Nem mindegy hogyan... 2

NEM MINDEGY, HOGYAN... (2)

Ahogy a szomorú példákat végigsoroltam magamban, eszembe jutott egy harcos, Isten országából, egy távoli városból, aki nem adta fel, nem hagyta félbe, nem mondta, hogy "eddig én csináltam - csinálja most más", hanem hűségesen kitart harci álláspontján (nem könnyű hely), és végzi tovább, amit az Úr rábízott, sokak áldására. Igazából már több mint húsz éve... (OBM)

-- Az Úr tanítja, hogy a példát mindig lássam, tartsam a szemem előtt, és erősítsem magamban is, mert Ő az, Aki előhozza, megerősíti, és ott tartja... sokak biztatására és Országa megmentő munkájának végzésére

-- Aki a dolgokon, példákon tartja a szemét, nehezebben veszíti el az egyensúlyt, és nagyobb a valószínűsége, hogy irányba fog haladni

Imádkozni kéréssel is imádkozunk, könyörgünk is, és lerögzítő imádsággal is, mindenféle rossz ellenében - de ugyanakkor hálaadó szóval is "áldozunk" (ahogy Jónás mondta imádságában, Jónás 3.), és dicsőítjük a mi Urunkat, mert Ő hűséges, és jó, és soha nem hagyja abba a megmentő munkát, a jót, amit Ő kezdett el és tesz teljessé. Ámen.

"Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert aki kér, az MIND kap, és aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyittatik." (Máté 7, 7-8.)

 

Jónás 3

1.  És lőn az Úrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván:

2.  Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked.

3.  És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld.

4.  És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!

5.  A niniveiek pedig hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének.

6.  És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba.

7.  És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak!

8.  Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg kiki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, a mely az ő kezökben van!

9.  Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!

10.  És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.