Imádság ma
Uram, kérem a mennyei rugalmasságot. A szabadságot, hogy se önzés, emberi elképzelés, berögzültség, se pedig vallásos önigazultság, vagy okoskodás, fontoskodás ne tudja elfedni a Te bölcs útmutatásodat, hogy helyzetről-helyzetre azt tegyem, ami bölcs, és ami Tőled való, és akkor is megmaradjak abban, amit Te szeretnél, amit Te munkálsz, ha sok minden mondana is ellene. Ez a vágyam, Uram, erre vágyom, ezt kérem a mai napra is.
Bölcs lenni a jóban, Uram, bölcsesség abban, ahogy a jót, a Te általad elkészített, előre elgondolt és megtervezett jót felismerjem és megragadjam, kivitelezzem, szemben a sok gonoszsággal, ami az ellenségtől oda akarna jönni... minden akadályozás ellenében is a jót, amit Te elkészítettél, mostanra, erre a napra, e nap helyzeteire. Ámen.
"Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban." (Róma 16, 19.)
-- Gondolsz rá, hogy ez is egy terület, egy harci front az életünkben, hogy bölccsé legyünk a jóban, és ártatlanok a gonoszságban?
-- Megőrizzük magunkat mennyei gondolkodásmódban, vagyis ide kötjük magunkat, szemben a gonoszsággal, a "rosszban való járatossággal".
Uram, én ezt akarom, őrizni magamat - Szentlélek által, hallgatva a Te Igédre - abban, hogy bölcs legyek a jóban, és ártatlan a rosszban... inkább rácsodálkozzak arra, hogy hogyan is lehet ennyire gonoszul beszélni, mint felkészült lenni a gonoszságban, és visszavágni, ugyanúgy, ahogy odacsaptak...nem, Uram, én azt akarom, hogy inkább lecsillapítani tudjam a haragot, és ne előidézni. Ámen.