Mivel védheted ki, hogy az életedet átjárja a keserűség? Hogy a hétköznapi reakcióidban a megbántottság vezessen téged? Hogy az öröm távol legyen tőled? Mert, hogy ezek nem jó viselkedési formák és állapotok...
Mivel védheted ki? Vagyis kivel védheted ki? Jézussal, ahogy Ővele élsz a hétköznapokban:
1./ Eldöntötted, hogy Jézusé az életed. Odaadtad Neki, és Ő lehet az első mindenben. Mindig. Sőt, akarod ezt. Egyszerűen ez tény az életedben, és ez a kapcsolatotok alapja Jézussal.
„Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, a hol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén, Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.” Kolossé 3,1-3.
2./ Ebből fakad, hogy bűnt nem tűrsz meg az életedben. Nem akarod, és ahogy felfedezed, kiveted, vagy harcba lendülsz ellene, hogy kivesd. Ez az alapkiindulás az Ő közelsége miatt, a szentség miatt, az Ő jelenléte miatt, amit akarsz. Amiből nem engedsz. :)
„Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.” 2Korinthus 7,1.
„Mindaz, a ki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, a ki szereti a szülőt, azt is szereti, a ki attól született. Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk. Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.” 1János 3,1-3.
3./ Tudod, hogy az Övé az életed, és Ő szeret, és tart téged, megőriz, és ott van Nála, a kezében, és nem enged el téged semmiképpen. Semmiképpen nem hagy magadra, Rá van bízva mindened. A legtitkosabb vágyaid is, és azok a dolgok is, amik miatt félelem vagy sértődés lehetne benned. Bízol Benne. Tudod, hogy veled van.
„Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket." Filippi 3,20-21.
4./ Ami történik veled, és rossznak tűnik, a kezébe kerül. Átadod Neki. Vagyis, ott a készség benned, hogy átadd. Néha nem egyszerű, főként, ha belül néha sértődéssel, néha félelemmel kell harcolnod, de el van döntve, hogy az Ő kezébe teszed, átengeded Neki, és engeded, hogy "Ő reagáljon", és nem te, nem a te régi embered.
-Igen, itt vannak harcok, mint az előbbi pontoknál is lehettek, de ennek (az itteni győzelmednek) az alapja is:
a./ döntés, hogy az Övé vagy, és
b./ felismerés, hogy ez megtörtént, Krisztussal együtt már megfeszíttettél, többé nem te élsz, hanem él benned a Krisztus, és ami életet most e földön, e testben élsz, az Őbenne való hit által éled.
„Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.”Galata 2,20.
„Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk.” 2Korinthus 4,13
5./ Ha ez ott van benned, akkor ott van benned a készség:
- a./ A hálaadásra is. A Szentlélek erre tanít, erre vezet, ezt munkálja benned.
- b./ Az elengedésre is. A megbocsátásra. Arra, hogy ne őrizz az emberekkel szemben neheztelést, meg nem bocsátást, rosszallást, panaszt, bántást, kritizálást, kárhoztatást, ítélkezést. A Szentlélek ezeknek ellene dolgozik benned. S te engedsz ebben is Neki.
„A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak. És mindent, a mit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa." Kolossé 3,16-17
„Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” Filippi 4,6-7
„Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek." Efézus 4,32.
6./ Ahogy bekerülsz egy "rossz" helyzetbe, ahogy megbántanak - vagy úgy érzed, megbántottak - ahogy akadályozás elé kerülsz, (mintha ellened tennének mások, vagy a körülmények), ahogy valami "nem sikerül", vagy "megint" nem sikerül... egyből átengeded a helyzetet az Úr Jézusnak (Ő reagálhasson, ne te, a régi természetedből), és egyből a készség dolgozik benned, arra, hogy a Menny lelkülete, indítéka, hozzáállása érvényesülhessen. "Üresbe teszed" magad, vársz, nem reagálsz azonnal.
- No, itt aztán vannak harcok - legalábbis nálam - és ha elrontom, rosszul reagálok, feltételezésből, vagy hirtelen, úgy, hogy még nem értettem meg a helyzetet, vagy méltánytalanul, vagy "jogos felindulásból", (ami nem jogos, mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja), akkor van mit rendezni! És ez is hozzátartozik a keserűséggel való szembeszálláshoz.
- Szóval, hit által átengeded a helyzetet... Nem reagálsz azonnal.
- Ha elrontottad, bocsánatot kérsz, és rögtön az Ő kezébe adsz át mindent. Megalázod magad.
„A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.” Példabeszédek 18,13
„Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.” Jakab 1,19-20
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” 1János 1,9
7./ És most jön a Jakab 1,2-4. "Teljes örömnek TARTSÁTOK atyámfiai, amikor különféle kísértésekbe estek. Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez, a kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek, minden fogyatkozás nélkül."
- "Tartod" a helyzetet, vagyis, a hit által tekinted annak, hogy van benne valami, ami jó lesz, még, ha most rossz is. Ez a hálaadás kiindulópontja. Ha másért nem, akkor legalább azért, mert Jézussal vagy benne a helyzetben, és mert Jézus jó, és jót tesz, jót munkál, s ezért jó lesz ebből is.
- És "tudod", hogy Vele ez most formálni fog téged, és valami hosszú távú jön majd ki belőle. A körülötted lévő dolgok sohasem "véletlenek", valami jó mindig lehet belőlük, ha te szereted az Úr Jézust.
Ha a másik ember nem azt teszi, amit te helyesnek tartanál, nem úgy áll hozzá, ahogy te szeretnéd, vagy épp úgy tűnik, mintha "tudatosan ellene tenne" neked, vagy épp meg is mondja, ki is fejezi, hogy lenéz, semmibe vesz, vagy pontosan a te károdra tör - ugye ezekben vannak fokozatok, de mindegyik rossznak tűnik - akkor nem adod át magad a keserűségnek, hogy neked "ez a sorsod", vagy, hogy "mennyire rosszak az emberek", vagy, hogy "már ez is csak téged bosszant itt", hanem kimondod:
"Uram, bocsáss meg, hogy felgerjedt bennem a harag... kérlek, őrizz meg, hogy rosszul reagáljak. Köszönöm, hogy szeretsz. Köszönöm, hogy Te most is Úr vagy, és ennek a helyzetnek is Te vagy az Ura. Köszönöm, hogy most Rád bízhatom magam, ezt a helyzetet, és tudom, hogy Te meg fogod ezt is oldani. És várom, Uram, most várom a Te szabadításod, a Te helyzetértékelésedet, a Te vezetésedet, hogy helyesen reagálhassak. Köszönöm, hogy Te Győztes vagy, és engem is győztessé tettél ebben a helyzetben."
- Tudom, néha az ember gyorsabban reagálna, mint, hogy ezt kimondja...
- Tudom, néha annyira ellene vannak az érzéseink annak, hogy ezt magunkban lerögzítsük...
- De az új embered, (mivel újjászülettél, és az Ő élete dolgozik benned, s ez tény, és ez a szabadítás a tiéd, ha újjászülettél - "A Jézus Krisztusban való élet Szellemének (Szentlelkének) törvénye megszabadított téged a bűn és halál törvényétől..." Róma 8,2.), erősebb, mint a többi indíték, megszokás és emberi reakciómód...
- Ezért engedsz neki, és ha elrontottad, ha túl gyorsan és ha rosszul reagáltál, bocsánatot kérsz, és odaállsz az új élet mellé, a menny mellé, az Úr Jézus lelkülete mellé, az Ő győzelme mellé, és csakazértis kimondod ezt az imádságot:
"Uram, a Tiéd vagyok. Akkor is... És kérlek, bocsáss meg, hogy rosszul reagáltam. Nem akarom a keserűséget. Nem akarom a haragot. Nem akarom azt, ami Ellened van. Kérlek, bocsáss meg, tisztíts meg, és most legyen a Tiéd a válasz, nem az enyém. Ami Neked kedves, azt mondom ki, annak engedek, az legyen az érvényes most... A Te nevedben. Ellene mondok az ördögnek, és elfut tőlem. Jézus Krisztus nevében. Ámen."
- És persze bocsánatot kérsz a másik embertől is a rossz viselkedésedért, szavaidért, hozzáállásodért. Megalázod magad.
- Az önmagad megalázásában erő van. És abban is, hogy tudatosan a hálaadást választod. És abban is, hogy átengeded az Úr Jézusnak a választ. És abban is, hogy bízol Benne. Rábízod a megoldást, a jövőt, a helyzetet. Ezekben erő van. És ezzel győzöl a gonosz felett, aki uralni akarja a helyzetet, és győzöl a megkísértő keserűség felett, ami be akarna csúszni, hogy felnövekedjen és megzavarjon utána sokakat. Győzöl, és a győzelmed sokaknak áldásul lesz. Ámen.