Bölcsek a jóban...
Ez a kettő együtt jár - bölcsek legyünk a jóban (amit Isten helyzetről-helyzetre előkészít, mint jó cselekedeteket, vagyis, mint amit mi választhatunk, és betölthetünk az Ő tervéből), és ártatlanok legyünk a rosszban.
-- Ki-ki eldönti, min jártatja elméjét.
-- Ki-ki dönt, hogy miben akar "jártas lenni", vagyis felkészült, tapasztalt.
-- Ha a gonoszságot akarod "megismerni" (bármilyen indítékkal), akkor a bölcsesség a jóban távol marad tőled, vagy elkezd eltávolodni.
-- Ha azon jártatod az eszedet, hogy bölcs legyél a jóban (hogyan tudsz a lehető legjobban kivitelezni dolgokat, mégis megvalósítani, bár sok rossz támad ellene, kéred, várod a mennyei bölcsességet e területen), akkor növekedni fogsz benne
Ez is lehet célkitűzésed: "Én növekedni akarok abban, hogy hogyan vigyem előre a jót, amit felismertem, hogy Istentől való, egy-egy helyzetben, egy-egy területen, és kívánom a bölcsességet Istentől, hogyan tudnám véghez vinni, jóllehet sok az akadály a Jó kibontakozása előtt."
-- Ha ez lesz a célkitűzés, növekedni fogsz a bölcsességben Istentől, mert Ő ad mindenkinek bölcsességet, aki kéri Tőle.
-- És egyre inkább kívánatos lesz a benned való bölcsesség, és mások ki akarják majd merni azt, mint vizet a kút mélyéről, vagy a forrásból. Istentől való ajándék ez - és benne van a mennyei gondoskodásban, amivel az Úr Jézusban meg lettél ajándékozva. A tiéd ez már potenciálisan... de rajtad áll, mennyit merítesz belőle, mennyire jár majd át téged
"Aki az Ő tulajdon Fiának nem kedvezett, mimódon ne ajándékozna Vele együtt mindent, minékünk?" (Róma 8, 32.)
"Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban." (Róma 16, 19.)