Ide be nem jössz! - biztos?
"És mondták Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De bevette Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa." (1Krónika 11, 5.)
1./ Ősi történet. De nem véletlen, hogy le van írva. (Sok kemény hadakozás volt akkor is az emberek életében. Sok mindenről egyáltalán nem tudunk. Biztos, hogy van valami oka, hogy ezt leírva találjuk a Bibliában.)
2./ "Ide be nem jössz!" - ezzel sokszor találod szemben magadat. Olyan kemény az ellenállás, annyira magas lóról beszélnek veled, magadat (és erőidet) olyan kicsinek érezheted... már-már leírhatnád magad, de nem!
3./ Van "csak-azért-is", s "annak-ellenére-sem" is a világon. És a hit embereire, a reménység harcosaira ez a jellemző. Néha magunk sem tudjuk miként, hogyan, de előjön bennünk, hogy "az Úrért és Gedeonért", vagy, hogy "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" - és nekifordulunk a legkeményebb ellenállásnak is.
4./ Ha mi "az Úr harcait harcoljuk", ha tényleg Jézussal vagyunk a saját hétköznapjainkban, akkor nincs lehetetlen előttünk.
5./ Mi lesz ebből a várból és városból? "Dávid városa" - a lehetetlenséggel megküzdő harcosok neve ott marad. A lehetetlenségek városainak neve megváltozik. Az élet, ahogy átmentél rajta, más lesz, visszatekintve a győztest látod, Jézust, Akivel te is győztél, és Akinek erejével te is átmentél a lehetetlenségek harci helyzetein.
6./ "Hadd vigadjak és örüljek a Te kegyelmednek, amiért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet." (Zsoltárok 31, 8.)
-- Isten mérhetetlen szeretete, türelme, előre lendítő jóságossága, végtelen gazdagsága a megoldásokban akkor is ott van veled, ha éppen nem éreznéd vagy látnád.
-- A vágy benned, hogy vígadás és öröm legyen a helyzetből, összefügg azzal, hogy meglátod az Ő megoldásokat hozó kegyelmét, (jóságosságát, szeretetét, ami felülhaladja elképzeléseidet is), és van benne még valami:
--Meglátja Ő is a te helyzetedet és megismeri Ő is a TE LELKEDET, pontosan a háborúságokban. Más szóval: megismeri, formálja, összekapcsolódik vele... NEM vagy Tőle elválasztva, elkülönítve... Vele vagy, Vele, Vele, Vele, Vele... pontosan MOST, itt, ebben a helyzetben. Ott van veled... ?
7./ És a vége az lesz, hogy "Dávid városának" fogják hívni a Sion várát, ami bevehetetlennek tűnt, és ahonnan az a sok lenézés, semmibevétel áradt feléd. De Te a te Urad kegyelmében, az Ő jelenlétében bízva csak-azért-is nekimentél, és nem adtad fel, és kitartottál a reménytelenségek ellenében is ("reménység ellenére reménykedve hittél" - mint Ábrahám - Róma 4,17-21.) - és győztél. A név megváltozik... a tiéd is... az Úr harcosa, aki az "Ő harcait harcolja" - és amit elfoglaltál (élethelyzetek, lehetetlennek tűnők, mégis) megváltoznak, a tiéid lesznek, és róluk neveztetsz, vagyis, rólad neveztetnek...
8./ Egy nap az életedre visszatekintesz, és a reménytelenség legyőzője leszel, így szól a neved, és így szólnak a helyzetek, amiket legyőztél, és amik rólad kapták nevüket (ahogy te az Úrról, a te Istenedről - a helyzetek is az Övéi lesznek, az Ő nevét fogják hordozni: "kitartottam Jézus nevében"... "nem adtam meg magam a reménytelenségnek - az én Urammal"... "bátorságot kaptam, magam sem értem hogyan - Jézustól"... stb.)
9./ Ezzel futsz be majd a győzelem helyére, a mennyei jelenlétbe, ahol ezek fognak számítani, és amikre pedig olyan sokan építenek, amiket most olyan sokan fontosnak tartanak, itt maradnak, itt rozsdásodnak majd, mert oda nem vihetők be...
10./ "Ide be nem jössz!" - biztos?
"És mondták Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De bevette Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa." (1Krónika 11, 5.)
-- "Dávid városa" - mert bízott az ő Urában, mert az ő Ura megmutatta szabadítását, mert NEM adta fel, mert hűséges maradt, és megragadta az Ő jelenlétét, ott, abban a helyzetben, amiben mások talán feladták volna.
-- A reménység harcosa - ez a neved, ahogy kitartasz Vele, Őérte, és az Ő erejében. Ámen.
Légy áldott, hűséges harcos, a lehetetlenek között, mert győzni fogsz Jézussal. Ámen.