A teljes odaadottság napja (53)

A teljes odaadottság napja (53)

"Mert közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal önmagának. Mert, ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. Mert AZÉRT halt meg és támadott fel és elevenedett meg a Krisztus, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjon." (Róma 14, 7-9.)

1./ Alapkiindulás. Alaptény. Én az Úré vagyok. Megváltás alapján. Az életének teljes odaadása alapján. Meg persze a teremtés alapján is. Az Övé, nem a magamé.

2./ Másik alaptény. Ő ez soha nem fogja "erőszakkal bevasalni" rajtam.

-- Ahogy megnyert Magának, abból is világos: élhettem volna "Nélküle is", ha nem akartam volna Neki adni az életemet - csak egy valamiről maradtam volna le: arról, hogy Őt megismerjem. Azt, hogy Ki Ő, és milyen Ő, és mit készített el az életem számára. Ez az, amiről lemaradtam volna, és ez egészen mássá tette volna az életemet.

-- De ahogy ezt megértettem, az a vágy volt bennem, hogy megismerjem Őt, és mindazt, amit Ő elkészített, amilyen életre elhívott, és ezt töltsem be. S így adtam oda Neki végül az életemet - így nyert meg Magának.

-- Ennek 44 éve már, és az életem ezért lett olyan, amilyenné lett, az Ő elhívását érzem, látom a dolgaimban, (ami rossz benne, ami nem méltó Őhozzá, az persze nem "Miatta" ilyen, hanem ez a "lyuk a sajton"... sajnos, de nem adta fel, és én sem adom fel, Ő még mindig formál, és én akarom is ezt, és formálni is fog, és elszenved, és átalakít... mert a megváltás működik ma is).

"Mert közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal önmagának. Mert, ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. Mert AZÉRT halt meg és támadott fel és elevenedett meg a Krisztus, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjon." (Róma 14, 7-9.)

3./ Ez az egész Krisztus Testére vonatkozik, ez nem "kivételes", nem az a célkitűzés, hogy "némelyek" így legyenek, hanem ez az alapkiindulás.

4./ Az Ő uralma nem erőszakos uralom, hanem az önként odaadott életek feletti kormányzás. Bármilyen furcsa ez a körülöttünk levő világhoz képest... Ő ilyen. És így kivitelezi az Ő megmentő tervét.

5./ "Aki Önmagát ADTA miértünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson ÖNMAGÁNAK kiváltképpen való (saját, elkülönített, "Neki odaadott") népet, jó cselekedetekre igyekezőt." (Titusz 2, 14.)

-- Így vette meg a népet, saját vérén.

-- Megtisztítani is ÍGY tisztítja meg, saját megváltása útján (vére, Szent Szelleme és Igéje által, azok életében, akik odaadják magukat Őneki, és Benne bíznak, Hozzá fordulnak).

--A cél egy ilyen nép volt, ami az Övé, és aminek a szívében egy új indíték, egy mennyei törekvés lakik: mindent megtesz azért, hogy azok a "jó cselekedetek", amiket Ő előre eltervezett, hogy mi azokban járjunk, (Efézus 2 ,10.) Megvalósuljanak, "mint a mennyben, úgy itt, a földön is" (Máté 6, 13.).

-- Nem "nyögve-nyelősen", hanem teljes odaadás alapján, "magától értetődően". Egyszerűen azért, mert az Övé az életünk

6./ Oké, értem, ez "nem mindenkit vonz"... igen. Egyszerűbb lenne, ha arról beszélnék, hogy "neked milyen jó lesz, ha Neki adod az életedet" - igen. Ez is igaz. Én boldog életet élek, valóban. És a békesség Istentől van a szívemben, és a jövőm is biztonságban van, Vele, és tudom "mi lesz a vége". Igen. Ez jó, és ennél jobbat nehezen lehet elképzelni - persze, sok utazás, világlátás, népszerűség, sok öröm, jó érzés, ismeret és jókora bőség... igen, ezek vonzók lehetnek - de Jézus nem így jön... igaz, mondja (és teszi is), hogy az Övéi bőségben éljék életüket, és hogy legyen életük, és NE az ördög kirabló munkája legyen az ő elkeserítő és mindennapos tapasztalatuk... igen. Mondja is, teszi is, de az alapja mindennek, hogy neki "joga van" arra, hogy az életedben Ő vegye át az irányítást, és Ő bontakoztassa ki az Ő terveit... mert az Övé vagy. "Az én juhaim, hallják az én szómat, és követnek engem, és én ismerem őket..." - János 10, 27 - ez az alapkiindulás.

7./ Különben? Különben hogyan lehetne az Ő akarata érvényre juttatva az életedben? Ha nem az Övé az "utolsó szó"? Akkor esetleges lehetne minden... és mindig az lenne a kérdés, hogy "most Neki fogsz-e engedni, vagy mész a magad útján?".

--Ez egy billegő, bizonytalan életet jelentene... és Ő nem ezért, nem erre váltott meg téged.

-- Az alapkiindulás az, hogy te az Övé vagy, és Őt követed, és Hozzá igazítod az életedet, és akkor - akkor (!) - az Ő akarata meg tud valósulni nálad, benned, a te életedben, és általad is, az Ő terve szerint.

-- Persze, ez "nem kötelező", hanem erre meg vagy hívva...

-- De - persze - boldog vagy, ha az Övé lett az életed... (olvasd csak el a Hegyi beszédben a "boldog mondásokat" - ez a Neki odaadott életűek alapkiindulása... "boldogok...").

-- Nem megy másként... legalábbis, az, hogy amit Ő tervezett - megmentő terve - kibontakozzon, megvalósuljon, az egyáltalán nem megy másként, csak úgy, ha teljesen odaadott az életed... az Övé

8./ Ez a tanítványok élete. Ez az alapkiindulás Isten országában. Ez a megváltás célja... persze, a megváltás oka, hogy "úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" - Isten mérhetetlen szeretete... de van cél is, jó cél, mennyei cél, ami Tőle van, és amit Ő nem tart titokban... s ez a cél az, hogy az Ő terve megvalósuljon, szerte ezen a világon.

-- Akik az Övéi lettek, Vele járjanak, mint "barátai", mint "munkatársai", mint tanítványai, és azt tegyék, amire Ő elhívja őket. Napról-napra. másként, mint ahogy ebben a világban az emberek "általában" cselekszenek.

-- Ennek a titka a teljes odaszánás... "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem... mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt. Aki elveszíti az ő életét énértem és az Evangéliumért, az megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? Mert, ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék között, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, amikor eljön az Ő Atyjának dicsőségében és a szent angyalokkal..." (Márk 8, 34-38.)

VÁLASZ:

Uram, mit mondhatnék? Köszönöm. Köszönöm, hogy Te teljesen odaadtad az életedet, letetted, értem, és ezért az egész világért. Ki tehetett volna többet ezért? Én a Tiéd vagyok, Uram, a Tiéd lettem, mert megteremtettél, és Magadnak teremtettél, hogy Veled járjak, és megismerjelek Téged, és mert megváltottál, hogy a Te kiváltképpen való néped része legyek, jó cselekedetekre igyekvő.

Köszönöm, Uram, hogy megnyertél, megmentettél, és meggyőztél, és a Tiéddé lehettem. Ámen.

VÁGY ÉS KÉRÉS:

Uram, nem más a vágyam, mint, hogy megismerjelek, egyre inkább, és a Te terved TELJESSÉGGEL megvalósuljon az életemben, úgy, ahogy Te szeretnéd, minden napomon, minden élethelyzetemben, a nehéz napokon is, a fájó napokon is... úgy, ahogy Te szeretnéd, úgy formálódjon át a bensőm, és olyanná legyek.

És az a vágyam, Uram, és kérem Tőled, hogy mindennel szerelj fel, minden alkalmassággal, képességgel, erővel, eszközzel, ajándékkal, lehetőséggel, ami Tőled van, hogy BETÖLTSEM a Te mennyei tervedet, minden nap... köszönöm, amit már megadtál, az új és győztes életet, a feltámadás erejét, a mennyből való megáldást, minden szellemi áldással, a Krisztus Jézusban, és a jó ajándékokat, amiket felfedezhetek... és kérem, Uram, kérem a Te erődet, a mindennapokban, a harci helyzetekben, és a bölcsességet, a vezetést, hogy lássam, hogy tudjam, és hatalommal meg is tegyem, amit Te szeretnél. Ámen.

LERÖGZÍTÉS:

Uram, nincs más út, nem tudok és nem akarok, Veled járok, és LEGYEN MEG a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt, a földön is, az én életemben is, és a Gyülekezetben is, a Te szentjeid életében is, legyen meg, mint a mennyben, úgy itt a földön is... és ÁLTALUNK is, itt, körülöttünk, ahogy Te akartad, és akarod, Uram. Ámen.

OLVASMÁNY:

Az idézett igeversek (Titus 2, 11-14. Róma 14, 7-9. Efézus 2, 8-10. Márk 8, 34-38.) erről az életről szólnak. És az Úr Jézus szavai a János 10-ben, az Ő JUHAIRÓL, és arról, amit Ő tesz értük, és amilyen életre elhívja őket. Nézd meg, ahogy Saulus átadja magát erre az életre, az Apcsel 9-ben, és ahogy erről az életről beszél a Filippi 2-3 részeiben. S a 2Timótheus 4-ben is.

Kihez mehetnénk, Uram, ha nem Hozzád? Köszönöm mérhetetlen türelmedet, szeretetedet, hívásodat, és azt, ahogy velünk vagy. Ámen.