.
5. Hát ilyen a bőjt, a melyet én kedvelek, és olyan a nap, a melyen az ember lelkét gyötri? Avagy ha mint káka lehajtja fejét, és zsákot és hamvat terít maga alá: ezt nevezed-é bőjtnek és az Úr előtt kedves napnak?
6. Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?
7. Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?
8. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.
9. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszünsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni;
10. Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.
11. És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy.
12. És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.
13. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván:
14. Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!