Egy különleges nap... (1) Tamás...
Már júliusban kérte a testvére, Mari, hogy látogassam meg Tamást, az öccsét.
-- Tamás már a második stroke-ot kapta, és nagyon csúnyán beszélt, vad, kemény, durva volt. De ők imádkoztak érte, tudatosan megtörték a gonosz munkáit felette, Szentlélek által végigvették az összes rá támadó gonosz erőt, lépésről-lépésre lerombolták Jézus nevében a gonosz munkáit, és Mari örömmel újságolta, hogy most már úgy tűnik, Tamás kész lenne a beszélgetésre is.
-- A látogatásra végül három héttel ez előtt került sor. Mindjárt az első találkozáskor imádkoztunk is együtt. Egyszerűen kinyílt előttünk a múlt, s az, ahogy az Úr Jézus beleszólt Tamás életébe. Ő úgy emlékszik vissza, hogy a betegsége óta kezdett változni. Nagyon jó beszélgetés volt. Nagyon. Mindketten így értékeltük.
-- Múlt héten ismét eljöttem hozzá. Egyszerűen nem lehetett nem menni. Pedig az volt a hír, hogy alkalmatlan az idő, gyógytornász jön hozzá, testvére nem is jött, másik kórházban volt látogatási feladata... de én nem tudtam nem menni. Mennem kellett. Úgyhogy mentem is.
-- Ez a találkozás nagyon különleges volt. Visszatekintettünk a rég múltra, a bűnökre is, Tamás életében, azokra a dolgokra, amiken már nem lehet változtatni, de amik belejátszottak abba a helyzetbe, amiben most van. Mindvégig a Megváltó állt a középpontban, a megváltás, Isten mérhetetlen szeretete és az, hogy Ő jövőt készít. Így szembesültünk a múlttal.
-- Jó két órát voltam ott, s még Igét is olvastunk. Az 1Péter 1, 1-3 volt előttünk.
"Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, (itt beszéltünk a szentségről, arról, amit a Szentlélek végez el az életünkben), engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen." (1Péter 1, 2.)
-- Rákérdeztem: Mire is vagyunk kiválasztva? Engedelmességre... jött a válasz, teljes meggyőződéssel. (Tudod, mit jelent ez nekem? Megerősítést arra nézve, hogy tudja, ki az Úr, és mit jelent, hogy Ő Úr... vagyis: megmondhatja, mi helyes, mit kell tenni, és mi az, ami nem helyes, amitől tartózkodni kell...)
-- És még mire vagyunk kiválasztva? - kérdeztem tovább.
A Jézus Krisztus vérével való meghintésre - és itt a bűnbocsánatról, a kereszthalálról, a váltságdíjról beszélgettünk. Érted ezt? Teljes tisztasággal ott állt előttünk az Evangélium.
"Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az Ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által." (1Péter 1, 3.)
-- Húú, itt az újjászületés üzenete! Erről is beszéltünk az Ige alapján. (Persze, ilyenkor a kulcsvers a János 1, 12-13. Az, hogy az újjászületéshez vezető út, hogy Jézus Krisztust befogadjuk... hiszünk az Ő nevében.)
-- És még megkérdeztem: Mire szült újonnan bennünket?
Hát Élő reménységre... vagyis arra, hogy "jó lesz", hogy van jövő, hogy Vele át lehet élni mindent, Vele lehet győzni, és Ő itt marad velünk minden nap, a világ végezetéig, és mi pedig Ővele leszünk, itt, ameddig itt élünk, és utána mindenkor, az örökkévalóság másik oldalán!
Nagyon jó üzenet volt.
-- Alig tudtam eljönni. De ebédidőkor el kellett. Mindazáltal megbeszéltük - Tamás kérdezett rá - hogy legközelebb hozok úrvacsorát is.
-- Az öröm hatalmas volt. Nem csak bennem.
Ma került sor a harmadik látogatásra.
-- Megint nem volt túl alkalmas. Orrfolyás, némi köhögés, néha trüsszögés... hát, nem épp látogatásra alkalmas állapot. De megint úgy voltam, hogy lehetetlen, hogy ne mennék el.
-- Fel a maszkot, mint a régi covidos időkben, és be a helyszínre, mert ott várnak, és mert az Úr nagyon akar ott végezni valamit. S végzett is.
-- Ma még részletesebben beszéltünk a múltról, és arról, hogy hogyan bánjunk el vele. A kapcsolati zűrökről is, hogyan lehet felépíteni a kapcsolatokat, amiket az ember lerombolt, és az imádság erejéről, amikor az Úr mégis tud végezni valamit ott, ahol már-már lehetetlen lenne...
-- Nagyon konkrétan megbeszéltük, egy-egy helyzetben mi a helyes, mi nem, hogyan szóljunk, hogy viselkedjünk, hogy a jövőt építsük, és mi az, amitől biztos, hogy tartózkodunk. Teljes megegyezésben voltunk e tekintetben, mindvégig. Igazán csodálom az Urat, Aki ilyen nyitott szívet teremtett, és ennyire készségessé tette Tamást a jóra.
-- Elmeséltem, én hogyan születtem újjá. Láttam a szemén, hogy nagyon megérintette... mondta is. Megkérdeztem, szeretne-e ő is. Igen. Elmondtam, mit lehet ehhez tenni: Úrnak és Megváltónak elfogadni s kimondani az Úr Jézust, megnyitni a szívünket, befogadni Őt, és tudatosan odaadni Neki az életünket. Erre vágysz, Tamás? Igen. Megtegyük? Igen.
-- És megtettük. Nem röviden, hanem hosszan. Ahogy az Úr vezetett. Imádságban. Megszólítottuk a Megváltót. Úrnak mondtuk ki. Odaszántuk magunkat a teljes engedelmességre. Amit mond, azt tesszük. Ő mondhatja, mert Ő az Úr. És mint Megváltót is megszólítottuk. Kértük a bűnbocsánatot. Mindenre. Amiről előtte csak beszéltünk. És kértük az erőt, hogy győzelem legyen a bűn felett. Befogadtuk Őt, behívtuk, és kimondtuk, hogy megtörtént, megköszöntük. Csodálatos volt. Mennyei. (A másik bácsi, aki ott sudokuzik, már a harmadik látogatás óta, csöndben van ilyenkor. De jó a füle. A múltkor, amikor megkérdeztem, megáldhatom-e, mielőtt elmegyek, kifejezetten húzódozott tőlem - gyorsan visszakoztam, nehogy feszélyezetten érezze magát. De most, mielőtt elmentem, valami mást láttam a szemében... no, ha az Úr megsegít, és élünk, legközelebb lehet, hogy kicsit tudunk vele is beszélgetni.)
--Egy biztos: Tamás befogadta az Úr Jézust. És még - megbeszéltük - nem vettünk úrvacsorát, mert feleségével is megosztja, ami történt vele, és amit kell, elmond neki, és amit kell, kér tőle is... (megígértem, hogy ha szükséges, vagy ha készséges rá a házastársa, szívesen beszélgetek vele is, vagy velük, hármasban).
Uram, köszönöm, amit Te magad végeztél el. A Te csodáddal. A szívek megnyílását. A változást. Belül. Te mentél elöl, mi csak jöttünk Utánad.
Köszönöm, amit megtettél az imádságok útján. Már előre. Felszabadítottad a területet. A gonoszt megkötözted, hogy Tamás kiszabadulhasson a fogságából. Hatalmas vagy, Uram, hatalmas, minden munkáddal együtt. Ahogy Te vezetted a háttérben imádkozókat, ahogy eléjük hoztad a megkötözöttségek területeit, a gonosz erejének megtörését, az ördög megkötözését és kivetését.
Köszönöm, hogy Te vagy a Győztes, és ezt a győzelmet Te mutattad meg most is.
Köszönöm az új életet, a tisztaságot, a jövőkészítést, ami a Te munkád... és a megmentést minden területen.
Köszönöm a fizikait is, amit kértünk és most is kérek, hogy tedd teljessé Tamás életében. Végezd el, kérlek, csodálatos módon. Jöjjön a rehabilitáció, a mennyei helyreállítás, a Te csodáddal. Ámen.
2023. 11. 25.