A nekibúsulás idején

Amikor Dávid is nekibúsult, és annyira sírt, a többiekkel együtt, hogy csaknem erejüket vesztették (teljesen elerőtlenültek), egyszer csak feltámadt a gondolat, hogy megkövezik őt. Megtalálták benne a hibást. Tudod, a bajban mindig egyszerűbb hibáztatni valakit, mint megkeresni a megoldást. De ez a fajta "hibáztatás" (kárhoztatás) nem Istentől van. Ellenkezőleg: az embergyilkostól. Az Úrtól a megoldás s a megoldás megkeresése van. Ez az Úr "hozzátétele" a helyzethez - az ördögé a pusztítás.

Mit tett Dávid, amikor megneszelte, hogy nagy a baj? (Nem csak az volt baj, amit mindenki tudott - hogy elrabolták a szeretteiket, kifosztották őket - hanem az is, hogy az ördög most minden mást szét akar verni, közösséget, harcosokat, jövőt, reménységet... Mindent.)

Mit tett Dávid, amikor átjárta, hogy mekkora a baj?

"Megerősítette magát az Úrban..." (1Sámuel 30,6.)

Hogyan tette ezt Dávid?

Ez az, ami nincs leírva. Legalábbis: itt. De Dávid másutt is megerősítette magát az Úrban, ha ott esetleg nem szerepel is ez a meghatározás... Azonban, amit tett, ahogy hozzáállt, megtanulhatjuk tőle, és átvehetjük saját harcaink idejére.

"És Dávid igen nagy szorultságba jutott, mert a nép arról beszélt, hogy megkövezi őt, mivel az egész nép lelke elkeseredett fiaik és leányaik miatt. Dávid azonban megerősítette magát az Úrban, az ő Istenében." (1 Sámuel 30, 6.)


1./ Én a következőket látom, amit Dávid itt tehetett:

- a./ Visszaemlékezett arra, amit az Úr eddig tett vele. ("Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról..." - Zsoltárok 77,12.)

- b./ Megemlékezett az Úr ígéreteiről. Az Ő igéiről. ("Emlékezzél meg a Te szolgádnak adott Igédről, amelyhez nekem reménységet adtál! Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a Te beszéded megelevenít engem." - Zsoltárok 119,49-50.)

- c./ Végiggondolta, hogy ki is az ő Ura, milyen is az ő Istene - és így szólította meg az Urat. ("Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a Te igazságodról emlékezem!" - Zsoltárok 71,16.)

- d./ Ilyenkor megjelenik az ördög elbizonytalanítása is. "Biztos vagy benne?... Gondolod, hogy hall most téged? Vess magadra!... A te hibád ez az egész! Mégis, kinek képzeled te magadat?... Gondolod, hogy rád tekintettel ezt a helyzetet Isten megváltoztatná?" És sok hasonló gondolattal támadhat. De, ha ismered az Urat, ha eddig Vele jártál, akkor mindaz, amit Ővele eddig átéltél, mindaz, amit Őbelőle eddig megismertél, elkezd dolgozni benned, és kiszorítja az ördög beszédét. Ez a hit útja.

--Én erre gondolok, amikor a Zsolt 145-öt olvasom. Kövesd ebben Istennek ezt a harcosát.

--Járj harcosként:

"A Te méltóságod dicső fényéről, (a sötétben is ragyog a Te fényed, Uram), és csodálatos dolgaidról elmélkedem (ezeket tartom elmémben, ide irányítom emlékezetemet, ezek számára tartom fenn gondolkodásomat). Rettenetes voltod hatalmát beszélik, és én a Te nagyságos dolgaidat hirdetem (kimondom). A Te nagy jóságod emlékeiről áradoznak, és a Te igazságodnak örvendeznek (néha az is segít, ha erőteljes szövegű dicsőítő dalokat énekelsz ilyenkor, hagyod, hogy átjárjanak az Ő jóságának "emlékei", és az Ő igazsága.). 8 Irgalmas és könyörületes az Úr (tény!), késedelmes a haragra és nagy kegyelmű (ez is tény!). Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez." (Zsoltárok 145,5-9.)

--Ahogy ezek átjárnak, megerősítenek abban, hogy ki Ő, és hogy Ő most sem változott, és hogy odajöhetsz Őhozzá, és meg fog hallgatni téged, és megesik a szíve rajtad, és csodát tesz érted.

Micsoda kincs, ha ismered az Urat!

Milyen nagyszerű, ha van kijelentésed Tőle, hogy milyen Ő.

Mennyire csodálatos, ilyenkor, az élő ige, amit megkaptál korábban a Bibliából, ami a tiéd, ami megszólított, ami megelevenedett számodra. Ezeket most nem tudja elvenni tőled az ördög. Odajöhetsz velük az Úr elé, odateheted őket Őelé, és így tudod megszólítani Őt.

Megerősíted magadat az Úrban - Dáviddal együtt. Ugye gyönyörű?

Minden rossz ellenére... Itt a jövő.

 

2./ És Dávid megkapta a következő lépéseket.

- a./ Kapott egy bátorságot, s ezzel megállította a rombolás útját.

- b./ Kapott egy erőt a mennyből, ahogy nekifogott a következő lépésnek, és ezzel megállította az ördög vádjait és a szétverés cselekedeteit.

- c./ Kapott egy következő lépést, és az emberek elkezdtek reménységre jutni. (Ez az erő Istentől, ahogy mások is meglátják a reménységet melletted, és felbátorodnak, s cselekedni kezdenek.)

- d./ Kapott egy vezetést, és erre azután a többiek is elindultak. S utána is, lépésről-lépésre, megkapta, mit kellett tennie, egy-egy elakadási ponton is, meglátta, hogyan tovább... (Ha elolvasod a történetet, fogod látni). És a végén...

- e./ ...visszakapta az ördög által ellopottakat... Hit által, úgy, hogy beletett ő is mindent, ami rajta állt, de legfőképpen - az Úr ismeretében járt el, az Ő ígéreteivel, az Ő nagyságos dolgaival a szívében... Így nyert vissza mindent a hit által.

 

3./ A te életedben is igazak mindezek.

--Ezért vannak leírva. („Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.” Róma 15,4.,

Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.” 1Korinthus 10,11.)

- Azért, hogy te, itt, a mostani időszakban, hit által győzz!

- Hogy a tiéid legyenek az ígéretek: a hit és békességes tűrés által örököld az ígéreteket.

(„Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanúsítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen. Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.” Zsidó 6,11-12.)