A radikális mennyei beavatkozások napja (105)
Tegnap Eszter könyvéből osztott meg üzenetet Anna az istentiszteleten. Szerettem hallgatni.
1./ Az a fordulat, amit az Úr behozott a két lakoma között, (a 6. fejezetben) mennyei beavatkozás volt.
a./ Egy éjjel, a király nem tud aludni, és felolvastat a krónikák feljegyzéseiből.
-- Amikor a felolvasók "történetesen" rátalálnak Márdokeus önzetlen és hűséges tettére, a király hirtelen rákérdez: vajon kapott Márdokeus az életmentő cselekedetéért bármi jutalmat is? Meghallja, hogy semmit, és meg akarja jutalmazni.
-- Eközben pont Hámán, aki nemrég az uralkodó bizalmába férkőzött, s teli van gonosz indítékkal, vár a jó alkalomra az ajtó előtt, hogy Márdokeust felakasztassa. No, vele jutalmaztatja meg Márdokeust a király.
-- A mi Istenünknek van humora. Ez az idői és személyi egyezés, igazi mennyei humor, és fordulat - amellett, hogy a legjobbkor érkező mennyei beavatkozás és gondoskodás. (Mint, amikor egy évezreddel korábban, Izráel népének későbbi megmentőjét, az akkor még csecsemő Mózest, pont a választott népet elnyomó uralkodó, a fáraó leánya neveli fel az udvarban, kiképezve a későbbi szabadító tetthez szükséges szervezési, közigazgatási ismeretekre és képességekre - 2Mózes 2. fejezet.)
b./ A másik mennyei beavatkozás, ami ott, a háttérben megtörtént, a király szívének visszafordulása volt Eszter királynőhöz, egy nappal korábban.
-- Gyönyörű, korábban nagyon szeretett feleségét, már egy hónapja nem hívatta magához a királyi férj.
-- A gonosz tanácsadó, Hámán, egyre inkább "bűvkörébe vonta" az uralkodót, gondolkodását egyre inkább elkezdte átformálni, megnyerte a rosszra, s ez valahogy kihathatott arra is, hogy feleségétől is elkezdett eltávolodni.
-- A sötét világ hátteréből az ördög befolyása is egyre inkább érvényesült Isten választott népének kiirtására. Az ellenség Hámánt használta fel, aki sorsvetés (jóslás, hamis válaszkeresés) útján jelölte ki a hónapot, amikor szerte a birodalomban, egyidőben le lehet csapni a zsidóságra. (Milyen érdekes, a náci uralom alatt is hasonlóan történt egy-egy megszállt országban a gyilkos közigazgatási szervezés a választott nép kiirtására - mint pl. Dániában). Izráel népe kiszolgáltatottságát az ördög kihasználni igyekezett, s ehhez sötét befolyás alatt álló embereket vett igénybe a királyi udvarból. Ilyen volt az "agági" Hámán, ahogy erről a 4. fejezetben olvashatsz.
-- Ha belegondolsz, az egyiptomi fáraó környezetében is ott voltak a sötétség emberei, a varázslók, akik befolyásuk alatt tartották az ottani uralkodót, aki szintén Izráel népének pusztítására tört. A kiszolgáltatott helyzetet ott is az ördög akarta kihasználni... mint azóta nagyon sokszor a történelem során. Isten az egyetlen, Aki meg tudta őrizni az Ő választott népét... mint itt is, az Eszter könyvében olvashatod.
2./ Az a helyzet-átformáló radikális természetfeletti beavatkozás, amire szükség volt a választott nép megmeneküléséhez, itt, a korai századok kiszolgáltatottságában, az Úr csodája, személyes oltalmazó beavatkozása volt a háttérben.
-- És ez a csoda szorosan összefüggött legalább három fontos dologgal, amit a 4. fejezetben olvasol!
a./ Azzal, hogy amint Márdokeus - a királyhoz hűséges, és Istenét szerető vezető ember az udvarból - meghallotta, hogy mi az ellenség kiirtási terve a választott néppel kapcsolatban, nem fogadta ezt el, mint valami "megváltoztathatatlant", amibe "bele kell törődni"!
-- Isten népe ma is sokszor beletörődik egy-egy gonosz folyamatba, amin keresztül az ellenség próbálja kirabolni és pusztulásba dönteni Isten munkáit, népét, területeit.
-- Ilyen az, amikor a gyerekeinket sodorja el az ellenség őrült irányokba, önzésbe, értelmetlen szokásokba és elbizonytalanodásokba, lázadásba, önsorsrontásba, társadalmi méretekben.
-- Ilyenek azok az ideológiák, ösztönökre ható, övön aluli és hazug "érvekkel" megtámogatott gondolkodásmódok és hozzáállások, amik az embereket elszakítják az Élő Istentől, az Ő tisztaságától és attól, hogy Hozzá ragaszkodjanak (pl. egyházellenességgel, gúnyolódással és vádaskodásokkal tarkított vulgár-ateizmus, a teremtés-ellenesség evolucionista kiindulású gondolkodásmódja, amiből sok ferde ideológia - pl. a gender-ideológia - is fakad).
-- Márdokeus nem adta meg magát a "sorsszerűségnek", nem mondta, hogy "ez elkerülhetetlen", hogy "meg van írva", hogy "ha ez 'Isten akarata', akkor nem tudunk kibújni alóla", ahogy a mostani időben sok keresztényt csap be egy fajta buta "utolsó idős megközelítés"... mintha el kellene szenvedni, hogy az ördög arcul csap, kirabol, leigáz, megfog... nem!
-- Van, amin átmegyünk, de ami az ördög terve, gonosz munkája, az ellen a végsőkig harcolunk, akár életünk árán is... (Jelenések 12, 11.)
-- Szóval, ahogy Márdokeus meghallotta, miről is van szó, prófétai módon meglátta a gonosz tervet, megértette, hogy ő pont most, egyáltalán nem véletlenül van itt, a királyi udvarban, s amit lehet, meg kell tennie annak a gonoszságnak a megakadályozására, ami készülőben van!
-- Megértette, hogy ha ő nem lép, akkor a gonoszság terve úgy fog megvalósulni, mintha ő meg sem hallotta volna. Ha pedig lép, akkor van rá lehetőség, hogy a gonoszság terve meghiúsuljon.
-- Megértette - amit Isten népének ma is meg kell értenie - hogy Ő most pont azért van ebben a helyzetben, pont azért hallotta a gonoszság tervét, hogy az ne mehessen végbe!
-- Te is így vagy. Ha hallod, mit tesz, vagy akar tenni az ördög, legalább "kicsiben", te is tedd meg, amit te megtehetsz ellenében (pl. kapcsolódj be egy mások által szervezett imaláncba, vagy szervezz te is imaláncot a gyermekekért, a tizenévesekért, a nemzeti ébredésért, az eklézsia megújulásáért, az Ige hatalmas elérő munkájáért, a jelekért, csodákért, gyógyulásokért, mennyei beavatkozásokért, hogy a Szentlélek hatalmas erővel kiáradhasson ismét, most, itt, a mai időben az eklézsiában... illetve, tedd meg, amit te magad, a magad körében meg tudsz tenni, "kicsiben", a megmentésért, az ördög tervének ellensúlyozásáért)
-- Márdokeus ezt tette...
-- Ilyen volt a szíve (elkötelezett, tiszta, Istent és az Ő tervét szerető), és ilyen volt a jelleme (rendíthetetlen, a HIT által gondolkodott, reménységet táplált a jövővel kapcsolatban, s arra nézve, hogy az Úr be fog avatkozni népe megmentéséért).
-- Ennek a szívnek és jellemnek megfelelően cselekedett. Így értesítette és kérte fel Eszter királynőt, hogy szóljon királyi férjének, népe érdekében.
b./ A második fontos dolog volt, a történelem formáló csoda hátterében, hogy Eszter királynő megértette, itt, most, nem törődhet magával, személyes sorsával, helyzetének alakulásával. Odaszánásra, százszázalékos odaadásra van szükség!
-- A csodák összefüggnek azzal, hogy Isten számíthat-e egy olyan emberre, akinek igazából nem a maga "boldogulása", előre jutása, "karrierje", vagy személyes "biztonsága" a fontos, hanem az, amit ott, akkor, ő személyesen megtehet az Úr tervének kibontakozásáért? Igen... igen, igen, igen. A csodák, a mennyei, természetfeletti beavatkozások szorosan összefüggnek ezzel
-- Ha visszagondolsz rá, Mózes engedelmességre való készsége volt az első lépés, s ezt követte a tíz csapás, és végül Izráel szabadulása az egyiptomi rabszolgaságból.
-- Vagy, még előtte, az Ószövetségi József hozzáállása és jelleme... Emlékszel? Az ő tisztasága, Istenhez való hűsége és magától értetődő, jövőt formáló s mások javára "bevetett" gondoskodó gondolkodásmódja vezetett ahhoz hogy a fáraó álmának magyarázása kapcsán a megoldást is értelemszerűen előtárja, ahogy ő megértette. S bátor engedelmessége Isten felé, ami igazságszeretetével kapcsolódott össze, teljes természetességgel - "nem én, hanem Isten jelenti ki, ami a fáraó javára van" (így hárította el a fáraónak, az ő személyére vonatkozó felemelő, de tévedésen alapuló dicsérő szavait - kockáztatva az uralkodói jóindulatot is, ezzel a korrekcióval) - jövőformáló lett az Úr kezében...
-- Eszter királynőnek is a HIT által, rettenthetetlen bátorsággal kellett belépnie a király elé, hívatlanul. Le kellett számolnia azzal, hogy félelme visszatarthassa, hiszen jól tudta, hogy az ottani szokásnak megfelelően, ha a király nem nyújtja ki rá az arany pálcát, amikor hívás nélkül belép a belső udvarba, akkor ki fogják végezni őt is, mint bárki mást, aki ezt teszi.
-- Ezt a veszélyt meg is üzente Márdokeusnak, aki egyértelműen válaszolt neki: most ez itt a te időd... most, itt, te tudsz cselekedni... ára van, de ez a te lehetőséged... ha ezt választod, az Úr megmentheti általad Izráel népét - más szóval: Ő veled lesz. De, ha nem, akkor az Úr máshonnan fog szabadítást hozni (vagyis: Ő meg fogja, mert meg akarja szabadítani az Ő népét) - s te ne reménykedj abban, hogy ott, kedvező helyzetedben, a királyi udvarban, te majd elkerülöd a veszélyt... azaz: amikor lehetőséged van Isten tervében előre lépni, ne add meg magad a kísértésnek, hogy az Úr iránti engedelmesség helyett saját biztonságodat (kényelmedet, boldogulásodat, karrieredet, elképzeléseidet, kellemességeidet) nézed! Ne ezeket tartsd szemed előtt, hanem azt, AMIÉRT ott vagy most, ebben a lehetőségben...
-- Szó szerint valahogy így zajlott az üzenetváltás:
"És elmondta neki (mármint Hatáknak, Eszter királynő küldöttének, hiszen, a királynő NEM mozdulhatott ki a palotából, személyesen) Márdokeus mindazt, ami érte őt, és az ezüst összegét, amelyet Hámán mondott, hogy juttat a király kincséhez a zsidókért, hogy elvesztessenek (vagyis, ha a népirtás sikeres lesz, a választott nép vagyona a kincstárat gazdagítja majd - mint a náci uralom idején történt...). És az írott rendeletnek másolatát is, amelyet Susában adtak ki eltöröltetésükre (vagyis a királyi rendelet szövegét is), átadta neki, hogy mutassa meg Eszternek, és jelentse és hagyja meg neki, hogy menjen a királyhoz, könyörögni neki és esedezni előtte az ő nemzetségéért (népéért, Izráelért). Elment Haták (a küldött - aki valójában valószínűleg eunuch volt, királyi háremőr), és elmondta Eszternek Márdokeus szavait. És mondta Eszter Hatáknak, és meghagyta neki, hogy tudassa Márdokeussal: A király minden szolgája és a király tartományainak népe tudja, hogy minden férfinak és asszonynak, aki bemegy a királyhoz a belső udvarba hívatlanul, egy a törvénye, hogy megölettessék, kivéve, akire a király aranypálcáját kinyújtja, az él: én pedig nem hívattam, hogy a királyhoz bemenjek, már harminc napja. És megmondták Márdokeusnak Eszter szavait. És mondta Márdokeus visszaüzenve Eszternek: Ne gondold magadban, hogy te a király házában megmenekülhetsz a többi zsidó közül. Mert ha e mostani időben te hallgatsz, (akkor) máshonnan lesz könnyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak. Te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra? (Más szóval: lásd a mennyei elhelyezést, a mennytől kapott lehetőséget s ne tekints arra most, hogy ez "neked mibe kerül"... mert a dolgok - így a biztonságod is - viszonylagosak s bármikor minden megváltozhat - de ezt a mostani időt, ha kihasználod, egész történelemre nézve lehetsz formáló tényező!) És mondta Eszter visszaüzenve Márdokeusnak: Menj el és gyűjts egybe minden zsidót, aki Susában találtatik, és böjtöljetek értem és ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel se nappal, én is és leányaim így böjtölünk és ekképpen megyek be a királyhoz, noha törvény ellenére - ha azután elveszek, hát elveszek. (Húúú, megszületett a döntés! Eszter megértette a helyzetet, és eldőlt benne, hogy az Úr kezébe teszi le az életét, a boldogulását, a biztonságát, a jövőjét... s nem adja meg magát a félelemnek és számításnak!) Elment azért Márdokeus, és úgy cselekedett mindent, amint neki Eszter parancsolta (mégiscsak "királynője" volt, hatalomban, felette való, ha Márdokeus rokonaként szólhatott is hozzá, és ha bátran figyelmeztethette is őt)."
-- Szóval: a Jelenések 12, 11 Eszter királynő életében is jelen volt, mint bibliai alapelv. A gonosz hatalmának legyőzéséhez, a menny természetfeletti beavatkozásához kell ez a három:
aa./ És ők legyőzték azt (az ördögöt) a Bárány véréért (itt, az Ószövetségben még erről, így, nem tudtak, ők Istenben való hitből cselekedtek, magukat teljesen Őreá bízva - mennyire klassz helyzetünk van nekünk, akik tudunk arról, hogy a Bárány Jézus Krisztus a golgotai kereszten, vérével - megváltó halálával - legyőzte a sátánt, az ősi kígyót, ahogy rátaposott a fejére - 1Mózes 3, 15.),
bb./ és az ő bizonyságtételüknek beszédéért (a beszéd, a szó jelentősége ott van és ott lesz, végig a történetben),
cc./ és az ő életüket nem kímélték mindhalálig (vagyis, 100%-os odaszánásban éltek, visszatartás nélkül, az Úr felé).
c./ S a harmadik dolog, ami a történelemformáló mennyei beavatkozás mögött ott volt, Isten népének összekapcsolódó böjtölése és imádkozása.
-- Itt három napig teljes böjtöt tartottak, "null-huszonnégyben"... ami egy teljes kiszolgáltatottságot fejezett ki.
-- Könyörgéssel és böjtöléssel fordultak az ellenség erői ellenében a megmentő Úrhoz, hogy szabadítását, történelemformáló beavatkozását küldje el, hozza be ebbe a helyzetbe.
-- Húúú, nagyon nagy jelentősége van annak, amikor Isten népe összefog, és együtt, egy akaraton imádkozik és böjtöl az Úr legjobb tervének megvalósulásáért.
-- Felmerülhet: "Miért, hát ha valami Isten akarata, akkor 'minek böjtölni' a megvalósulásáért? Az Úr nem csinálja meg mindenképpen?"
-- A válasz: Ő keresi azokat, akik Őelé állnak a "résre", és könyörögnek az országért, annak romlása ellen, a gonoszság elhárulásáért! (Ézsaiás 62, 6-8. 2Krónika 7, 14. 1Timótheus 2, 1-4.)
-- Még egyszer: Isten, a mi Istenünk, a szabadítás Istene, Aki nem akarja a gonoszság uralmát, nem akarja a pusztítást, de az Ő beavatkozása, természetfeletti jeleinek megnyilvánulása, szabadítása, valamiképpen összefügG azzal, hogy az Ő népe összefog, böjttel és könyörgéssel megkeresi Őt, és harcba száll, szellemi értelemben, a gonoszság munkái ellenében, az Úr tervéért és akaratáért!
-- Bármilyen furcsa is az "emberi logikának", ez a kettő, Istennél együtt dolgozik: az Úr jó terve, amit Ő akar, amit Ő meg akar valósítani, és Isten népének imádsága, könyörgése, sőt, böjtölése is, ami ezt a tervet "előmozdítja", ami pontosan ennek a tervnek a megvalósulásáért keresi meg az Urat...
-- A logika nem érti, talán nevet is rajta (a "hitetlen megközelítésű" logikára gondolok) - de ez mégis így van, s az Úr Jézus is ezért tanította tanítványait így imádkozni: "Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt, a földön is!"
-- Úgyhogy, amikor Eszter királynőben eldőlt a megértés, a felismerés alapján, hogy belead mindent, nem fogja saját biztonságát előtérbe helyezni népe jövőjével szemben, és belép majd a király belső udvarába, hogy kérelmezze a választott nép megmenekülését, megkérte Márdokeust, hogy szervezzen böjtöt és könyörgést a Susában élő zsidó emberek között... méghozzá "totális böjtöt", amiben mindenki részt vesz, pusztán felhívás alapján, megértve a szükséghelyzetet, és három napig, "null-huszonnégyben" teljes böjtöt fognak tartani.
-- aa./ A teljes böjt, három napig, kibírható. Nem fogja összetörni őket - de "odakényszeríti" az Úr elé, és a könyörgés olyan szellemi megerősítéssel fog történni, hogy a gonoszság hatalma semlegesítésre kerül(het) ez által.
-- bb./ Ezt a böjtöt szervezni kellett, maguktól az emberek nem tudtak róla, meg kellett hirdetni közöttük, hogy tudatosuljon, melyik lesz ez a három nap.
-- cc./ Az emberek nem "saját hitükből" jöttek rá, hogy nekik "böjtölni kellene", hanem hallottak egy felhívást, és engedelmeskedtek ennek, jó szándékból, engedelmesség készségéből, felsorakozva egy - mások által meghirdetett - szellemi harcban!
-- Ez eléggé figyelmeztető a mai, individualizmusra hajlamos kereszténység számára, ami a "személyes vezetést" annyira hangsúlyozza, hogy egy gyülekezeti meghirdetést, vagy egy nemzeti, országos, vagy szélesebb területi meghirdetést simán elutasít azon az alapon, hogy "ezt én nem 'kaptam meg' személyesen az Úrtól", vagy, hogy "engem az Úr, az én Pásztorom 'személyesen vezet', úgyhogy nekem 'más ne mondja meg', hogy mit csináljak"... brrr...
-- A mai, elterjedt, "keresztény gondolkodásmód" olyan atomizálódáshoz vezet, hogy egyszerűen nem tud összekapcsolni az Úr, a makacs, önközpontúság miatt, ami emellett teljesen "keresztény mázt" is kap...
-- Miért, nem lehet, hogy ma is ad az Úr valami hasonló felhívást, amibe egyszerűen engedelmességed miatt kapcsolódsz bele, mert tiszteled Őt, és az Ő tervét, és az Ő jövőképét, és az Ő szolgáit, akik vesznek valami mennyei látást és útmutatást, és meghívnak erre téged is, hogy kapcsolódj bele? ?
-- Nem lehet, hogy a hasadat (szájadat) odaadod három napra a többiekkel való együtt munkálkodásért, egy közös szellemi harcért? Csak "régen" lehetett ilyen felhívást tenni? Ma ez már annyira "individuális meggyőződéseken" alapulóan "tud csak működni", hogy ha te "nem így érted meg", akkor be sem kapcsolódsz? Pedig valójában az évednek még egy százalékát sem érinti, és el sem vesz tőled semmit, csak legfeljebb másként kell végigélned néhány napodat... igazából - ha már így fogod fel - ez csak "egy kis kellemetlenség" azért, hogy a közös munka előre mehessen!
-- Van, aki még istentiszteletre is így jár el, hogy "ha Isten indít, majd megyek"? És ezzel megfosztja a többieket attól, amit az Úr úgy gondolt el, hogy legyen egy közös nap, egy közös találkozó, amikor másként (is) tud szólni a népéhez, mint amúgy! (Gondolsz rá, hogy a dicsőítést Isten nem úgy gondolja el, hogy ki-ki a maga otthonában, egy monitor előtt tegye meg, vagy késleltetetten, felvételről, vagy mosogatás közben, vagy gyaloglás közben - ahelyett, hogy jelen lennél ott, ahol Ő elkészítette ezt neked? A gyülekezeti jelenlét erről is szól... - persze ez nem áll ellentétben, hogy otthon is dicsőítsd az Urat, vagy gyalogolj, vagy végezz úgy házimunkát, hogy közben hallgatod az üzenetet, vagy részt veszel a dicsőítésben is... ugye helyesen érted, amit leírtam?)
-- Szóval: van valami olyan közösségi jelleg ebben a Susában meghirdetett böjtölésben és könyörgésben, amiből itt, az Újszövetségben is tanulhat Isten népe...
-- S ez volt a harmadik összetevő abban, amit Isten megtett az Ő választott népe megmentéséért.
3./ És akkor, még lásd meg a bölcsességet, ami megjelent ebben a helyzetben. Ez is része a szabadításnak, amit Isten hozott népe érdekében!
-- A mennyei bölcsesség része annak, amit Isten a szabadításért elő akar hozni. benne van az Ő tervében! Csak fel kell fedezni... meg kell nyerni, ki kell kérni, át kell venni, be kell fogadni, és alá kell rendelni a te elgondolásaidat és viselkedésedet ennek.
-- Eszter királynő megnyerte a "kegyelmet" a királytól - kinyújtották rá az aranypálcát, nem halt meg, hanem elmondhatta, amit szeretett volna.
-- A király jól tudta, hogy nem véletlenül jött oda hozzá, vállalva az életveszélyt. "Mit szeretnél?" - kérdezte tőle. S Eszter királynő most a mennyei bölcsesség birtokában válaszolt: "Szeretnélek meghívni téged egy lakomára."
-- S itt is az Úr mennyei bölcsessége dolgozik: "Hámánnal, a király tanácsadójával együtt!" (Hámán úgy érezheti, Eszter királynő "mellette áll", nem kezd gyanakodni, nem kezd "nyomoztatni" Eszter - és származása - után, nincs módja elkezdeni "fúrni" a királynőt a királynál, és ezzel gonosz hatást behozni, és ismét elfordítani a szívét feleségétől!) Mennyire jó a menny bölcsessége...
-- Milyen hálás vagyok, amikor felfedezem, és tudom, hogy mit, hogyan, milyen módon kell megtenni, hogyan lesz a legbölcsebb...
-- És még egyszer a mennyei bölcsesség dolgozik, amikor Eszter királynő nem hozza elő rögtön a problémát, hanem megvárja a legalkalmasabb időt. A lakoma alkalmával, amikor igazán szép, és megnyerő, amikor a királyi férj különösen is gyönyörködik őbenne, még nem mondja el, mit is szeretne igazán, hanem ismét meghívja őt és Hámánt, egy következő vendégségbe.
-- Néha már-már úgy látnád, ott az idő, de az Úr jelez: várj még... és ilyenkor néha nehéz várni, de bölcs...
-- Igen, itt nagyon nagy jelentősége van a személyes vezetésnek, a rugalmas, mennyei útmutatásnak, amire bölcs hallgatni, és tudatosan adjuk oda magunkat, hogy az valósulhasson meg az életünkben, amit a mi Istenünk szeretne...
-- A legjobb terv... a legjobb módon...
-- Szóval: ez a mennyei bölcsesség, amit Eszter királynő megkapott az Úrtól, amit neki kellett megkapnia, itt már Márdokeus nem tudott lépni, itt már rajta volt a következő lépés terhe, eligazító jellegű volt, és előkészítette az Úr személyes, természetfeletti, csoda-beavatkozását.
-- Itt került sor arra az álmatlan éjszakára, amikor Márdokeusra terelődött a király figyelme, és eldőlt benne, hogy megjutalmazza őt. (A király egyáltalán nem tudta, sem azt, hogy Márdokeus zsidó származású, sem azt, hogy Eszter, a gyönyörű és szeretett felesége is zsidó származású. Ezt utóbbiról Hámán sem tudott - de az előbbi őrült bosszúra sarkallta... mármint, hogy Márdokeust felakasztassa... és pont emiatt járt ott az udvarban, éjjel, hogy a királytól ezt a "kegyet" elnyerhesse...)
-- Érted az időzítési csodát, ami ebből a mennyei bölcsességből bontakozhatott ki?
-- Pontosan az első vacsora után, a második előtt, az Úr felemelte Márdokeust a király előtt, és Hámán számára jelzést adott, hogy eljött az ő idejének vége... nagyon fel fogja ez zaklatni Hámánt, és pontosan ilyen állapotban fog eljönni a második lakomára... ez fogja majd a király előtt is leleplezni a gonoszságot, ahogy olvashatod a 6. és a 7. fejezetben.
-- Szóval: az Újszövetség tanítványi népének megnyert bölcsessége ugyanígy végzi el Isten mostani terveinek megvalósulását, ha mi így, ezzel a mennyei érzékenységgel és nyitottsággal járunk Ővele!
-- A kapunyitások, egy-egy intézmény megnyílása, vagy egy-egy nagyobb szélességre kiható döntés megszületése, és ezekben való részvételünk, egy-egy egyházvezetői irány megszületése, vagy széles körre való kihatása... ez mind, mind mennyei bölcsességgel áthatott helyzet... és a háttérben ott van Isten népének böjtölése és könyörgése! Ott van, még, ha vannak is, akik erről aa./ nem tudnak, vagy bb./ tudatlanságból ezt semmibe veszik, vagy cc./ ellenérzéssel ellene is beszélnek ennek...
4./ Az Újszövetségben, egy-egy ébredés, vagy egy-egy jó irány, a misszió előtti kapunyitás mögött, egy-egy nagy jelentőségű fordulat mögött, ott a bölcsesség, amit személyesen kérünk ki a mi Urunktól, és ott az Ő népének könyörgése és böjtölése.
-- Mostanában William Wilbeforce életét olvasom. S látom, mennyire, de mennyire nagy jelentősége van egy-egy személynek, egy-egy kapcsolatnak, barátságnak, megbízhatóságnak és hűségnek egy-egy történelmi fordulat kialakulásában.
-- Wilbeforce egyik élharcosa volt a 18. század utolsó és 19.század első évtizedeiben annak, hogy Nagy Britanniában eltöröljék a rabszolgakereskedelmet.
-- Óriási harc volt ez. Óriási ellenállással kellett megküzdenie. Hatalmas bölcsességre, és nagy kitartásra volt szükség, és arra, hogy jó kapcsolatokon keresztül valósulhasson meg Isten terve általa, és szövetségesei - többek közt az akkori brit miniszterelnök, Wilbeforce korábbi iskolatársa, és jó barátja, William Pitt - által.
-- Ahogy, ott, Eszter királynő idejében mennyei bölcsesség kellett a lépésekhez, itt, Wilbeforce idején is, ugyanerre volt szükség. S napjainkban ugyanerről van szó, gonosz, ellenséges erők ellenében, egy egész társadalom átformálásában, a felnövekvő generáció megmentésében, mennyei bölcsességre, egymás iránti készségre, hűségre, jó kapcsolatokra van szükség, és arra, hogy Isten mai népe ugyanúgy könyörögjön, böjtöljön és folytassa a szellemi harcot, mint akkor régen, és a korábbi évszázadokban is.
5./ Még egyet nem szabad elfelejteni:
-- Márdokeus ott, a királyi palota előtt, zsákruhában, hamut, port szórva a fejére, gyászolt, böjtölt, és könyörgött Istennek, ezért a helyzetért.
-- Eszter királynő gyönyörű, pompás ruhába öltözve, magát megszépítve, illatosan fogadta a királyt az esti lakoma alkalmával.
-- A két öltözék és eljárás egymástól különbözött - de ugyanazt a célt tartotta a szeme előtt.
-- A kritikusok vagy egyik, vagy másik oldal mellé állva, szájukra vehetik azt, ami attól különbözik... de Isten nem teszi ezt. Az úr jól látta mindkettő mögött az indítékot, és értékelte mindkettőt.
-- Te se ítéld, bár talán másként jár el a testvéred, egy-egy ilyen jelentőséggel bíró társadalmi helyzetben, egy-egy ilyen, az Isten országára vonatkozó különleges időszakban... csak tegye, amit neki tennie kell, és te örülj neki, és állj mögötte imádságban, és tetteiddel, amivel csak tudsz.
-- Lehetnek, akik a "királyi udvarban" (a közigazgatásban, a országos, vagy területi vezetés, esetleg intézményi vezetés mellett) végzik feladatukat... te ne bántsd őket, se "szentkoronatannal", mint korábban mondogatták sajnos sokan, se egyéb "bálványimádási váddal", mint vannak, akik most is mondogatják, akár a pápalátogatás kapcsán... ne tedd, hanem állj oda a jó mögé, és esedezz, és könyörögj, mindazért, amit az Úr most, ebben a mostani időszakban tud előhozni, egészen speciálisan, itthon, a mi országunkban, ami azután kihathat a nemzet többi részeire, sőt, rajtuk kívül is, szélesebb körben is...
-- Ne bántsd, amit nem feltétlenül tudsz megérteni, vannak más területeken harcolók, akik másként (is) végzik azt, ami kihatásában összecseng azzal, amire te is vágysz... légy nagylelkű, nagyvonalú, irgalmas és könyörgő, közbenjáró, aki hisz abban, hogy az Úr meghallgatja az ő saját, személyes imádságait, és észre tudja venni a szélesebb folyamatokban is, azt a meghallgatást, amit személyes imádságaira az Úr ad...
-- Igen, ez izgalmas megközelítés, de a Róma 14 talán valami megerősítést adhat mögé.
6./ Ha szeretnél még ilyen nagy jelentőségű, "történelem formáló mennyei beavatkozásokat" megnézni, akkor elolvashatod ilyen összefüggésben az Apcsel 16-ot.
-- Onnan, ahol Pál apostol körülmetéli Timotheust - nézd meg az indítékot... (összefüggésben a Galata 1-2 és 3-4 fejezeteivel - ő nem adta alá magát semmi rossz értelemben a "törvénynek", de mégis megtett valamit a mennyei bölcsesség és előrelátás miatt), egészen odáig, amikor a fejezet végén, a méltánytalan eljárás után, a római törvényhatóság egyszerűen szépen, titokban el akarja bocsátani a megkínzott, bebörtönzött apostolokat, s Pál apostol ebbe nem megy bele, megint csak mennyei bölcsesség miatt... nem mindegy, hogy a frissen indult gyülekezetre, itt, Filippiben, hogyan fognak nézni a jövőben. S eljárása miatt a tisztelet veszi majd körül a testvéreket!
-- De megnézheted a Szentlélek vezetését, és a rugalmasságot Kisázsiában, ahogy keresik a következő lépéseket.
-- Megnézheted, hogy az Úr hogyan tudja őket indítani Macedónia felé, s mennyire nincs bennük semmi előítélet, sem szűkkeblűség... Európába átlépni, ez váltást jelentett az eddigi irányokkal szemben. S egy új népet kellett meglátniuk - de meglátták, megértették, meglépték, és győztek is.
-- Mennyire a bölcsesség vezette az apostolokat, amikor a folyó mellett, a hölgyek között kezdték el hirdetni az Evangéliumot.
-- Bölcsesség (várakozás) kellett ahhoz is, hogy a démonizált kislánnyal kapcsolatban a szabadítás szava elhangozzon.
-- S mennyei szeretet, megbocsátás, belső szabadság, békesség és öröm kellett ahhoz, hogy a méltánytalan eljárás, fizikai bántalmazás, kaloda, belső tömlöc, kilátástalan helyzet ellenére éjféltájban imádkozás közben, énekkel dicsőítsék az Urat, ami végülis a szabadulásukhoz vezetett.
-- A mennyei beavatkozás mindezek után, és alapján történt. S meghagyta megint Pál és Sílás szívének és jellemének a munkáját, hiszen a börtönőrt Őt hívták oda a Megváltó Úr Jézushoz azzal, hogy megkönyörültek rajta, és nem engedték, hogy öngyilkos legyen.
-- Az egész szabadítás, a megtérés, a megváltozott élet, a gyülekezet növekedése, a védelem, szorosan összefüggött azzal, hogy ők hogyan álltak hozzá ehhez a helyzethez, hogyan szóltak, cselekedtek, imádták az Urat - s közben, nyilván, a háttérben, a gyülekezet is könyörgött... s így van ez ma is
Imádság:
Uram, köszönöm a Te mennyei beavatkozásodat.
Köszönjük minden természetfeletti cselekedetedet: kapunyitásokat, mennyei szót, hatalmat, erőt, segítséget, szabadítást, gyógyítást, anyagi gondoskodást, munkatársi kezeket, mennyei bölcsességet, nagyszerű eszközöket, dalokat, bábdarabokat, kiadványokat, mindent, mindent, amit Te teszel, hozol elő és valósítasz meg.
Köszönjük a Te mennyei terveidet, és azt, hogy bennünket bevonsz ezek megvalósításába.
Köszönjük a jó, kedves, tökéletes akaratot, ami meg kell valósuljon, amitől teljességre jut a mi életünk is. Ámen.
Lerögzítés:
Uram, mi Urunk, Megváltó Úr Jézus Krisztusunk, a Te akaratod legyen meg, és az ellenség gonosz terve zilálódjon össze, legyen semmivé, szégyenüljön meg, és ne tudjon megvalósulni. Ámen.
Amit Te gondolsz, terjeszkedjen, legyen teljesé, bontakozzon ki, és amit az ellenség tervez, lepleződjön le, semmisüljön meg, kavarodjon össze, forduljon vissza arra, aki a háttérben áll. Ahogy a Te Igéd mondja - aki felhengeríti a követ, arra guruljon vissza. Ne tudja azokat sújtani, akik Benned bíznak, Rád támaszkodnak, a Te szerető és megmentő terveden munkálkodnak, tiszta szívükből. Ámen.
Olvasmány:
Eszter könyve úgy, ahogy van, egészében izgalmas és útmutató olvasmány... a végével együtt, ahol meglátod, hogy az Úr rájuk bízta a védelmet, bár ott állt mögöttük - a királyi parancsot, (törvényt) nem lehetett megváltoztatni, de elé lehetett helyezni egy másik, felszabadító törvényt, és így elhárulhatott a gonoszság terve.
-- A tíz csapást említettem, Mózes helyzetével, felkészítésével együtt - 2Mózes 1-14. fejezeteiben. (Persze, nem kell együltőhelyedben ezt így végigolvasni.)
-- A Róma 14 segít, hogy ne mondj ki felelőtlenül és elhamarkodottan dolgokat, esetleg...
-- A közbenjárási háttérfejezetek: Ézsaiás 62 és 2Krónika 7 esetleg segítenek bekapcsolódni a könyörgés és böjtölés harcába - az 1Timótheus 2, 1-4 verseivel együtt.
-- A mennyei bölcsességről pedig olvashatsz a Máté 11, 25-30 verseiben és a Jakab levele 3. fejezetében is.