Melkisédek rendje szerinti papság. Zsid 9,1-14. 🙂 Elolvastuk hozzá megint a Zsid 8-at is. Nagyon csodálatos ez: "a jövendő javak főpapja". 🙂 Itt a jegyzetem: Zsid 9:1 Annak okáért voltak ugyan az első [szövetségnek] is istentiszteleti rendtartásai, mint szintén világi (koszmikosz) szenthelye. Zsid 9:2 Mert sátor építtetett, az első, amelyben [volt] a gyertyatartó, meg az asztal és a kenyerek felrakása; ezt nevezték szenthelynek. Zsid 9:3 A második kárpiton túl pedig az a sátor, melyet neveztek szentek szentének, Zsid 9:4 Melyben volt az arany füstölő oltár és a szövetség ládája beborítva minden felől arannyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje meg a szövetség táblái, Zsid 9:5 Fölötte pedig a dicsőség kerubjai, beárnyékolva a fedelet, amikről most nem szükséges külön szólni. 1./ Isten Mózesnek megmutatta, mit, hogyan kell csinálnia. Ennek alapján készült el minden. Tehát NEM volt rossz. Isten tudta, mit mutat Mózesnek, Mózes pedig úgy készíttette el, ahogy Isten megmutatta neki. Amikor a sátrat felszentelték, az Úr „vette át” az egészet, tűzben, ködben mutatta ezt meg. Jó volt. Akkor... 2./ Volt papság – Áron leszármazottai, lévita papság. Volt szenthely – a szent sátor (később a templom: Salamon temploma, majd a helyreállítás után Zorobábelé (Ezsdrás és Nehémiás könyvében), azután ezt építtette át Nagy Heródes, és ezt rombolták le Titus katonái Kr.u. 70-ben. Most nincs templom – de az Ige szól róla, hogy lesz... ez egy nagy csapda lesz, Izráel kiegyezik az Antikrisztussal, béke és biztonság lesz, és megépül a Templom is, helyreállítják az áldozatokat. Volt szövetség, aminek alapja az Istentől adott ígéret volt, illetve az ígéretek. És volt áldozat is. Állatáldozatok voltak, majd jött a mennyei. 3./ A papságról az 5. részben majd a 7. részben volt szó. Az istentiszteleti rendtartásról, az eszközökről a 8. résztől van szó. Ugyanitt beszélt az új szövetségről is. Ennek igei alapját itt adta meg (Jer 31.) Az áldozatról majd itt, a 9. fejezetben lesz szó. Zsid 9:6 Ezek pedig ekképpen lévén elrendezve; az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére, Zsid 9:7 A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap, vérrel, melyet magáért és a nép bűneiért áldoz. Zsid 9:8 Azt jelentvén ki ezzel a Szent Lélek, hogy még nem nyílt meg a szentély útja, fennállván még az első sátor. 1./ Több jelentése, szimbolikus magyarázata is volt az ószövetségi istentiszteletnek és az eszközöknek, berendezési tárgyaknak is. De itt a legfontosabb jelentéssel találkozunk: MÉG NEM nyílt meg a „szentély útja”, vagyis VAN elválasztás, nem mehetsz be (ott, az Ószövetségben) minden további nélkül a Szentek Szentjébe, Isten közvetlen jelenlétébe. 2./ Más szóval: ameddig MÉG NEM telt be az Ószövetségben is megadott ÚJ szövetség (annak feltételével – a vérrel, a helyettes áldozattal együtt), addig MÉG NEM nyílt meg a legbensőbb helyre vezető út. (A „kárpit” még nem szakadt ketté, még elválaszt...) 3./ Tehát vannak üdvtörténeti idők, vannak előkészítő időszakok, vannak váltások, van várakozás, van beteljesülés, van új szakasz, vannak új törvényszerűségek, és ilyen módon van visszatekintés és átértékelés is. --S ez NEM idegen Istentől. Ő FOLYAMATBAN gondolkodik. --Mt 11,11. Az Úr Jézus is beszélt erről. --Ma is „folyamatban vagyunk”, és várakozásban egy következő üdvtörténeti szakaszra, választóvonal előtt állunk, vizsgáljuk „az idők jeleit”, és megpróbálunk – amennyire rajtunk áll – felkészülni arra, ami „majd lesz”. Zsid 9:9 Ami példázat a jelenkori időre, mikor áldoznak oly ajándékokkal és áldozatokkal, melyek nem képesek lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálattevőt, Zsid 9:10 Csakis ételekkel meg italokkal és különböző mosakodásokkal - melyek testi rendszabályok - a megjobbulás idejéig kötelezők. 1./ Ó, ez jelzi azt, hogy MIKOR született a Zsidókhoz írt levél – „még tartott az ószövetségi áldozat ideje” – vagyis még ÁLLT a Templom. (70 előtt született a levél. Még 68 előtt, hiszen akkor már zajlott a „zsidó háború”, de itt NINCS semmi említés róla.) 2./ Nem lenézendő az ószövetségi áldozat. Isten mondta. De, csak „egy időre szólt”, és „előkép” volt. Persze, ha helyreáll a Templom, és újra indulnak az áldozatok, megpróbálnak mindent az Ige szerint tenni. De érvényüket már nem fogják visszanyerni ezek a cselekedetek, mert MÁR tovább lépett az üdvtörténet. Ez nem jelenti, hogy nem fogják ezeket tenni – de MÁR itt, a Zsidókhoz írt levél idején is ugyanez volt a helyzet. --Olyan áldozatok voltak, amik NEM tudták lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálókat. --Újra és újra be kellett őket mutatni, nem volt „örökkévaló érvényük”, NEM „egyszeriek” voltak, mint a Melkisédek szerinti pap áldozata. --A „külsőre” hatottak, de nem a „belsőre” – ahhoz „több” kellett (volna). A „több” EGY ÚJ papság, ÚJ áldozata volt, ÚJ ígéretek alapján, ami ÚJ szövetséghez vezetett, ami már MENNYEI volt, onnan felülről való és oda felhelyező. 3./ A „megjobbulás idejéig” kötelezők. Ez egy MÁSIK időszak, amikor VALÓBAN jobbá lesz a szív... amikor „bejön” a szövetség, „bejön” a mennyei törvény a SZÍVBE, amikor megtörténik, amit az ÚJ szövetség ígéretében adott az Úr. --2Kor 3. --Ez a helyreállítás, a megjobbítás, a rendbe hozás ideje, ez az Új szövetség ideje – diorthószisz. --A helyreállítás BENT kellett megtörténjen, ahonnan kiindul az élet... ahonnan jönnek a szavak (Péld 18,21. 5Móz 30,19-20. Péld 23,26. Péld 4,23.) – ez valósul meg az Újszövetségben. --„ Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod. 20 Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az Ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert Ő a te életed és a te életednek hosszúsága.” (5Móz 30,19-20.) --„ Adjad, fiam, a te szívedet nekem, és a te szemeid az én útjaimat megőrizzék.” (Péld 23,26.) --„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” (Péld 4,23.) Zsid 9:11 Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, Zsid 9:12 És nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. 1./ Itt meglátjuk a különbségeket: „jövendő javak Főpapja” (Melkisédek rendje szerint). Vagyis az ELKÖVETKEZŐ (ami akkor „még nem” állapotban volt) jó dolgok, ígéretek, „jobb ígéretek” főpapja, aki jobb szövetséget képvisel. 2./ A mennyből jött. Az „igazi” sátor útján – Zsid 8,2 – „az Ige testté lett”. És itt „lakozott” köztünk – sátorozott. 3./ Más fajta áldozattal ment be máshová, másként. „Tulajdon vére által” ment be. Hová? A mennyei szentélybe – ahogy „nem e világból való sátoron keresztül jött”, nem is „e világból való” sátorba vitte be az áldozatát. És még egy hatalmas különbség: egyszer s mindenkorra... vagyis ÖRÖK váltságot szerzett. Zsid 9:13 Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: Zsid 9:14 Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. Zsid 9:15 És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét. A végén házi feladatot is adtam: a./ Tanuld meg a Zsid 9,14-et. Ha teheted, a 15. verset is hozzá. b./ Próbáld meg a Zsid 9,14-et szavanként, fordulatonként feldolgozni, GYŰJTSD össze belőle a TÉNYEKET, röviden foglald össze ezeket, odakapcsolva saját életedhez, életünkhöz. 🙂 c./ Ha még szeretnél: a Zsid 9,14-et kapcsold össze a Róma 3,23-26 verseivel. Nézd meg, hol van szó ugyanarról! 🙂