Amikor...

Amikor...

Isten országában vannak időzítések.

Vannak dolgok, amiket nem teszünk egy időszakban, és vannak időszakok, amik előhoznak dolgokat, amiket akkor elkezdünk tenni, vagy akkor teszünk. Vannak elkészített lehetőségek, alkalmak, időszakok, s mi felfedezői vagyunk ezeknek, s betöltői.

"Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatért Galileába. És odahagyva Názáretet, elment és lakozott a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Nafthali határain. Hogy beteljesedjen, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván. Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája. A nép, amely sötétségben ült, látott nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ültek, azoknak világosság támadt. Ettől fogva kezdett Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa." (Máté 4, 12-17.)

-- Mikor tért vissza az Úr Jézus Galileába, és mikor kezdte el hirdetni a megtérés és az Isten országa üzenetét? Akkor, amikor meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették. Ekkor nyílt meg egy kapu, amin Ő bement.

-- Mi történt meg ekkortól? Elkezdett beteljesedni Ézsaiás próféciája az Ézsaiás 9, 1-7 verseiből. Egy újabb része kezdett el betelni - mert, hogy a megszületés már megtörtént ("Fiú adatik nekünk..."). De a tény, hogy a sötétségben világosság támad, és az emberek elkezdhetnek reménykedni, hogy Ő a Szabadító, az most kezdett el megtörténni.

-- A földrajzi helyet is meghatározta Ézsaiás, azt, ahol az Úr Jézus elkezdi szolgálatát. Sokszor egy-egy ilyen jel beteljesedése utólag lesz világossá, nem akkor, abban a pillanatban, amikor beteljesedik. De, ahogy hallgatunk az Úr vezetésére, mi megtesszük, ami "ott, akkor, éppen" előttünk van, amire érezzük az indítást, vagy amire "kinyílik a kapu", illetve, amit ott, akkor időszerűnek érzünk (ismerünk fel) - még egy költözés is lehet ilyesmi (ahogy itt, az Úr Jézus helyet változtatott, s ezzel is tovább jutott a prófécia a beteljesedésben) - és ezzel is tovább megy az Úr munkája.

-- Isten országa úgy tud előre jutni, hogy Te is benne vagy, Téged tud az Úr indítani, hívni, küldeni, mozdítani. Általad, a te lépéseid által megy tovább, amit Ő fontosnak tart, amire Ő kinyitotta a kaput, és néha csak "utólag" fedezed fel, mennyire jól láttad meg, mit kellett tenni... néha csak "egyszerűen teszed", amit ott, akkor tenned kell, és utólag meglátod, az Úr "mire használta fel azt".

-- Ez nagyon izgalmas, felfedezésből, engedelmességből, Istenre való figyelésből, az Úr követéséből álló folyamat. Szeretem.

"Amikor..."

"Ettől fogva..."

Uram, köszönöm, hogy a Te életedben is volt időzítés. Volt, amikor egy új szakasz nyílt meg, amikor MÁST kellett tenned, mint korábban.

Köszönöm, hogy a mi életszakaszainkat Veled együtt fedezhetjük fel. Vezess, kérlek, mutasd a Te utadat, állíts, kérlek, irányba, vezess, hogy a kinyitott kapukat mindig észrevegyem, bemenjek, ne hagyjam ki őket, ne halogassak, ne legyek buta, érzéketlen, szűklátókörű.

Köszönöm, hogy érzékennyé teszel a Te szavadra, megérthetem a Te gondolataidat, a legjobbat akarom felfedezni és megtenni, mindenkor.

Köszönöm, hogy megőrzöl a csapdáktól, az időrablásoktól, a feleslegességektől, hogy azt tudjam tenni, ami helyes, ami építi a jövőt, a Te országod előretörésének jövőjét, a megmentést az emberek életében.

Köszönöm, hogy Rád bízhatom magam ma is, és várom vezetésedet, Uram. Ámen.