CSODA A MI NAPJAINKBAN...
"És Péter magához térve mondta: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az Ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától." (Apcsel 12, 11.)
-- Ami történt vele, az valóságos volt.
-- Emberileg "nem reális", de mégis teljesen valóságos.
-- Péter átélte, fizikailag benne volt, de mégis, annyira hihetetlen volt számára, hogy azt hitte, ez valami álom, vagy látomás... de nem valóság.
-- Amikor már kint találta magát a börtönből, a város egyik utcáján, akkor jött rá, hogy megtörtént ténylegesen. Az Úr megszabadította őt.
-- Előtte az elfogatás, a börtönben töltött napok, a láncok, az őrszemélyzet, akik között ott kellett ülnie, megkötözve két lánccal... ez tűnt valóságnak. Ahogy valóság is volt.
-- De az angyal, ahogy felébresztette, ahogy kivezette az őrök között, akik nem eszméltek fel a hangokra és az eseményekre... a világosság, ami fénylett a börtönben... az angyal hangja, aki megszólította őt, hogy öltözzön és kövesse őt... ez nem tűnt valóságnak. Pedig ez is valóságos volt. Csak szokatlan. Váratlan. Amire nem készült fel Péter. De mégis: ez ugyanúgy valóság volt.
Mi volt a háttérben?
-- A gyülekezet imádsága. Az is valóságos volt. Éjjel-nappal, szüntelen imádkoztak. Váltották egymást, de mindig voltak, akik átvették a stafétát. S az imádság így folyamatos volt.
-- Az Úr imameghallgatása, az Ő csodája, beavatkozása is valóságos volt. Csak felülhaladta az elgondolásokat. De ettől még valóságos.
-- És Péter szabad volt.
-- És felismerte egy ponton, hogy "az Úr megtette!".
Mi is így vagyunk, sokszor.
Az imádság, s a hit az imádság által, s az Úr, Aki imameghallgató, elvégzi a munkát, az akadályokat eltünteti előlünk, a lehetetlent lehetségessé teszi, ami nem tűnik reálisnak, valóságossá lesz. Ez a csoda, ami együtt munkálkodik az odaszánt hűségesekkel, az Úr tanítványaival.
A menny, a földön, a készségesek várakozása és a menny beavatkozása találkoznak.
Uram, köszönöm. Köszönöm a Te csodáidat, a mennyei beavatkozást, amiért kiáltunk, amit várunk, és amire szükségünk van, mert Nélküled nem megy végbe semmi…