A "VAS NAPJA" - IMÁDSÁG ÉS SZELLEMI HARC (BÖJT/21)
Gondolsz rá, hogy az imádság lehetősége, annak minden formájával, örökségedhez tartozik? Kaptad, bevontak, teheted, és van jelentősége!
"Dicsérjék az Ő nevét tánccal. Dobbal és hárfával zengjenek Neki. 4 Mert kedveli az Úr az Ő népét, a szenvedőket szabadulással dicsőíti meg. 5 Vigadozzanak a kegyesek tisztességben, ujjongjanak nyugvó helyükön. 6 Isten-dicsőítés legyen torkukban, kétélű fegyver kezeikben." (Zsoltárok 149, 3-6.)
-- A megváltottak örömmel élhetnek, Jézussal.
-- A megváltás öröme és az Úr Jézus dicsőítése összekapcsolódik.
-- A dicsőítés, a Vele való élet azzal jár, hogy az Ő szabadítása közel jön hozzánk. Az Ő dicsősége látszik meg rajtunk ebben. Amilyen Ő, ez lesz nyilvánvalóvá, amikor végbe megy a gyógyulás, egy-egy kapu kinyílása, az Ő gondoskodása, a felszabadulás, a mennyei megoldás. Ez az Ő dicsősége - ami a szabadításban meglátszik.
-- Az életünket betölti a Vele való ujjongás.
-- Dicsőítjük Őt, és ellene állunk az ördögnek, és elfut tőlünk. A sötétség erői lelepleződnek, az Isten Igéje megerősít a jóra, és megszabadít a gonosztól. "Ha ti megmaradtok az én beszédemben (IGE), bizonnyal az én tanítványaim vagytok. És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." (János 8, 31-32.)
Felmérjük, hogy sokszor, amikor emberekkel kerülünk konfliktusba, vagy zárt ajtókba ütközünk, vagy akadályozás merül fel Isten munkájával szemben, vagy hátunk mögött gonoszságokat beszélnek vagy tesznek emberek, valójában "nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei (szellemei, erői) ellen, melyek a magasságban vannak". („Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért,”Efézus 6, 10-18.)
-- Nem emberekre leszünk dühösek, nem engedünk a bosszú gondolatoknak, sem a méltatlankodásnak, hanem felmérjük, a gonoszság erői próbálkoznak - és ellenük szellemi fegyverzettel lépünk fel.
-- A szellemi fegyvereink "erősek, az Istennek, erősségek lerontására". („Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak; ”2Korinthus 10, 3-5.)
-- Ezek a fegyvereink az imádság minden fajtája, a böjt (milyen jó, hogy pont egy ilyen időszakban vagyunk), az Isten Igéje, és az, amit az Úr mutat, hogy tegyünk meg a hit által, mint "jelképes cselekedeteket", a hit cselekedeteit...
A háttérben pedig ezek állnak: szereted az Urat, az Övé az életed, odaszántad magad Neki, Vele jársz, figyelsz vezetésére, engedelmes vagy Őfelé, szavaidat őrzöd, ügyelsz gondolataidra, nem adod meg magad az ellenség kísértéseinek és bénító vagy csábító munkáinak, szereted az Igét, adod magad az Igére, hagyod, hogy dolgozzon benned az Ige, megerősödsz az Igében, átjárhat az Ige, forgatod magadban az Igét, megalázod magad, rendezed a bűneidet, nem engedsz fennmaradni semmit, ami Istentől elválaszthatna téged (amire a Szentlélek rámutat).
--Így az Úrnak erőteljes harcosa vagy és az ördögnek - a sötétség munkáinak veszedelmes ellenfele. "Írtam nektek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten Igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek (legyőztétek, legyőzve tartjátok) a gonoszt". (1János 2, 14.)
"És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért - és az ő életüket nem kímélték mind halálig." (Jelenések 12, 11.)
-- Ez itt az Isten népéről szól, akikért Ő "önmagát adta, hogy megváltsa őket minden hamisságtól, és tisztítson Önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt". (Titusz 2, 14.)
-- Az Isten népének gonosz feletti győzelméről, amiben ott "a Bárány vére" - a megváltás, az Úr Jézus Krisztus győzelme, Aki lefegyverezte az ellenséget („Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban. ”Kolossé 2, 15) és ott van a szó, amit kimond ez a nép, ahogy a beszédét használja. Teli Isten Igéjével, mint "kétélű karddal", szemben az ördöggel, aki így megfutamodik („Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.” Jakab 4, 7-8.). És ott van mögötte az odaszánás, a teljes átadás, a 100%, amiben ez a nép jár, visszavonás nélkül, Jézussal. Odaszánják testüket (és ezzel mindazt, ami vele együtt jár, idejüket, lehetőségeiket, kapcsolataikat, életük teljességét) "élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint az ő 'okos' - logikus - istentiszteletüket" („Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Róma 12, 1-2.)
-- Ezen az alapon imádkozunk. Az imádság minden fajtájával: a hálaadással és dicsőítéssel, a kéréssel, a könyörgéssel, az esedezéssel, a "várakozás imádságával", az "egyeztetett hit imádságával", az Ige kimondásával, a hatalomvétel imádságával, a kijelentéssel - lerögzítéssel - és kinyilvánítással, a megkötözéssel és a feloldással, a parancsolással, a prófétai szóval, a Szentlélek vezetése alapján.
Ez a mi nagy lehetőségünk.
-- Tanuljuk. Ahogy tesszük, s ahogy közben figyelünk a Szentlélekre.
-- Mindig hatalmas dolog, ha nem egyedül kell tennünk, hanem együtt tehetjük a testvérekkel. (Ebben növekedés van, Isten megismerése, ahogy összekapcsolódunk Őelőtte, az Ő vezetésében, az Ő keresésében imádságban.)
HÁLAADÁS:
Úr Jézus, köszönjük a mennyei bevonást, hogy bekapcsolsz a Te munkádba, imádságaink által.
Köszönjük, hogy tanítasz, vezetsz, megláttatod a lehetőségeket, és ahogy ott állunk, várakozva Rád, hogy Te cselekedj, soha nem hagysz magunkra bennünket - velünk vagy minden nap a világ végezetéig... az imádságban is. Ámen.
KÉRÉS:
Kérünk, Urunk, kérünk a mennyei tovább vezetésre, arra, hogy taníts, ahogy tesszük, mert adjuk magunkat, készen állunk imádkozni, Veled végigharcolni a helyzeteket, szellemi harccal, és adjuk magunkat, hogy ami gonosz, ami rossz, az ne tudjon megmaradni, hanem "lebukjon", felszínre jöjjön, megerőtlenüljön, semmivé legyen, megszűnjön zavarni, akadályozni, rombolni és kirabolni.
De szükségünk van a Te vezetésedre, megerősítésedre, Szentlelkedre, a Szent Szellem EREJÉRE, hogy abban a hatalomban, amivel felhatalmaztad a Te szent népedet, JÁRNI tudjunk, az imádság frontján is.
Te bevontál, hívsz, hogy a böjttel összekapcsolódjon az imádság, köszönjük, hogy vezetsz, mi adjuk magunkat, TE VÉGEZD el a Te munkádat, mindeközben, és TANÍTS, hogy mit tegyünk, hogyan tegyük, és mi az, amit Te akarsz közben tenni... amit lerögzítsünk, kimondjunk, amiben gyakoroljuk a hatalmat, amire felhatalmaztál bennünket... taníts, Urunk, vigyél tovább, erősíts meg a jóra, hogy VÉGEZNI tudjuk a Te munkádat az imádság és a szellemi harc frontján is. Ámen.
BIZTONSÁG:
Köszönjük az Igét, hogy Te lefegyverezted a gonoszság erőit, hogy a Te nevedben hatalom van, hogy a Te véred győztessé tesz, hogy a kimondott szó, az Ige fölé helyez bennünket az ellenség gonosz munkáinak, hogy akármi látszik is néha pillanatnyilag, TE VAGY a Győztes, és a Te Igéd, hogy mi MEGÁLLUNK, hűségesen minden akaratodban, és Te ELVÉGZED értünk, most, itt, ebben az időszakban, ahogy elvégezted fenn a kereszten, és ahogy elvégződött a Te győzelmi munkád a feltámadás során is. Ámen.
OLVASMÁNY:
A fent idézett igeversek fejezetei: Efézusi levél 6. fejezet, a 2Korinthus 10. fejezet és az 1János 2. fejezet.
Mi lenne, ha a 112. Zsoltárt elolvasnád, újra és újra ezen a mai napon, és "vennéd, mint fegyvert", és a lerögzítés imádságával másokkal kapcsolatban is kimondanád (akiket az Úr a szívedre helyez)?
Efézusi levél 6.
1. Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz.
2. Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (a mi az első parancsolat ígérettel).
3. Hogy jól legyen néked dolgod és hosszú életű légy e földön.
4. Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.
5. Ti szolgák, engedelmesek legyetek a ti test szerint való uraitoknak félelemmel és rettegéssel, szíveteknek egyenességében, mint a Krisztusnak;
6. Nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, cselekedvén az Istennek akaratját lélekből,
7. Jó akarattal, mint a kik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek;
8. Tudván, hogy kiki a mi jót cselekszik, azt veendi az Úrtól, akár szolga legyen, akár szabados.
9. Ti is urak, ugyanazt cselekedjétek ő velök, elhegyván a fenyegetést; tudván, hogy a ti Uratok is mennyben van, és személyválogatás nincsen Ő nála.
10. Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.
11. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.
12. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.
13. Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok.
14. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába,
15. És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével;
16. Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok;
17. Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde:
18. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért,
19. Én érettem is, hogy adassék nékem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ösmertessem meg az evangyéliom titkát,
20. A melyért követséget viselek lánczok között; hogy bátran szóljak arról, a miképen kell szólanom.
21. Hogy pedig ti is megtudjátok dolgaimat, hogy mit cselekeszem, mindent megismertet veletek Tikhikus, a szeretett atyafi és hív szolga az Úrban;
22. Kit éppen azért küldöttem hozzátok, hogy megismerjétek a mi dolgainkat, és megvígasztalja a ti szíveteket.
23. Békesség az atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól!
24. A kegyelem legyen mindazokkal, a kik szeretik a mi Urunk Jézus Krisztust romlatlanságban. Ámen.
2Korinthus 10.
1. Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére és engedelmességére, a ki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok;
2. Kérlek pedig, hogy a mikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, a melylyel úgy gondolom bátor lehetek némelyekkel szemben, a kik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk.
3. Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk.
4. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására;
5. Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
6. És készen állván megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességtek.
7. A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy a mint ő maga a Krisztusé, azonképen mi is a Krisztuséi vagyunk.
8. Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem is a mi hatalmunkkal, a melyet az Úr a ti építéstekre és nem megrontásotokra adott, én nem vallok szégyent;
9. Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztgetnélek a leveleim által.
10. Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és kemények; de a maga jelenvolta erőtelen, és beszéde silány.
11. Gondolja meg azt, a ki ilyen, hogy a milyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok leszünk, ha megjelenünk, cselekedetben is.
12. Mert nem merjük magunkat azokhoz számítani, vagy hasonlítani, a kik magukat ajánlják; de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekesznek.
13. De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama mérőzsinór mértéke szerint, a melyet Isten adott nékünk mértékül, hogy hozzátok is elérjünk.
14. Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangyéliomával.
15. A kik nem dicsekeszünk mértéktelenül mások munkájával, de reméljük, hogy hitetek megnőttével nagyokká leszünk köztetek a mi mérőzsinórunk szerint bőségesen.
16. Hogy rajtatok túl is hirdessük az evangyéliomot, nem dicsekedvén más mértéke szerint a készszel.
17. A ki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.
18. Mert nem az a kipróbált, a ki magát ajánlja, hanem a kit az Úr ajánl.
1János 2.
1. Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
2. És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
3. És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
4. A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
5. A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;
6. A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt.
7. Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
8. Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
9. A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
10. A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
11. A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.
12. Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért.
13. Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyőztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát.
14. Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.
15. Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
16. mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.
17. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
18. Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.
19. Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.
20. És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.
21. Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság.
22. Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
23. Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.
24. A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
25. És az az ígéret, a melyet ő ígért nékünk: az örök élet.
26. Ezeket írtam néktek azok felől, a kik elhitetnek titeket.
27. És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne.
28. És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.
29. Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tőle született.
112. Zsoltárt
1. Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
2. Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
3. Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
4. Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
5. Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
6. Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
7. Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
8. Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
9. Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
10. Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.