Gondolsz rá, hogy a fáraó leánya azért nevelhette fel Mózest, aki később kiszabadította (az Úrral) Izráel népét a fogságból, mert:
a./ Volt egy gyermekét szerető, bátor édesanya (és persze apa is, aki ott állt felesége bátor döntései mellett).
b./ A kényszerhelyzetben (a megszületett fiúgyermekeket a Nílusba kellett dobni) nem azt tette, amit a gyilkos rendelkezés elvárt tőle, hanem megkereste a megoldást... legalább az első lépését. S ládikában (Mózeskosárban) tette vízre a gyermeket. A sás közé, hogy a víz ne vihesse el.
c./ Volt egy bátor kislány is, aki nem tágította vízre tett kosárkától, hogy lássa, hogy alakul tovább a helyzet. Készenlétben állt – mert az Úrral járt, és az Úrral, mi mindig készenlétben állva járunk...
d./ Megjött az ötlet, amikor ott volt az ideje. Amikor a fáraó leánya fürödni jött pontosan erre a helyre (nem véletlen talán, hogy pont ide tették le a ládikát a sás közé), s meglátta a gyermeket szállító eszközt, kihozatta, és ahogy kinyitotta, egy síró kisfiút látott. S megindult a szíve. Ez is az Úr csodája. Az időzítés is. És az is, hogy megjött az ötlet, és Miriám felajánlotta, hogy hoz egy szoptatós dajkát a babához... S pont az édesanyát hívta el.
Az egész történet mennyei. A menny gondoskodásáról szól, és arról, hogy mennyire bekapcsolja az Úr a bátrakat, azokat, akik készségesek Vele járni, és hallgatnak Rá. Mennyire bekapcsolja megmentő terveibe, és mennyire jó ötleteket tud adni a megfelelő pillanatokban. Összekapcsolja a szükséghelyzetet a megoldással.
Uram, köszönöm, hogy ma is ugyanígy élünk. És köszönöm, hogy ma is megadod a megoldásokat. Mindazoknak, akik nem akarják a kényszerítő körülményeket véglegesnek elfogadni, és nem akarják megadni magukat az ördög gyilkos szándékainak, hanem harcolnak a jóért, a tisztaságért, az életért, a megoldásokért, és megnyerik lépésről-lépésre ezeket. Köszönöm, hogy Te nem változtál, sőt, egyre inkább megismerhetünk, egyre inkább Rád bízhatjuk magunkat, mi is, most, itt, a mi időnkben, ezekben a kegyetlen, kemény, fenyegető utolsó időkben. Veled, Úr Jézus, mindezekben diadalmaskodunk - ahogy a Te Igéd mondja. Mindezekben. Ámen.
„De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.” 1Korinthus 15, 57-58