Biblia

-Róma 15,13-al kezdtünk. Áldásként is, de a tényeket megragadó, lerögzítő imádságként is átvettük ezt az Igét. Utána vettük a Róma 15 verseit, ameddig eljutottunk.
--A múlt héten az igetanuló Hf a Róma 15,4-5 volt, s a Róma 15,13. Most pedig egy másikat adtam fel, a Róma 15,17-19 verseit. 🙂
Itt vannak a jegyzetek:
Róm 15:13 A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.

A samáriai asszonnyal való beszélgetés. Jn 4,1-42. 🙂
--Ó, ez nagyon izgalmas volt. Végigolvastuk, és átbeszéltük, közösen.

--Először átnéztük, MIÉRT, és HOGYAN jött el az Úr Jézus, és megláttuk, hogy HOGYAN töltötte be az Ő küldetését. Mi mindent TETT, és ezek a mi életünkben hogyan lehetnek ott. 🙂
--Utána pedig amennyi időnk maradt, a Jn 4-ből megnéztük, hogy HOGYAN evangélizált az Úr Jézus egy-egy ilyen "váratlan" helyzetben, ahol az Ő szeretetének, és a mennyei üzenetnek kellett kibontakoznia. 🙂
Most pedig átnézhetjük, mi mindennel találkoztunk ezen a bibliaiskolai tanulmányozáson:
1./ Mk 1,1 - az Úr Jézus az Isten Fia.

Róma 14,7-től a Róma 15,16-ig. 🙂
--Ismételtünk.
--Utána folytattuk egyre gazdagabban.
--Házi feladatként igetanulás vár ránk: Róma 15,4-5 és Róma 15,13. 🙂
--Itt a jegyzet a Róma 14,10-től:
Róm 14:10 Te pedig miért kárhoztatod (krinó) a te atyádfiát? Avagy te is miért veted (exoutheneó – semmibe vesz, megvet, lenéz, nem vesz tudomást róla, megutál, elutasít LXX) meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé.
a./ TÉNY: Ott fogunk állni mindannyian.
--Kivétel nélkül.
--És a BÍRÓNK Jézus Krisztus lesz.

--Téma: a "SZÓ" 🙂
--Az eddigi témakörök:
1./ Az ÚT - amilyen utat bejárnak az emberek általában, mire az Úr Jézushoz jutnak, mire megszületik bennük a döntés... a "FOLYAMAT", amit látnunk kell... s a "visszatartó erők", az "ellenállások", amiken az emberek átmennek Istenhez közeledő útjuk során... 🙂

Kapcsolatok 🙂
--Ezek a bibliaiskolai tanítások a személyes evangélizációról szólnak.
--A témáink eddig a következők voltak:
1./ ÚT az Úr Jézus felé... vagyis, milyen úton mennek végig az emberek általában, mire megismerik Őt.
2./ GONDOLKODÁSMÓD - ahogy látjuk a meg nem tért embereket, ahogy az Úr Jézus látta őket.
3./ Ez a mostani: KAPCSOLAT... 🙂
A./ Ő kapcsolatra talált ki bennünket, nem „antiszociálisra” nevelt, és nem elszigeteltre, magunkban élőnek, hanem kapcsolatokban gondolkodónak, tájékozódónak, élőnek talált ki.
--A kapcsolatoknak vannak törvényszerűségei.

II./ LÁTÁSMÓD
Alapkiindulás:
Ő ebben is MÁS volt: hogy látott, hogyan állt hozzá az emberekhez, a dolgokhoz, a hírekhez, a folyamatokhoz... mi ezt TANULJUK Tőle.
Egy-egy találkozáskor, egy-egy helyzetben, MIT lát az Úr Jézus? Mit láthatunk meg mi is?
Néhány példa:
--Mit láttak az emberek, mit látott Jézus: Máté a vámszedő életében, Zákeusban, a fővámszedőben, a Samáriai asszonyban, Nikodémusban, a gazdag ifjúban?
--Mit láthatott az Úr Jézus a sokaságon, a Mt 9,36-ban?

A személyes evangélizáció izgalmas kérdései... "neuralgikus pontjai". 🙂
1./ Átnéztük röviden, eddig miről volt szó:
a./ A "FOLYAMAT", ahogy az ember Isten közelébe kerül, s döntés elé jut, és végül dönt a Mindenható Isten, a Megváltó Úr mellett. Ennek a folyamatnak az akadályai, ahol az emberek megkeményednek, ellenállás alakul ki bennük az Úrnak való életátadással szemben. S ezeknek az ellenállásoknak a feloldása, fellazítása, hogy MÉGIS tovább mehessen a (megmentés) folyamat(a). 🙂

Róma 14,4-9. 🙂
--Rövid ismétlés az előzőekből - 1-3. vers.
Róm 14:4 "Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon." 🙂
a./ Valójában itt egy példa áll – aminek középpontjában nem más van, mint a TULAJDONVISZONYOK...
--Az Úr a GAZDA. (Pál Jézus Krisztus „rabszolgája” – Róma 1,1. Gal 1,10. Tit 1,1. Jakab is – Jak 1,1. Péter is – 2Pét 1,1. Júdás is – Júd 1,1. Mi is - 1Kor 7,22.)

Róm 14:1 A hitben erőtelent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit.
Ezek szerint VAN „hitben erőtlen”.
a./ TÉNY
b./ NEM ítélkezésre – lekezelésre – való.
c./ Az útmutatás: a befogadás.
--Hova mehetne, itt van otthon.
--Ne érezze magát kilógónak („klikken kívülinek”).
--Az egész világ klikkekről szól és megvetésről, versenyről.
d./ Meg van a kísértés, hogy legyen lenézés (hogy lenézés legyen az ilyen helyzetekből) és elvárás legyen („az én igazságomat fogadd el”).