NEKÜNK EGY ÉPÍTKEZŐ ISTENÜNK VAN...

1./ Az emberek egy része szeret stratégiai játékokkal játszani, társasjátékban, vagy monitoron. Mennyire érdekes - a mi Istenünk valódi "stratégiai" tervezésben és kivitelezésben van. De közben úgy, hogy téged (és engem) megnyer rá, hogy együtt munkálkodjunk Vele, még abban is, amit "rajtunk", (bennünk) akar elvégezni. Nem lesz erőszakos, és nem hagyja figyelmen kívül, hogy te ember vagy, egészen különleges személyiséggel teremtve (az Ő képére és hasonlatosságára). De amit a te életeddel kapcsolatban el akar végezni, (fel akar építeni), azt rajtad kívül nem teheti meg... Te is kellesz hozzá.

Nem beszélve, ha az "egész"-ről gondolkodunk, az emberiségről, akármelyik területre nézünk is rá a világ térképén. A saját országunkban is, és mindenütt, ahol te megfordulsz, van terve a mi Istenünknek, és mindig "mozgásban van", csak egyet láss: rajtad kívül azokat a dolgokat, amik rád vonatkoznak, Ő nem fogja elvégezni.

S ezen felül, ahogy én megértettem, Ő folyamatosan keresi azokat, akikkel együtt tud munkálkodni, mások megmentése, mások életének felépítése, kibontakoztatása, helyreállítása érdekében. S az "egész" érdekében.

 

2./ Egy nap eljött, amikor megértettem, Ő keresi azokat, akik Őhozzá teljes szívből ragaszkodnak. Keresi a jövendő tanítványokat, illetve, akik már az Ő tanítványaként élnek. Keresi új megbízásokkal, életük lépésről-lépésre való "bevonásával" arra, amit Ő most, akkor, ott lát, és amit fontosnak tart.

- Kulcskérdés, hogy adod-e magad - de nem pusztán passzív módon, mert ez, ahogy én megértettem, rendszerint kevés, hanem - tudatosan, "aktívan", odaadva magadat Neki, hogy az Ő terve megvalósulhasson a te életedben, és a te életed által is, környezetedben, amilyen szélességben csak Ő gondolja.

- Amikor megértettem, hogy az én Uram egy építkező Úr, egy olyan Isten, Aki szüntelen nézi, hogyan tudná valahogy jóra vezetni azt, ami "nem a legjobb irányban tart most", hogyan tudna mégis valami jót kihozni abból, ami pedig elég rossz lett, létrejöttében és kihatásában... Amikor ezt megértettem, elkezdett engem átjárni. Mert ebben szenvedély van, szenvedély, ami Őt átjárja. Az irgalmasság szenvedélye, a jóra fordítás szenvedélye, a csak-azért-is szenvedélye, ami soha nem önző, soha nem önmagát tartja szem előtt, hanem a képére és hasonlatosságára teremtett embereket, az életüket, a családjukat, a jövőjüket, a kibontakozásukat, azt, hogy hogyan lehetne mégis boldoggá tenni őket az örökkévalóság értelmében, a maradandóság értékei mellett is... Hogyan?... S Ő mindig ezen van, ezt munkálja.

- S ehhez keres munkatársakat.

- Amikor ezt elkezdtem megérteni, átjött ez a szenvedély is az én életembe. Elkapott, ahogy láttam, amit Ő tesz és tenni akar, elkapott, és elkezdett bekapcsolni az Ő munkájába, az Ő gondolkodásába. És megfogalmazódott bennem: csak ne rontsam el, ne legyek akadálya annak, amit Ő szeretne, csak kibontakozhasson, amit Ő tervez, és megvalósulhasson, annak ellenére, ami itt közben zajlik, én - legalább én - ne legyek akadálya annak, amit Ő szeretne...

 

3./ Igazából erről szól az Úr imája is, nem?

"Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt, a földön is."

Ez egy vágy, egy tudatos szándék, amire odaadtad magad, és ezzel a mondattal ismét odaszánod magad, hogy az, amit Ő tervez, amit Ő szeretne, az megvalósulhasson. Te - legalább te - ne legyél ennek akadálya.

Ugye, hogy így van?

 

4./ Amikor megértettem, hogy a mi Istenünk egy építkező Isten, átjárt az is, hogy "Itt vagyok, Uram, vedd igénybe az életemet, használj a Te munkádban, sokak megmenekülésére"... És ez foglalt el, mint szenvedély.

- Ez jó szenvedély.

- A tanítványi odaadás, a hűség szenvedélye. A megtalálhatóság szenvedélye. Az együtt-gondolkodás szenvedélye.

Mennyei hívás és a mennyhez méltó engedelmesség. Ez jó.

 

5./ Péterre is így nézett az Úr Jézus. Látta a jövőt, amit benne, és belőle ki tud hozni. Látta, amit csak vele tud elvégezni, amihez Péter "nélkülözhetetlen", látta, mennyi minden tud rá felépülni, és mennyi minden lehet jobbá, ha Péter adja magát, és hűségesen meg is marad Őmellette.

- De, amikor egy ponton megint el kellett dőljön a hűség kérdése benne, teljes nyugalommal ismét döntés elé állította. Őt is, és a többieket is.

- Pedig Ő építkező Isten, és az építkezésében kellettek Neki a tanítványok, akikre a jövőt rá tudja építeni. Őket magukat is építette: a jövő munkáihoz készítette fel őket, benne voltak a tervben. Erről többször beszélt velük, s az utolsó negyven itt töltött napjában pedig különösen is sokszor... De most itt vagyunk egy válaszút előtt, és az Úr Jézus felteszi nekik a kérdést: "Ti is el akartok menni?".

 

6./ Ti is el akartok-e menni?

- Ez magában foglalja a lehetőséget is.

- De ugyanakkor megmutatja, hogy az ő döntésükön fog múlni.

- És azt is eléjük teszi, hogy most nyilatkozni kell.

- Ez személyes kérdés, nem lehet kitérni előle. Mindenki maga válaszolja meg, és mindenki megválaszolja valamiképpen egy-egy ilyen helyzetben.

S mit válaszol Péter (s gondolom a többiek is)?

"Uram, kihez menetnénk? Örök életnek beszéde van Nálad. És mi elhittük és megismertük, hogy Te vagy a Krisztus, az Élő Istennek Fia." János 6,69

- Nincs más.

- Az élet beszéde nálad van, Uram.

- Megértettük - átjárt bennünket, el is hittük, és minden nap jobban megismerjük, hogy te vagy a Krisztus. Isten, emberi testben.

- Nem fogunk elmenni.

- Ki van zárva, nincs senki más.

- Egy életünk van, ezt Veled éljük le. Amit Te mondasz, azt tesszük. Az élet beszédét követjük. Ma, holnap, minden nap, míg itt vagyunk.

- Ez a tanítványi élet. Ez a hűség élete. Ez a döntés, ami átjár bennünket, és ez a szenvedély, ami az egész világgal szemben is megtölt bennünket.

- Ez az, amire az Isten országa felépül. Az új élet, ami Jézusból táplálkozik, és nem tudja mással elgondolni az életét, a jövőjét.

Uram, köszönöm a hűséget, amit Te munkálsz ki a szívünkben. Köszönöm a Te építkezésedet, a Te tervedet, ami ezen a mai napon is itt van, bontakozik, és ami vár bennünket, hogy részt vegyünk benne, és részeseivé legyünk ennek. Köszönöm a tisztaságot, ami benne van a tervben, a mennyei világosságot, ami a sötétséget is bevilágítja, és, hogy bennünket erre hívtál el, hogy ragyogjunk, mint csillagok a sötét éjszakában. Akármi van is. És olyan jó tudni, Úr Jézus, hogy te nem szégyenülsz meg, a TE terveid nem csak jók, de meg is valósulnak. Még, ha a sötétség nagyon rosszakat tervez is, még ha nagyon rossz lépéseket tesz is. Te, a Tiéiddel - velem, velünk, akik a Tiéid vagyunk - mégis, csak-azért-is, megvalósítod, kivitelezed a megmentés munkáját, az emberek életének helyreállítási tervét, mindenhol, ahol csak lehet. Köszönöm ezt a biztonságot Neked. Ámen.

"Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak." Efézus 4,29

"Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemence az aranyéra - a szívek vizsgálója pedig az Úr." Példabeszédek 17,3