hit

"Quo vadis, Domine?" - hangzik a kérdés Henryk Sienkiewicz könyvében Péter szájából az Úr Jézus felé. Róma az üldözések idején, s Péter indul kifelé a városból - "teljesen értelemszerűen", menti az életét. Azonban az Urat befelé menni látja a városba... "Uram, hová mész?" - ez a kérdése.

Az emberi élet néha annyira bonyolultnak tűnik. "Miért" élünk, "hogyan" lehet jól megoldani helyzeteket, "mit" kellene tenni? Sok-sok kérdés merül fel, amire néha annyira nehéz válaszolni. Néha lehetetlennek tűnik egy-egy helyzetben a válasz.

Gondolsz rá, hogy az Úr Jézust milyen hatalmas védelem vette körül, amikor itt járt a földön?

1./ Olvastam egy gyerekkönyvben, (egy gyerekek számára készült könyvben, ami azzal a céllal készült, hogy a szülők ezt olvassák fel nekik, és ebből tanítgassák őket), ami a testünkről, életünkről szól, hogy a "düh olyan érzés, amit nyugodtan kiengedhetsz, csak ne másokat bánts meg ezzel" - és az illusztráció egy borzasztó mérges kisgyerek, aki üti-veri a párnáját...brrr... én nem erre tanítom a gyerekeimet. És az unokáimat sem.

Gondolsz rá, hogy az érzések világa a lelkedhez tartozik, ami harctér, ahol tudatosan alárendeled magad Jézusnak? - vannak érzések, amiket kivetünk, vannak, amiket korrigálunk, mert az érzések önmagukban még "nem szentek".

Amikor az Úr Jézus Saulust megszólította a damaszkuszi úton, ez a haragvó férfi döntés elé került. Az Úr útmutatást adott neki, és ígéretet. Azt mondta: a későbbiekben is fog kapni útmutatást. Nem fogja őt magára hagyni.

"Áldom az Urat, Aki tanácsot adott nekem. Még éjjel is oktatnak engem az én veséim." Zsoltárok 16,7

1./ Annyira, de annyira szükségünk van időről-időre az Úr bölcs tanácsára. Annyira, de annyira...

2./ Olyan hálás vagyok, amikor megérzem, "ez az Úrtól van"... És a tanácsát megnyerem. Ez bölcs lesz, jó érzést támaszt mindenkiben, az ellenségek pedig "befogják a szájukat" felette...

Az emberek néha annyira buta, kicsi dolgokon szúrják el... "Hogy érzem éppen magam?", vagy "Mennyit kell még várni?", stb.

Ézsau egy tál lencséért eladta az elsőszülöttségi jogát Jákóbnak. Igaz, hogy:

a./ nem gondolta, hogy ekkora lesz a tét,

b./ nem gondolta, hogy "nem babra megy a játék",

c./ Isten is látta előre, hogy ő ennyire nem veszi semmibe azt, ami pedig egész életét meghatározhatja,

d./ Jákób is nagyon "rajta volt", hogy megszerezze tőle ezt a jogosultságot,

Ahogy megértettem, az életvezetési tanácsok az Úrtól általában nem pillanatnyi megkeresésre jönnek, hanem folyamatos kapcsolatban. :)

- Persze ad szót, ha felkiáltasz Hozzá - ad szót, és válaszol, ha benned ott a készség, hogy meg is tedd, amit mond.

- De az alapkiindulás, hogy "szemeivel tanácsol téged", vagyis, van egy fajta folyamatosság abban, ahogy Vele kapcsolatban vagy... ahogy vezetni tud téged.

Vannak élethelyzetek, amiket nem értenek meg mások. Vagy úgy, ahogy te vagy, ahogy te átéled, ahogy téged érint, vagy téged átjár, nem értik meg.