Te kérnéd ezt?
"És kezdték kérni Őt, hogy távozzon el az ő határukból." (Márk 5, 17.)
-- Én nem kérném. Sőt, inkább azt mondanám: "Maradj itt, Úr Jézus, légy itt a közelünkben, csinálj meg mindent, amit Te fontosnak tartasz, és helyesnek. Inkább mi fogunk alkalmazkodni Hozzád, és mi választjuk a Te utadat, csak legyél itt velünk!" - Ugye te is ezt mondanád?
-- Ezen a vidéken az a két mérhetetlenül megkötözött ember, akit most az Úr Jézus megszabadított a gonosz szellemektől, sok félelmet keltett. Emberek nem mertek bizonyos utakon járni, mert ott pusztítottak ezek a démonizált szenvedők. Szenvedtek, nem volt nekik sem jó, de pusztítottak, mert a harag, a gyűlölet, az értelmetlenség elborította őket. S az emberek "alkalmazkodtak" hozzájuk. Kerülték a környéküket, hírül adták, merre tombolnak éppen, óvták gyermekeiket "arra ne játsszatok, mert veszélyes" - és tényként fogadták el, hogy "ez van"... mi mást lehetne tenni?
-- S akkor az Úr Jézus megszabadította ezt a két embert. Visszanyerték emberi méltóságukat, felöltöztek, többé már nem vagdosták magukat kövekkel, nem laktak sírboltokban, nem tépték le a láncokat, amikkel megpróbálták féken tartani őket - mert, hogy nem is kellett megláncolni őket, mert, hogy megszabadultak, nem irányították őket többé a gonosz szellemek, nem lettek a továbbiakban ön- és közveszélyesek - egyszerűen az Isten országának hatalma megnyilvánult, és az ördög hatalma visszaszorult.
-- És most itt állnak a környezetük emberei, akik eddig elszenvedték a démoni támadásokat, s azt kérik az Úr Jézustól, menjen el a határukból. (S az Úr Jézus elmegy. Hajóba száll, ahogy érkezett, és elindul... igaz, előtte még az egyik démonizált odarohan Hozzá, és kérleli, hadd maradjon Vele, hadd menjen ő is a hajóval, s a tanítványokkal, oda, ahova ők mennek... de az Úr Jézus mást mond. Irányba állítja az életét: menj haza, mondd el a tiéidnek, milyen hatalmasan cselekedett veled Isten. Tegyél bizonyságot, nyerd meg őket, hogy megváltozzon gondolkodásuk, hozzáállásuk, hogy őket is megváltoztathassa majd az Úr.)
"És kezdték kérni Őt, hogy távozzon el az ő határukból." (Márk 5, 17.)
-- Miért? Miért kell Jézusnak elmennie onnan, ahol pedig nyilvánvalóvá vált az Ő hatalma? Miért nem maradhat, miért nem taníthat, miért kívánják el Őt?
-- Gondolkodtál már ezen? Ha Jézus ott van valahol, a dolgok elkezdenek úgy alakulni, ahogy azt az Ő lénye megkívánja. Nem azért, mert "parancsolgat", vagy, mert "kárhoztatja", aki mást akarna tenni, hanem azért, mert Ő más, Ő az Isten országát hozza oda, és mert az Isten országában van egy jó rend, egy mennyei világosság, ott tisztaság van, és készség a jóra. S ha ez ott van, az ember belülről érzi, ez jó, és ezt kell követni.
-- Aki pedig nem szeretné ezt követni, azt ez frusztrálja... mindig érzi, hogy "valahogy változni kellene", de közben nem akar... és ez belső meghasonláshoz vezet, haraghoz, elfojtott vágyakhoz, kényszerítettségi érzéshez... ő nem akarja a "tisztát", mert az "unalmas", nem akarja, hogy az Úr megmutassa, mi a helyes, mert az "leuralás", nem akar formálódni, mert abból "egysikúság" lesz, és az "egyéniség elvesztése"... pedig persze ez nem igaz, de ő így érzi. És inkább választja a hűség nélküli együtt élést, nem pedig a szövetségi elkötelezést, és az öntörvényűséget, mert "neki az a jó", és nem az alkalmazkodást, amiben ott az irgalmasság, a másik javának keresése. Szóval: kettéválaszt, ha ott van az Úr. Elválaszt a lázadástól, az önzéstől, és aki ezt nem szeretné, az nem szeretné, hogy Jézus ott maradjon...
Sajnos...
-- És van még egy pár másik ok is a háttérben. A "mert mi nem így szoktuk meg", az átalakulás "kényelmetlensége". És a vallási, kulturális különbözőség... "de, hiszen Jézus nem mossa meg a kezét, mielőtt eszik" és a "tanítványai leülnek a bűnösökkel is enni", és "nem fizeti a kétdrahmát, a templomadót", és hasonlók... egyszerűen más, amit nehezen lehet "kibírni", ha az ember nem Őt tartja a szeme előtt, hanem az eddig megszokottakat. Ha Ő nem olyan fontos neki, mint a vallási, kulturális, eddig megszokott, vagy büszkeségre okot adó háttér.
-- Igen. Jézusnak fontosabbá kell lennie, hogy örülj annak, hogy Ő ott van.
-- És az ördög hazugságai? Az, hogy "mostantól kezdve már nem lehet ünnepelni", nem lehet "nevetni", nem lehet "szabadnak lenni"? Ezek is bejátszanak. Ahelyett, hogy Jézustól kérdeznéd meg: "tényleg így van, Uram?" - bedőlsz az ördög vádjainak. És az ő alkohol-mámorának, buli-hangulatának, pornójának és szex-mániájának. NEM úgy van, ahogy mondja - de, ha nem kérdezed meg Jézustól, akkor ezt nem fogod megtudni, soha... mert Jézus, ha elküldöd, elmegy...
-- Tudod mit hazudik még az ördög? Azt, hogy ezt Jézus "csak egyszer" tudta megtenni, és majd jön a veszély, garmadával, és "egyedül maradsz". És, hogy "az ördög haragját váltja ki" ez a szabadulás, (mármint, hogy ez az ember kiszabadult az ördög országából, meggyógyult, helyreállt, az élete rendeződött, a kapcsolatai is elkezdtek megjavulni), és az ördög majd "bosszút áll", és ezért "félhetsz"... tudod mi ez? Babonás félelem, az ördög hazugsága és megfélemlítése. Ezzel kell szembefordulnod, mint a tanítványoknak a viharral, és erre kell kimondanod: "Hallgass, némulj el!", mint az Úr Jézus mondta a hullámoknak és a szélnek. (Márk 4, 38-39.) A félelem egy ellenség, és, ha emiatt Jézust küldöd el, tényleg magadra maradsz, és tényleg meg fog szállni téged... mert, hogy az aggódás, a félelem, képes megszállni az embert, elfoglalni, és megfosztani saját szabadságától, döntési lehetőségétől. Igazából eközött is választasz, amikor Jézust elküldöd: Jézussal a szabadság és biztonság az ördög támadásaival szemben, vagy Jézus nélkül a kiszolgáltatottság, megfélemlítettség, az ördög hazugságai és támadásai alatt.
-- Miért küldenéd el akkor Jézust?
-- Szerintem a megtérés kulcskérdés ezen a területen. Ha megtérsz, ha a megtérés útján Jézus az első helyre kerül az életedben, ha odaadod Neki az életedet, az összes ellene mondó szemponttal leszámolsz. Nem fog számítani, "mit szoktál meg", nem lesz jelentősége annak, hogy "miről kell lemondanod", nem fog tudni visszatartani a "félelem és aggódás", hanem az lesz a legfontosabb, hogy Jézus ott van, Őt megismerheted, Vele járhatsz, és betöltöd, amit Ő tervezett... Vele, közösségben. S nem küldöd el soha az életedből.
Uram, azokra gondolok, akik átélték a Te csodádat, amit Te tettél az életükben, és mégis elküldtek Téged. Nem akarták, hogy ott legyél, hogy az életüket átformáld. Uram, én ajándékot kérek számukra, kegyelmet, türelmet, és új lehetőséget, szót, amivel szólítod őket, és készséges, alkalmazkodni, sőt, megtérni kész szívet. Ami Téged választ, Téged helyez az első helyre, és amiből nem lesz visszafordulás, elhagyás, és nem fogják azt kívánni, hogy Te elmenj.
Uram, én azt akarom, hogy velem legyél, ahogy megígérted, minden nap - és én akarok Hozzád formálódni, és azt akarom, hogy mindent megvalósíts, amit Te szeretnél. Az én életemben is, a szeretteimében is, és általam, általunk is. Ámen. Mindent. Ámen.
2022. 02. 22